Pszichológiai tesztek az álláspiacon (2) - BFQ

A munkaerő-kiválasztásban gyakran alkalmazott pszichológiai teszteket bemutató sorozatunkat az 1993 óta használt, több nyelvre lefordított és több tízezer emberen tesztelt BFQ-val (Big Five Questionnaire) folytatjuk, amelyet sok vállalat toborzási folyamatában alkalmazzák.

Az olasz pszichológus Gian-Vittorio Caprara és munkatársai által kifejlesztett Big Five Kérdőív (BFQ) a személyiség átfogó felmérésére kidolgozott teszt. Mint a nevéből is kitűnik, a teszt alapja az úgynevezett ötfaktoros személyiségmodell (Big Five Theory), amely a szakértők szerint az egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbban felhasználható modell.

A tesztet általában a kiválasztási folyamat első felében alkalmazzák. Ennek segítségével szűrik ki a nagy számú jelöltek közül a pozícióra személyiségét tekintve alkalmas pályázókat. A munkaadó a teszt segítségével általános képet kaphat a pályázó személyiségéről, annak hiányosságairól, erősségeiről.

132 kérdés, 5 lehetséges válasz

A jelölteknek a BFQ kitöltésekor 132 kérdésre kell válaszolniuk, vagyis 132 állításról kell eldönteniük, hogy, jellemző-e rájuk vagy sem. Az állításokra nem kettő (igen-nem), hanem öt (teljesen egyet értek; inkább egyet értek; igen is, nem is; inkább nem értek egyet; egyáltalán nem értek egyet) válasz közül választhatják ki a legmegfelelőbbet. A szakemberek ezáltal kellően árnyalt személyiségrajzot képesek készíteni.

"Az adott tulajdonságra vonatkozó kérdések nem egymás után következnek, hanem teljesen összekeverve szerepelnek - és egyébként elég nehéz megállapítani, melyik tulajdonságot melyik kérdés vizsgálja" - állítja Dr. Kő Natasa, pszichológus, az egyebek mellett pszichológiai teszteket is forgalmazó OS Hungary ügyvezető igazgatója.

Méri az igazmondást is

A teszt nehezen csapható be, ugyanis a 132 állítás között - elrejtve - szerepelnek úgynevezett válaszvaliditást mérő kérdések is, amelyek azt hivatottak felmérni, a pályázó mennyire "szépíti" meg önmagát a teszt kitöltésekor. A kérdések csoportját Szociális kívánatosság skálának nevezték el. Ha a jelölt ezen nagyon magas pontszámot ér el, ez azt jelenti, hogy túl pozitívan értékelte magát.

"Mivel azzal, hogy elmondunk akár csak egyet ezekből az állításokból, felfednénk a teszt 'titkát', így egy, a tesztben nem szereplő állítást hozok fel példaként: "Még soha sem tapostam el virágot a mezőn". Mivel valószínűleg mindenki taposott már el virágot, akaratlanul is, erre a kérdésre nem hiteles úgy válaszolni, hogy "teljesen egyet értek". Ha mégis, akkor szeretne pozitívabb színben feltűnni, mint amilyen valójában, így a többi válasza hitelessége is megkérdőjelezhető - magyarázta Dr. Kő Natasa.

Néhány példa a tesztben szereplő (nem a validitást mérő) állításokra:

- Általában nem vagyok túl közvetlen idegenek társaságában.

- Amibe belekezdek, azt folytatom, még akkor is ha a várt sikerek elmaradnak.

- Mindent megtennék, csakhogy kitűnjek.

- Társaim, kollegáim nézeteit nagy tiszteletben tartom.

- Ha szükséges, minden további nélkül megmondom, hogy mindenki törődjön a maga
dolgával.