Mit tudunk május elsejéről?

Mit is ünneplünk május elsején? - kérdeztük utcai járókelőktől. Azt szinte mindenki tudta, hogy a munka ünnepe, hogy nem kell dolgozni menni, de arról már csak keveseknek volt fogalma, hogy honnan ered az ünnep és kiknek köszönhetjük ezt a tavaszi munkaszüneti napot. Utcai "szondánk" szerint a fiataloknál mintha teljesen kimaradt volna a történelemnek ez a része, a középkorúaknak valamivel több ismeretük van az előzményekről.

Elsőként egy 30 év körüli kerékpáros fiatalemberrel elegyedtünk beszélgetésbe az ünneppel kapcsolatban. "Szerintem Angliából ered és úgy a XIX. század végére tenném a hagyomány keletkezését. Amennyire tudom, az európai kultúrkörben mindenhol ünneplik. Úgy gondolnám, hogy nem politikai irányzathoz kötődik, hanem minden demokráciában ünnepnapként tartják számon. Számomra egy pozitív napot jelent, mert régen, ha nem utaztunk el, akkor apukám végigvitt a felvonuláson és a végén kaptam lufit."

"Gyermekkoromban kivonultunk úttörőruhában"

Eléggé megdöbbentünk a bő válaszon, de hamarosan kiderült, hogy az imént megkérdezett fiatalember tájokozottsága egyáltalán nem általános. Sétánk következő állomása egy kisgyerekét sétáltató anyuka volt, aki viszont egyáltalán nem eresztette bő lére mondanivalóját. "A munka ünnepe, de ezt mindenki tudja. Fogalmam sincs, hogy honnan ered. Arra emlékszem, hogy gyerekkoromban mindig kivonultunk úttörőruhában. Jelenleg számomra május elseje egy szabadnapot jelent semmi mást."

A hölgy utolsó mondatával nagyon sokan egyetértenek, így van ezzel Péter is, a 23 éves főiskolai hallgató. "Számomra május elseje egyet jelent: aznap nem kell suliba menni." Arról, hogy ezt vajon kinek köszönhető és mióta van ez így, csak halvány - és kissé fals - elképzelései vannak. "Valami szocialista ünnep, megünneplik a munkát. Szerintem az 1950-es évek elején alakulhatott ki és sok országban jelen van."
Péterhez hasonlóan vajmi keveset tud a munka ünnepének hátteréről a következő "alanyunk", a 27 éves vendéglátásban dolgozó lány. "Tudatlan vagyok az ünnepek terén, de a kialakulása szerintem valami munkával kapcsolatos forradalmi dolog lehetett. Számomra a gyerekkort jelenti, a szocialista korszakot, hogy apu kivisz valami nagy parkba és mindenhol kirakodó vásár van."

"Számomra leginkább a tavaszt jelenti"

Az imént kapott válaszok alapján már-már kezdtük elkönyvelni, hogy senki sem keresi az ünnep gyökereit az Egyesült Államokban, amikor egy középkorú, könyvelőként dolgozó hölgy rávágja: "Nekem Chicago ugrik be. Ha jól tudom valamikor az 1800-as években volt ott egy munkástüntetés, ami vérengzésbe torkollott és erre emlékezünk ezen az ünnepen. Számomra leginkább a tavaszt jelenti."

Túránk vége felé egy tudálékos közgazdászba is sikerült belefutnunk. "Ezen a napon a dolgozók ünneplik saját magukat. Szerintem azóta van ez az ünnep, mióta az 1800-as években kialakult a szakszervezeti réteg és május elseje nem más, mint a dolgozók öntudatra ébredésének ünnepe. Számomra plusz egy pihenőnapot jelent." Már éppen hazafelé indultunk, mikor szembejött velünk egy középkorú férfi. Az enyhe akcentussal beszélő, Oroszországban felnőtt 52 éves informatikus adta a valósághoz legközelebb álló választ, bár ma már különösebben ő sem érzi át az ünnep jelentőségét. "1886-ban Amerikában munkások tüntettek, de a rendőrök elkezdtek lőni rájuk. Innentől lett ünnepnap május elseje, és azóta szerveznek majálist és felvonulásokat erre a napra. Számomra a napsütést jelenti, a tavaszt és a virágokat."

Ha a megkérdezettek tájékozottságát az ünneppel kapcsolatban valamiféleképpen rangsorolni kellene, akkor az első két helyen minden bizonnyal szoros holtversenyben a középkorú könyvelő asszony, és az 52 éves informatikus végezne. Utánuk egy kicsit lemaradva a kerékpáros fiatalember kapná a bronzérmet, mivel ő legalább a korszakot be tudta lőni, és ha nagyon akarjuk, akkor Angliát egy félpontos válasznak el lehet fogadni.

Egyben azonban szinte mindenki egyetértett. Itt egy "piros betűs ünnep", lehet örülni, itt a tavasz, a város tele van majálisokkal és felvonulásokkal és a szerencsésebbek még lufit is kapnak.

Honnan is ered május elseje?

Ahogy azt az utca embere megszólalásokból is láthatjuk, nagyon sokan kötik a munka ünnepét a szocialista rendszerhez, holott május elseje gyökerei régebbre nyúlnak vissza és az angolszász világban keresendők. Az USA-ban 1830-ban a philadelphiai ácsok tüntettek elsőként a fix 10 órás munkaidő bevezetéséért, ami 1836-ra vált valósággá. Ezt követően még tovább mentek és a 8 órás munkanap törvénybe iktatását vették célba. 1886. május elsején több százezer amerikai demonstrált e célért. Két nappal később a chicagói Haymarket téren a rendőrök és a nyolc órás munkáért tüntetők összecsapása több halálos áldozatot követelt, a tüntetés néhány szervezőjét pedig egy évvel később kivégezték. Magyarországon első alkalommal 1890. május elsején vonultak fel a munkások - a Belügyminisztérium rosszallása ellenére - a Kálvin tér, Kiskörút, Andrássy út, Városliget útvonalon. Május elsejét 1891-ben nyilvánították a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé".

A rendszerváltás után a szolidaritás napja

A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát, különösen a Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött szocialista blokk országaiban. Hivatalos állami szabadnap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A munka ünnepét a múlt század kilencvenes éveitől - a szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik, s a külsőségek elhagyásával sok helyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, melyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.

Dorofejev Tamara