Tizenegy százalék a nők bérhátránya

Az utóbbi évtizedben felére csökkent a nők bérhátránya a férfiakkal szemben, ám a hölgyek még ma is 11 százalékkal keresnek kevesebbet. Él még a hazai munkaadók egy részében az a sztereotípia, hogy a férfi a családfenntartó, neki kell többet adni. Ám sok esetben nem diszkrimináció áll az alacsonyabb bér hátterében.

Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosa a közelmúltban kijelentette, abszurd és elfogadhatatlan, hogy a lányok jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, több a nők körében az egyetemi végzettségű pályakezdő, ám fizetésükben nemzetgazdasági szinten 15, a versenyszférában pedig 25 százalékos a különbség.

Ha a magyarországi kereseti statisztikai adatokat vesszük szemügyre, egyértelmű a nők lemaradása. A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint a nők bérhátránya 11 százalék, azonban az átlag mögött nagyok a kilengések. Pénzügyi területen például a férfiak közel a dupláját keresik (508 ezer, illetve 281 ezer forint), mint a nők. A vegyiparban 40, a feldolgozóiparban 26, az egészségügyben 20 százalék a férfiak bérelőnye. Kevés iparág van, ahol a hölgyek vezetnek: ilyen az építőipar és a távközlés, ahol havi 20 ezer illetve 4 ezer forinttal állnak jobban. A keresetkülönbségek nemcsak szakmától függően nőnek, illetve csökkennek. Az életkor is meghatározó. 21-30 éves kor között nincs különbség, 31-50 éves kor között 10 százalék, 56 év felett pedig már 17 százalék a nők hátránya a férfiakkal szemben.

Európai összehasonlításban a magyar nők lemaradása átlag alatti. Az Eurostat 2005-ös adatai szerint az akkor 25 tagú EU-ban átlagosan 15 százalék volt az eltérés. Németországban, Észtországban és Cipruson 25-25, Szlovákiában 24, Nagy Britanniában 20, Ausztriában 18 százalékkal kerestek kevesebbet a női alkalmazottak. Magyarországnál kisebb differenciát csupán Lengyelországban (10 százalék), Portugáliában (9) és Máltán (4) mértek.

A vezetői státusz sok mindent megmagyaráz

Nem feltétlenül ugyanazért a munkáért adott kevesebb pénz áll a számok mögött. Magyarországon például pénzügyi területen a nagy eltérést azzal magyarázzák, hogy a férfiak közül többen dolgoznak vezető pozícióban, amiért többet fizetnek. Részben szintén a vezető pozíciók betöltése áll az életkori keresetkülönbségek hátterében. A pályakezdő fiúk és lányok még a hierarchia alsó szintjén startolnak hasonló bérért, 50 éves kor felett viszont lényegesen több férfi jut a vállalatok csúcspozícióiba, mint nő, ami tágítja az ollót (Igaz, hogy a vezetői pozícióba jutás mögött is számos esetben diszkrimináció áll). Az építőiparban viszont a nők bérelőnye azzal magyarázható, hogy főként szellemi, irodai munkát végeznek, amit a fizikainál jobban megfizetnek. Szintén nem lehet kizárólag diszkriminációt sejteni a külföldi adatokban. Nagy-Britanniában és Hollandiában például a nők jelentős hányada részmunkaidőben dolgozik, amiért értelemszerűen alacsonyabb fizetést kapnak, mint a teljes munkaidőben dolgozó férfi kollégáik.

Több pénz kell a családfenntartónak?

Ettől függetlenül a nemi diszkrimináció a fizetésekben is tetten érhető. A hazai munkaadók egy része még mindig a férfiakat részesíti előnyben a munkabér meghatározásakor. "A vezetők a férfit tartják a családfenntartónak, és emiatt magasabb bért ajánlanak nekik. Emellett egy részükben élnek olyan sztereotípiák, hogy egy nő nem tud olyan minőségű munkát végezni, mint egy férfi, ezért nem is illeti meg az azonos bér" - mondta Csík Klára vezetői tanácsadó.

A Magyar Menedzserek Szövetségének elnökségi tagja szerint a nők a hierarchia szinte minden szintjén kénytelenek elszenvedni az ilyen jellegű megkülönböztetést, kivételt egyedül a felsővezetői munkakörök jelentenek. "Ezekben a pozíciókban már egészen más szempontokat vesznek figyelembe a kereset meghatározásánál. A legfelsőbb szinteken mindegy, hogy férfi vagy nő az illető, a lényeg, hogy tökéletesen végezze feladatait, és ha ezt teljesíteni tudja, akkor meg is kapja az őt illető bért" - tette hozzá Csík Klára.
A legjobb, ha a hölgyek már a bértárgyaláson reális bérigénnyel állnak elő. "Tudnunk kell, mennyit érünk a piacon, és eszerint meghatározni a leendő keresetet. Csak azért, mert a férfiak többet keresnek ugyanabban a munkakörben, nem kell kevesebbet mondanunk" - tanácsolja.