Az interneten kutatnak az álláspályázók után

Németországban a fejvadászok 28 százaléka néz utána az álláskeresők múltjának internetes keresőprogramok segítségével. A magyar gyakorlatról még nincsenek felmérések, ám valószínűleg itt is terjedőben a módszer. A hazai személyzeti tanácsadók csak a munkával kapcsolatos információgyűjtést tartják elfogadhatónak, a magán jellegűt nem.

Fazekas Zsolt, a HILL International ügyvezető igazgatója úgy tájékoztatott: bár cégüknél nem volt arra példa, hogy a világhálón kutassanak a potenciális, leendő munkavállalókra vonatkozó információk után, személy szerint nem talál kivetnivalót a pályázók szakmai múltjának jobb megismerésében internetes keresőprogramok segítségével.

Kíváncsiak a fejvadászok

"A referenciakérés, az ajánlólevelek beszerzése, a jelölteket feltérképező személyes informálódás eddig is a toborzással foglakozók mindennapjainak része volt - így ebben a mozzanatban nincs semmi újdonság. Mivel a fejvadásznak és a munkaadói oldalnak egyaránt közös érdeke a legmegfelelőbb jelöltek felkutatása, nem meglepő, hogy a toborzás során - természetesen a törvény adta, legális lehetőségeken belül mindent igyekeznek megtudni a pályázókról " - mondja a szakember.

Etikátlan a privát adatgyűjtés

A privát életről való adatgyűjtést elfogadhatatlannak tartja Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Zrt. Partnere. Nem etikus a jelöltekre nézve terhelő, ráadásul a munkavégzéshez semmilyen formában nem kapcsolódó információk, adatok gyűjtése. A szakember úgy látja: az üzleti életet és a magánszférát szigorúan külön kell választani, az információvadászat ilyen formája pedig jogszerűtlen és törvénybe ütköző. "Senkinek semmi köze a jelöltek privát szférájához, munkaidőn kívüli elfoglaltságához"- tette hozzá.

A referenciaadókat is a pályázónak kell megjelölni

A szakember azt is elárulta: rendszerint a munkaerőkiválasztás utolsó körében kérnek referenciákat a jelöltről, ám az ajánlókat minden esetben a pályázó jelöli meg. "A fejvadászok még a referenciaadókat sem választhatják meg önkényesen.

Internetről nem tudható meg a jelöltek alkalmassága

"A pályázók utáni netes nyomozás alapproblémája: a közösségi portálokon lévők többsége - érthető okokból - nem álláskeresési szándékkal regisztrál, így a személyes adatok gyakran viccből, vagy egyéb megfontolásból nem felelnek meg a valóságnak. A fejvadász szempontjából ezért sem alkalmasak a pályázó jellemzésére" , jegyzi meg Lukács Zsolt.

Ráadásul az internetes keresésekből megtudható, többféle helyről összeválogatott információk nem strukturáltak, nincsenek megszerkesztve - így arra sem alkalmasak, hogy a pályázóról tárgyilagos képet alakítsanak ki.

Személyiségi jogot sértenek

Jogilag nehéz fellépni a privát adatokat (is) gyűjtő HR-esek ellen. Dr. Sipos Márta munkajogász szerint elvileg per indítható, de a bizonyítás szinte kilátástalan. A munkavállaló csak akkor számíthat pozitív elbírálásra, ha egyértelműen bebizonyosodik: valóban a világhálón megjelenő kompromittáló adat miatt esett el egy munkalehetőségtől, ám a fejvadászok ügyes érveléssel könnyedén kibújhatnak a felelősség alól. "

Záradék az adatokról - nem életszerű

A munkajogász úgy látja: az internetes portálok üzemeltetőinek egységesen és határozottan kell fellépnie a náluk regisztrálók adatainak védelmében. Ugyanakkor azt is hozzátette: a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az oldalakon közölt adataik bárki számára hozzáférhetőek - hacsak nem látják el a felhasználhatóságra vonatkozó záradékkal. Bár a közösségi portálokon szörfözve ez tűnik legkevésbé valószínűnek...

Takács Gabriella