Karrier a művészvilágban: mérlegen a zenészek

"Szakmák mérlegen" sorozatunk újabb részeiben a művészvilágot vesszük nagyító alá. Elsőként a zeneművészekkel foglalkozunk, akikre kemény konkurenciaharc vár az egyetemi, főiskolai diploma megszerzése után. Jól megírt önéletrajzzal és motivációs levéllel kevésre mennek. Hogyan lehet bejutni egy szimfonikus zenekarba? Milyen más karrierutak kínálkoznak? Mennyit keresnek a zeneművészek?

"Nagy dolog az, ha valaki zenészként szimfonikus zenekarban játszhat" - vallja Ősz Gábor, a Győri Filharmonikus Zenekar fagottosa, aki 7 éves korában kezdett el zenélni. "Először furulyáztam, majd 12 évesen tértem át a fagottra. Szerencsém volt, mert egyből a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után sikerült állást kapnom a Győri Filharmonikusoknál. Örülök, hogy szimfonikus zenekarban játszhatok. Ez ugyanis nem minden zenésznek adatik meg és az, hogy mennyit fizetnek, csak sokadrangú szempont" - mondja karrierútjáról és motivációjáról.

Könnyűzene: nem "rossz", hanem "más" választás

Zeneművészként nem könnyű elhelyezkedni, ugyanis kicsi a zenekarok felvevőképessége. Aki nem kap "státuszt", többnyire alkalmi munkákból él. Olyan előadásokon játszik, amihez a zenekarnak a szokásosnál több zenészre van szüksége. "Könnyen meglehet, hogy anyagilag még jobban is jár ezzel, mint a leszerződtetett zenészek, viszont meglehetősen bizonytalan életforma ez. Vannak olyanok is, akik a komolyzenei pályájuk mellett könnyűzenei együttesekben is zenélnek, sőt olyanok is, akik otthagyják komolyzenei karrierjüket a könnyűzeneiért cserébe. Ez nem azt jelenti, hogy ők rosszabb zenészek, csak azt, hogy mást választottak" - jegyzi meg Ősz Gábor.

A fagottművész - aki a Győri Filharmonikus Zenekar titkára is - szerint a legtöbb zenésznek szüksége van a zenekaron kívül kiegészítő keresetre is. "Legtöbben zenetanárként is dolgoznak, mert a közalkalmazotti bérből megélni nem könnyű. Magyarországon a Budapesti Fesztiválzenekarnál és a Nemzeti Filharmonikusoknál van nagyságrendekkel jobb fizetés, de ez nem is gond, mert ezeknek a zenekaroknak a színvonala is magasabb." (Ezek a zenekarok nonprofit alapon, alapítványi, illetve kiemelt támogatással működnek, így a zenészek nem közalkalmazotti státuszban dolgoznak - szerk.)

Keresett a gitártanár, fúvósként nehezebb

Összesen felsőoktatási alap (BA) és mesterszakon (MA) szakokon 2010-ben 130 zeneművész végzett. Közülük szűk kör az, aki a Zeneakadémia elvégzése után művészként tud dolgozni, a legtöbbjüknek be kell érnie a zenetanítással - erősíti meg a nehéz álláshoz jutást Südi András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem humánerőforrás-vezetője. "A nálunk végzettek legnagyobb számban az alapfokú oktatásban helyezkednek el, kevesebben a középfokú intézményekben és csak néhányan a felsőoktatásban. Zenetanárként azok vannak a legjobb helyzetben, akik olyan hangszereken játszanak, amelyeknek van Magyarországon hagyománya, mint például hegedű, zongora, gitár. Utóbbi különösen népszerűvé vált az elmúlt években, így sok gitártanárt tud felvenni a piac, ellentétben a fúvósokkal, akikre jóval kisebb az igény. A stílusok közül a népzene és a világzene a divatos mostanában, de gitár miatt sokan választják a dzsesszt is."

Így lehet bejutni a zenekarokba

A zenekarokba kétféle úton lehet bejutni. Az egyik pályázat útján, a másik pedig meghívásos alapon történik. Utóbbihoz komoly teljesítményt kell felmutatni, rangot jelent, ha valakit külön meghívnak egy zenekarba játszani, ezek a zenészek általában több hazai és nemzetközi versenyt megnyertek már.

A többség számára így a próbajáték jöhet szóba. Hogy is zajlik ez? "Általában negyedévvel korábban meghirdetjük a próbajátékot, ami egy többfordulós meghallgatást jelent. Kiírjuk, hogy mit kell eljátszani, ebben vannak szólista darabok és zenekari állások is, jellemzően a legnehezebbek közül válogatunk. Aki ebben a körben megfelelt, azokat beültetjük egy kisebb együttesbe és megfigyeljük, hogyan tudnak együttdolgozni más zenészekkel. A végén, amikor már csak néhány jelölt maradt jön a személyes elbeszélgetés, amelyen a technikai részleteket beszéljük meg úgy mint például bérezés és lakhatás, ha más városból érkező zenészről van szó. Az lesz a kiválasztott, akinek megfelelnek a feltételek" - számolt be a meglehetősen stresszes kiválasztási procedúráról Fűke Géza, a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője, aki hozzátette, hogy az álláshelyek esetében nem működik a protekció. "Ilyenkor mindenkit egyformán hallgatunk meg. Az ismeretség csak akkor fontos, ha egy-egy koncertre kisegítő kell, mert kiesik valaki, vagy ha olyat játszunk, amihez több zenész kell. Ilyen esetekben azokat hívjuk, akiket már ismerünk."

A zenekari vezető hozzátette, olyan még nem volt, hogy hiány lett volna valamilyen zenészből. "A szimfonikus zenekaroknál általában mindenhova túljelentkezés van, hangszerenként változó, hogy milyen mértékben. Ez a képzési rendszeren is múlik, hogy kiből mennyit képzenek, melyik hangszer mikortól választható. Általánosságban elmondható, hogy bőséges kínálat van a vonósokból, mint például a hegedűművészek, csellósok, bőgősök. A fúvósok valamivel kevesebben vannak, de fuvolásokból és klarinétesekből ott is bőven lehet válogatni. Azok a hangszerek ritkábbak, amelyeket nem lehet gyermekkorban elkezdeni, hanem csak később lehet áttérni rájuk, mint például a brácsa. Ennek ellenére belőlük sincs hiány, legfeljebb nem tíz jelentkezőből válogatunk, hanem csak háromból" - mondja Fűke Géza.

Közalkalmazotti bér, alacsony fluktuáció

S hogy mennyit lehet keresni egy zenekarban? "A magyarországi zenekarok többségénél a zenészek közalkalmazotti státuszúak. Körülbelül havi nettó 100 és 200 ezer forint közé esik bérük. Ezért a törvényben meghatározott maximális szolgálatszámot kell teljesíteni, ami 32-szer 3 óra munkát jelent havonta. Ha vidéki koncertről van szó, akkor erre rájön az utazási idő, illetve az otthoni gyakorlások, mindez nem számít bele a munkaidőbe. Egy évadban jellemzően száz koncert van ősztől nyár elejéig elosztva" - magyarázza Fűke Géza. Ennek ellenére a szimfonikus zenekarban játszókra nem jellemző a fluktuáció.

Nagy konkurencia, nehéz a külföldre jutás

"Nem gyakori a magyar zenészek körében a külföldi munkavállalás" - fogalmaz Südi András, a Zeneakadémia humánerőforrás-vezetője. "Nagyobb anyagi megbecsültséggel jár, amennyivel több zenekar van külföldön, annál több zenész is. Máshol sem könnyű álláshoz jutni, pedig a magyar zenei képzés magas színvonalon áll a világban, a magyar zenetanárok egyedülálló módszerekkel képzik a zenészeket. Különösen a vonósaink és a fúvósaink híresek külföldön is."

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kívül egyébként Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsen és Győrben van felsőfokú zeneművészképzés.

Dorofejev Tamara