Új szervezet a 45 év felettiek elhelyezéséért

Vágólapra másolva!
Megalakult a Szenior Foglakoztatási Szövetség (SZFSZ). A szervezet tevékenységének célja a 45 év felettiek munkaerőpiaci helyzetének javítása, munkához juttatása, szakmai képviselete.  Az SZFSZ tevékenységéről Vadász János társadalomkutatót, a szervezet elnökét kérdeztük.
Vágólapra másolva!

- Mi indokolta a szervezet megalapítását?

A rendszerváltozás kezdete óta megfigyelhető: egyre több 45 év feletti, dolgozni tudó és akaró ember szorul ki a munka világából - a probléma csaknem 2 millió embert érint. A negatív példákért sajnos nem kell a szomszédba menni: egy középkorú épületgépész például cége megszűnésekor került utcára. A kiváló szaktudású értelmiségi kálváriája öt éve tart: időközben alkoholproblémái lettek, leszázalékolták, jelenleg is a társadalom peremén él.

A helyzetet tovább bonyolítja: hazánkban a közhasznú állami és non- profit szervezetek közül eddig egyik sem foglakozott komplex módon a probléma orvoslásával, a helyzet megváltoztatásával. A Szenior Foglakoztatási Szövetség létrejöttét bő fél éves előkészítő munka előzte meg - többek közt az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége közreműködésével.

- Külföldön milyen állapotok uralkodnak a középkorúak foglakoztatásában?

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az ötvenedik életév után köszönt be a munkavállalók életébe a kritikus időszak: itthon ez 5 évvel előbb észlelhető. Az USA-ban ugyanakkor már kiépült a szeniorok önfoglalkoztató iparága például az oktatás, az egészségügy az idegenforgalom területén.

- Hazánkban milyen indokkal utasítják a munkáltatók el a 45 év felettiek jelentkezését?

A leggyakrabban felhozott álérv: az idősebb generáció képviselői kevésbé rugalmasak, terhelhetőek, nem nyitottak a technikai újdonságokra. A helyzet azonban az: számos munkaadó minimális energiabefektetéssel, a lehető legrövidebb idő alatt szeretne profitot termelni. Az energikus, rendszeresen túlórázó fiatal munkavállalók bére a korukból adódó szakmai tapasztalat miatt alacsonyan tartható, ráadásul ezt a réteget könnyebb a szürke-, a feketegazdaságban tartani. A középkorúak így kiszorulnak a munka világából, vagy illegális keretek között, megalázóan alacsony bérezésért kénytelenek munkát vállalni.

A helyzet Szabolcs-Szatmár vagy Békés megyében a legrosszabb: itt a középkorúak elhelyezkedési esélye - végzettségtől, tapasztalatoktól függetlenül- szinte reménytelen. A tapasztalatok szerint a nemekben nincs különbség: középkorú nők, férfiak azonos mértékben érzékelik a diszkriminációt.