Mobilitási körkép: nehezen mozdíthatóak a magyar dolgozók

Vágólapra másolva!
Nemzetközi összehasonlításban nem számít mobilnak a magyar munkavállaló. A külföldi munkavállalásban is megelőznek bennünket a régió más országai. A felső vezetőket könnyebben rá lehet venni a más városba költözésre, a fizikai dolgozókat viszont kevésbé. A napi ingázóknál a 40-60 kilométer még belefér, ennél többet viszont a többség nem vállal. Mobilitási körképünk.
Vágólapra másolva!

Számos felmérés bizonyította, hogy a magyar munkavállalók nem túl mobilak. Szakértők szerint a dolgozók maximum 40-60 kilométert hajlandók utazni egy munkáért. Ha a munkahely ennél távolabb van lakhelyüktől, akkor inkább albérletbe költöznek, de valószínűbb, hogy nem fogadják el az állást.
Kivételt szinte csak a felső vezetők képeznek - közülük is főleg csak az egyedülállók, a kisgyermekesek, vagy azok, akiknek a gyermekei már önálló életet élnek. Ők viszont akár 100-120 kilométert is utaznak naponta, ha szükséges. De az is előfordul, hogy egy pozícióért átköltöznek egyik megyéből a másikba.

A kevesebb lehetőség miatt mobilabbak a felső vezetők

"Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők mobilabbak lennének, mint az alacsonyabb pozícióban dolgozók. Inkább az áll a háttérben, hogy számukra jóval kevesebb a lehetőség, a felsővezetői állás. Ha nem találnak például Budapesten állást, kénytelenek más városban munkát vállalni - legalábbis ha továbbra is felső vezetői munkakört kívánnak betölteni" - magyarázta Gárdus Zsuzsanna, az Adecco munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője.

"A fizikai dolgozókat szinte lehetetlen nagyobb földrajzi helyváltoztatásra rávenni. Egyrészt érthető is, hiszen minimálbér körüli fizetésért nem éri meg átköltözni a családdal együtt egy másik régióba. Ugyanakkor előfordult már olyan is, hogy annak ellenére sem jelentkezett senki az egyébként Szombathelyen lévő céghez, hogy biztosítottak volna szállást, ráadásul a fizetésük is jóval magasabb lett volna, mint a minimálbér" - tette hozzá.

Keletről nyugatra szívesen, fordítva már kevésbé

A mobilabb dolgozók számára egyébként nem mindegy, hogy Magyarország mely területén kellene betölteniük az állást. "A munkavállalók elsősorban a nyugat-magyarországi, Budapesti, vagy a Budapest vonzáskörzetében lévő munkavégzésre nyitottak. Keletről (Szabolcs-Szatmár-Bereg illetve Borsod megyéből) jóval szívesebben utaznak nyugatra (Győrbe, Székesfehérvárra), illetve vidékről Budapestre a dolgozók, mint fordítva. Magyarország keleti részére leginkább azokat lehet "átcsábítani", akik valamilyen módon kötődnek a régióhoz: ott születtek, ott nőttek fel vagy a múltban ott éltek" - magyarázza Gárdus Zsuzsanna.

Budapestre bárki szívesen költözne

A főváros népszerűségének oka, hogy az általános vélemény szerint Budapesten nagyobb lehetőség nyílhat egy komoly karrier felépítésére. Az sem egy utolsó szempont, hogy országosan itt a legmagasabbak a bérek" - véli Fertig Balázs, a Chronos International fejvadász cég tanácsadója.

A fővárosból Gyöngyösre és Kecskemétre mennének

Ugyanakkor előfordul az is, hogy sikerül rávenni - főleg közép vezetői állásra vágyókat - arra, hogy a fővárosból ingázzanak egy másik városba. "Budapestről főleg a nyugati régióba, emellett Gyöngyösre, Kecskemétre illetve Tatabányára hajlandóak utazni a munkavállalók egy állás miatt. Illetve olyan fővároshoz közeli helyekre, ahová autópályák vezetnek, vagy ahol nagyon jó a tömegközlekedés. Miskolcra, Debrecenbe azonban már kevésbé" - mondja Gárdus Zsuzsanna.

"Az állások elutasításakor általában a család többi tagjára hivatkoznak a dolgozók: nem biztos, hogy párjuknak sikerülne munkát találni a városban, és a gyermeket sem szeretnék kiíratni a jelenlegi iskolából" - teszi hozzá.