Mit csinál egy médiatervező?

Üveges tekintet, zavart visszakérdezés, értetlenség. Ilyen reakciókkal találkoznak azok, akiket arról kérdeznek, hogy mivel foglalkoznak, és ők azt válaszolják: "Médiatervező". Ők azok, akik abban segítenek a hirdetőnek, hogy reklámja a megfelelő médiumban a megfelelő időben jelenjen meg, hogy az üzenet a kívánt célközönséghez eljusson. Mennyit lehet keresni? Mi kell az induláshoz? Új sorozatunkban kevéssé ismert szakmákról húzzuk le a leplet.

Médiatervező, médiavásárló, mediaplanner. Több elnevezés is létezik a munkakör elnevezésére, amelyet Haag Mariann már egy éve egy kis médiaügynökségnél betölt. "A médiatervező legfontosabb feladata, hogy az ügyfél által kívánt hirdetést a legjobb helyen tudja értékesíteni, elhelyezni" - avat be a munkájának lényegébe.

Nem kell diploma, de jó, ha van

"Ezt a feladatkört általában már középfokú marketingvégzetséggel is el lehet látni, de egyre több helyen követelmény a diploma. Több főiskolán lehet marketinget tanulni már, vagy marketingre szakosodni a későbbi évek folyamán. Én a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tanultam három évig, üzleti kommunikáció szakon. A mostani rendszerben kereskedelem és marketing szak választható" - világosított fel Mariann.
"Nagyon szeretem a szakmámban, hogy a döntési folyamatokat letisztult és számszerűsíthető módon lehet bemutatni, és emellett van helye a kreativitásnak is. Nálunk fontos, hogy minden tervet megfelelően alá kell támasztanunk adatokkal, számokkal, hiszen nagyon fontos a budget - elkölthető pénzkeret - ésszerű felhasználása. Emellett azt is nagyon élvezem, hogy sok érdekes emberrel ismerkedhetek meg" - meséli Mariann.
Ha kisebb médiaügynökségnél sikerül munkához jutni, akkor a feladatok nagyobb spektruma tárul elénk, jobban átlátjuk az összefüggéseket, nagy multinál a munka kisebb szegmensébe látunk bele.

Hol érem el a 22-55 év közötti férfiakat?

A médiatervezők kétféle programmal dolgoznak, az egyik a Médianavigátor, amely a Szonda Ipsos közvéleménykutató adatai alapján készül, a másik pedig az AGB Nielsen programja, ami televíziós adatokkal számol. Ezekből a programokból a sajtó, a rádió, a tv hallgatottságát, nézettségét, olvasottságát tudhatjuk meg. "Nagyon fontos adatokat szolgáltat ahhoz, hogy a megrendelő számára el tudjuk mondani, hogy mely médiumok felelnek meg leginkább a feltételeiknek" - jegyzi meg a médiatervező.

Már a célcsoport meghatározása az ügyféllel egyeztetve történik. "Az ügyfélnek van egy elképzelése, mi pedig javaslatot teszünk az általa gondolt kategóriának a bővítésére, vagy szűkítésére, és közösen megtaláljuk azt a célcsoportot, amiben érdemes gondolkodni" - magyarázza Haag Mariann és egy példával is megvilágítja: Ha egy haszongépjárművel foglalkozó cég felkér minket, hogy hirdessük, első lépésként meg kell vele beszélni, hogy melyik az a célközönség, akiknek érdemes hirdetni. Itt adja magát, hogy elsősorban férfiak, és azon belül mi javaslatot tettünk egy 25-55 éves korcsoportra, amit az ügyfél el is fogadott.

Eligazodni a nagy reklámzajban

Vagy egy másik példa: Nemrég egy munkaközvetítő cégtől kaptunk megbízást, amely épp telephelyet készült váltani, és erről akarta értesíteni az ügyfeleit, ezt akarta kommunikálni. Ezzel bíztak meg minket, az ügynökséget, hogy mit javasolunk, hol tegyék ezt közzé, hogy állítsunk össze egy tervet. Mivel egy vidéki cégről van szó, nagyon fontos ez esetben, hogy elsősorban helyi médiumokkal próbáltunk kapcsolatot kialakítani.
Ezt követően meg kell tudni, hogy a helyi médiumokban mekkora méretű hirdetést lehet feladni, milyen áron, és milyen gyakorisággal.

A médiatervezői munka másik fontos területe a különböző médiumokkal való kapcsolattartás, hogy a médiatervező mindig naprakész legyen. "Manapság már akkora a reklámzaj, hogy folyamatosan keresni kell az új lehetőségeket a piacon. Ezért jönnek el hozzánk havonta vagy negyedévente egyszer a kapcsolattartóink, és prezentálják, hogy milyen újdonságokat találtak ki" - mondja Mariann.

Mennyit lehet keresni?

És hogy milyen készségek kellenek ehhez a munkához? Fontos a jó kommunikáció, a meggyőző képesség, a megfelelő rábeszélő képesség, üzleti érzék és ügyfélorientáltság és legfőképpen a hitelesség. Körülbelül évente, vagy másfél évente lehet feljebb kerülni a ranglétrán, persze ez vállalkozásokén eltérő lehet.

"Egy állásinterjún egyébként a jó benyomás mellett lényeges még a racionális gondolkodás képessége. Gyakori, hogy letesztelik az Exel táblázatkezelést" - fogalmaz a médiatervező. Pályakezdőként inspirálóan hathat ránk az a tény, hogy akár már 160 ezer nettót is hazavihetünk, és ez a munkatapasztalat növekedésével arányosan emelkedik.

Károly Edith