Építőmérnökként az Egyesült Államokban - magyar munkavállalók külföldön

"Külföldön dolgozunk" sorozatunk újabb részében egy Amerikában dolgozó fiatal magyar építőmérnököt mutatunk be. Varga Roland (27) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát márciusban. Jelenleg a Magyar-Amerikai Ösztöndíj Alap programjának keretében ösztöndíjasként az Egyesült Államokban dolgozik. New Jersey-ben egy építőipari cégnél szerzett tapasztalatáról számol be.

Roland a tanulmányai alatt járt már ösztöndíjasként az Egyesült Államokban, Ausztriában és Spanyolországban. A BME diplomájának megszerzése után építésvezetői beosztásban dolgozott egy hazai cégnél, miközben a Magyar-Amerikai Ösztöndíj Alap programjára pályázott. A pályázathoz le kellett adnia többek között a hivatalos jelentkezési lapot, önéletrajzát, egy motivációs levelet, az egyetemi index másolatát, a TOEFL nemzetközi nyelvvizsga eredményét, három referencialevelet. A beadott anyag alapján két interjúkör után választották ki az ösztöndíjra. Amerikai munkaadót a program koordinátorai szereztek neki. Louis Berger Inc. Építőmérnöki céghez került New Jersey-be.

Önálló munka az infrastruktúra osztályon

"A The Louis Berger Inc. építőmérnöki céghez kerültem New Jersey-be. Az USA-n belül több államban van irodájuk, sőt az összes kontinensen jelen vannak. Szerteágazó mérnöki területeken dolgoznak, én az Infrastruktúra részlegen vagyok. Nagyon sok a külföldi munkatársam, így nagyon multikulturális a cég irodája.
A cégnél gyakornokként vagyok. Önállóan dolgozom felügyelet és irányítás alatt. Általában a projekttel megbízott kollega ad kisebb-nagyobb feladatokat. Ezek legtöbbször rajzmódosítások, mások munkájának ellenőrzése, tervek feliratozása és javítása.

Nincs pénteki lazulás, csak évi 10 nap szabi

A munkabeosztás elég rugalmas, mert többen messzebbről járnak be dolgozni, így csak később érnek be. Általában 9-re mindenki beér, én fel kilencre járok. Az ebédidő fél óra, és utána körülbelül 5-ig szoktam bent maradni. A leadások közeledtével megtörténhet, hogy tovább bent kell maradni, de olyankor minden munkahelyen nagyobb a hajtás. Volt olyan időszak is, amikor a folyamatos határidők miatt több projekten is kellett dolgozni párhuzamosan. Úgy vettem észre, hogy itt az emberek komolyabban veszik a munkájukat, mint Magyarországon, és sokkal többet dolgoznak. Az otthon egyre általánosabbá váló pénteki lazulás itt szerintem ismeretlen fogalom. Az éves fizetett szabadság nálam csak 10 nap, az otthoni 20-szal szemben.

Az egyetem főleg a mérnöki szemléletre tanít meg

A BME-n megszereztem az elméleti tudást ahhoz, amit most csinálok. Szerintem semmiképpen nem lehet egy egyetemre szemrehányást tenni, ha valamire nem tanít meg a gyakorlati életből, mert az majdnem lehetetlen. Főleg az építőmérnöki szakma nagyon nagy spektrumot ölel fel, mindenre nem lehet felkészíteni egy frissen végzett hallgatót sem. Az egyetemi háttér az elméleti tudás megszerzésével és a leadandó házi feladatokkal mérnöki szemléletre tanítja meg a hallgatókat.
Talán lehetett volna gyakorlatiasabb is az oktatás, sokszor hallgatóként feleslegesnek tartottuk a képletek levezetésének megtanulását. Mint minden munkahelyen itt is meg kell tanulni, hogy hogyan működik a cég: milyen belső rendszert használnak, amit mindenki ért.

Hüvelyk, láb, mérföld: problémák a mértékegységekkel

Sajnos itt az USA-ban keveset ér az otthoni tervezői gyakorlat, mivel más szabványok vannak. Természetesen ezek többé-kevésbé fedik egymást, vagy átjárhatóak, de a mértékegység-használat teljesen eltérő, mert ők az angolszász mértékegységeket használják. Eleinte elég nehéz volt a hüvelykekkel (inch), lábakkal (foot) és mérföldekkel (mile) dolgozni. Ráadásul a köztük való átváltás a metrikus rendszerhez képest többszörösen bonyolult. 1 mérföld=1760 yard=5280 láb; 1 áab=12 hüvelyk és így tovább. A metrikus rendszerre való áttérés szándéka megvan a tervezői részlegnél, de a kivitelezői oldalnál ellenállásba ütközik.