Keresettek Győrben a műszaki diplomások

Műszaki végzettséggel könnyűnek mondható az elhelyezkedés Győr-Moson-Sopron megyében, különösen Győrben. A cégek némettudás helyett egyre több helyen az angolt kérik. Túlképzés figyelhető meg fodrászból, kozmetikusból és településmérnökként is nehéz az álláshoz jutás. Új sorozatunkban a megyék munkaerőpiaci helyzetét elemezzük.

Győr-Moson-Sopron megye foglalkoztatottsági mutatói országos viszonylatban kifejezetten jónak mondhatók. A 440 ezres lélekszámú megye gazdaságilag aktív 195 ezer lakosa közül 185 300-an dolgoznak, ráadásul a tendencia is kedvező. A megyében az utóbbi egy évben csökkent a munkanélküliség. Míg egy éve 4,5 százalék volt a munkanélküliek aránya, addig mostanra 3,7 százalékra esett vissza a ráta.

Mérnökök minden mennyiségben

A csökkenés nem véletlen: a Győri Ipari Parkban 76, többségében hazai tulajdonú cég van jelen, ráadásul az Audi fejlesztései is növelik a munkaerőigényt, melynek első számú nyertesei a műszaki végzettségűek. Deák Rita, a WH Consulting személyzeti tanácsadó cég győri kirendeltségének vezetője úgy tájékoztatott: nagyon nagy az igény a gépész,- a tervező,- a szerszámtervező és minőségbiztosítási mérnökökre, a mechatronikusokra és az értékesítő mérnökökre. A pályakezdő szakemberek átlagosan bruttó 180-240 ezer forint körül keresnek, míg 3-4 éves munkatapasztalattal bruttó 300-350 ezer forintra emelkedik az összeg. A munkáltatók nyelvtudással kapcsolatos elvárásai is változtak: míg az utóbbi 1-2 évben a németül jól tudó szakembereket keresték, ma már a cégek 70 százaléka angolul beszélőkre tart igényt. A fővárossal szembeni bérhátrány azonban érzékelhető: a felsorolt pályakezdő diplomások fizetése Budapesten nagyobb cégeknél bruttó 200-250 ezer forintról indul.

Gépipari szakmunkásként sem lehet gond

A műszaki végzettségűek közül szinte csak a településmérnökök vannak rossz helyzetben: a szakterületen dolgozókat a közszféra alkalmazza, ráadásul településenként alig néhányra van szükség belőlük.
A gyártás területén elhelyezkedő középfokú végzettségűek ezzel szemben nincsenek munka és állásajánlatok nélkül. "Mivel Győr a gépgyártás hazai központja, esztergályosként, szerszámkészítőként, hegesztőként, forgácsolóként és CNC - gépkezelőként nem lehet gond az elhelyezkedés" - mondta el Pális Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője.
A nyelvet beszélő pénzügyi diplomások, közgazdászok, könyvelők ugyancsak kapósak a környéken, emellett logisztikusokra, a controlling területén dolgozó pénzügyi szakemberekre is igényt tartanak a munkáltatók. A pályakezdő pénzügyesek bruttó 150-200 ezer forintos kezdő fizetéssel indulnak, 3-4 év éven belül már bruttó 300-350 ezer forint körül keresnek.
Humán diplomával nagy harc

Azt azonban érdemes szem előtt tartani: Győr és környéke-hasonlóan a fővároshoz- nem sok jót tartogat a humán diplomások számára. "A jogászok, pedagógusok, művelődésszervező végzettségűek elhelyezkedési esélyei gyakorlatilag a nullával egyenlő" - fogalmazott élesen a WH Consulting vezetője.
Az érettségizett nőknek szintén nagyon meg kell küzdeniük az elhelyezkedésért. Az angolul legalább alapfokon tudó társadalombiztosítási ügyintézők, könyvelők és bérszámfejtők számára mindig van szabad pozíció, de az adminisztratív munkákra jelentkező hölgyek elég nehezen jutnak álláshoz. A régióban a középfokú végzettségűek bruttó 100-110 ezer forint körüli fizetésre számíthatnak.

Sok a fodrász, kevés a szakács

Győr-Moson-Sopron megyében egyébként a mezőgazdasági munkák sem túl keresettek: jelenleg főként az építő-, a vendéglátó, - és az élelmiszeripari szakmunkák terén tapasztalható a legnagyobb hiány. "A munkaerőpiacról szinte teljesen hiányoznak az autóvillamossági szerelők, a szakácsok, a felszolgálók és a pékek, miközben a betanított és segédmunkásokra is igény lenne "- vázolta röviden a régió munkaügyi térképét Rimányiné Somogy Szilvia, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatási főigazgató-helyettese. A szakember az alacsony bérekkel magyarázza az egyes szakmák iránti érdektelenség okát, feltételezését pedig az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai is alátámasztják: e szerint a betanított munkások 81 ezer, a szakácsok 88 ezer, a felszolgálók pedig 71 ezer forintot keresnek.
Nagy a túlképzés a szépségipar egyes területein. "A munkaerőpiac tényleges szükségének sokszorosa a fodrászként, kozmetikusként végzettek száma. Évente például 130-an végeznek fodrászként különböző képzési formákban, ám ennyit a helyi piac nem tud felszívni"- teszi hozzá a kamara vezetője. A keresetek a szépségiparban sem térnek el jelentősen a többi szakmunkásbértől. Sokan inkább divatból választják a szépségipari szakmákat.

Takács Gabriella