Karrier: a diploma számít, az eredmények kevésbé

A magyar diákok fontosabbnak tartják a kapcsolati tőkét és a diplomán felüli tapasztalatokat a cseheknél, abban azonban egyetértenek, hogy az egyetemi tanulmányi eredmények számítanak legkevésbé az elhelyezkedéskor. A magyar egyetemisták szerint a vezetőnek önállónak, míg a csehek szerint csapatjátékosnak kell lennie - derül ki abból a kutatásból, amely során a cseh és magyar diákok karrierlehetőségeit mérték fel.

A magyar hallgatók fontosabbnak tartják az egyetem melletti szakmai képzéseket, mint a csehek - derül ki egy friss kutatásból. A magyar diákok 16 százaléka jelentkezett már valamilyen szakmai programra, és további 37 százalékuk tervezi ezt a jövőben. Ezzel szemben a cseh egyetemistáknak csupán 13 százaléka próbálta már és további 25 százaléka szeretné ilyen módon bővíteni tudását. A két ország tanulói közül a magyarok azok, akik az álláskeresés során sokkal fontosabb szempontnak értékelték a diplomán felül megszerzett tapasztalatokat.

A magyar hallgatók körében a külföldi ösztöndíjak mellett nagyon elterjedtek a gyakornoki programok, míg a cseh diákok utóbbi helyett inkább a vállalati tréningeket választják.

A kompetenciafelmérés is nálunk népszerűbb: míg itthon a megkérdezettek 36 százaléka, addig Csehországban 10 százaléka vett már részt hasonló teszten. Hazánkban ilyenkor elsősorban az intelligenciát és a logikát mérik fel, a csehek pedig leginkább a problémamegoldó képesség és a stratégiai gondolkodás meglétére kíváncsiak.

Friss diplomás szakmai gyakorlattal

A cseh diákok szerint munkakereséskor a legfontosabb az agilitás, a jó kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás megléte. Utóbbi kettőt a magyar egyetemisták is kiemelték, míg a dobogó harmadik helyére az önállóságot sorolták.

A személyes kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé.

Mindkét országban úgy gondolják, hogy a cégek elsősorban gyakorlati tapasztalatot várnak el a pályakezdőktől, ami az elhelyezkedés nehézségeire is magyarázatot adhat, hiszen a frissdiplomások nem mindig rendelkeznek gyakorlati tudással.

Egyes munkáltatók tisztában vannak ezzel az ellentmondással. Gerda Zsuzsa, a Procter&Gamble humánerőforrás-menedzsere szerint cégüknél a kiválasztás során nem várnak el szakmai tapasztalatot a jelentkezőktől, inkább a kompetenciák, készségek meglétét vizsgálják.

Vezetői pozícióba vágynak a magyarok

A magyar egyetemisták 75 százaléka, míg a csehek 64 százaléka vágyik vezetői babérokra. Igaz ugyanakkor, hogy a hasonló álmokat dédelgetők közül a csehek az ambiciózusabbak: 39 százalékuk 5 éven belül felső- vagy regionális vezető szeretne lenni, míg a magyaroknak csupán 28 százaléka tör ilyen magasra, 60 százalékuk középvezetői pozícióval is elégedett lenne.

A jó vezetőt másképp jellemezték a két országban: míg a magyarok szerint a vezetői és kommunikációs képességek mellett az önállóság a legfontosabb, addig a csehek harmadik szempontként a csapatjátékot emelték ki. A hazai hallgatók a csehekhez képest fontosabbnak tartják a kapcsolati tőkét, valamint a piacismeretet, ugyanakkor kevesebbre értékelik az empátiát.

A Procter&Gamble és a KutatóCentrum közös felmérése 2010. szeptember 17. és október 8. között készült, 2025 magyar és 1791 cseh diák online megkérdezésével.