Állásról dönthetnek a sablonos elvárások

Saját bevallása szerint szinte minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressztűrő és csapatjátékos. A legtöbb álláshirdetésben szerepelnek ezek a kitételek, amelyek sokak számára üres közhelynek tűnnek. "Illik rá igent írni, úgysem annyira fontos és nem derül ki interjún" - gondolja a pályázók egy része. Pedig nem divatból teszik be a HR-esek a hirdetésekbe. Sőt, állásinterjún jól célzott kérdésekkel ellenőrizhető ezeknek megléte.

Mi a közös egy asszisztensben, egy áruház-igazgatóban, egy konstrukciós mérnökben, és egy számlázóban? Az, hogy a cégek mindegyik szakembertől ugyanazokat a személyes képességeket várják el: legyenek csapatjátékosok, rugalmasak, jó kommunikációs- és problémamegoldó készségekkel rendelkezzenek és jól bírják a stresszt. A legtöbb álláskereső átsiklik e formulák felett. Ha már megvan a kért diploma és a szakmai tapasztalat, akkor az egyéb elvárásoktól függetlenül küldik el önéletrajzukat- állítják az [origo] által megkérdezett HR-szakemberek. Ha esetleg a pályázathoz csatolt motivációs levélben kitérnek az elvárt készségek meglétére, akkor szinte minden álláskereső jól kommunikál, rugalmas, nagy munkabírású, stressztűrő, csapatjátékos...

Hogy miért nem veszik komolyan a pályázók a személyes képességekre vonatkozó elvárásokat? A munkanélküliség, a kevés szóba jöhető álláshirdetés hatással van az álláskeresőkre. Sokan abban reménykednek, hogy az interjúztatók elnézik az ilyen hiányosságokat, ha a szakmai háttér stimmel, illetve az állásinterjún nem derül rá fény.

A jó kommunikáció nem bőbeszédűség

Növeli a pályázók bátorságát, hogy a személyes képességeket nem lehet intézményes háttérrel - tanfolyam vagy más iskola elvégzésével - bizonyítani. A többség úgy gondolkodik: "személyesen majd valahogyan megmutatom, hogy ilyen vagyok". A személyes képességek nagyvonalú kezelésének oka lehet a rossz önkép és a tapasztalatlanság is. "Főleg a friss diplomásokra jellemző, hogy nincsenek tisztában a kifejezések valódi jelentésével" - véli Gárdus Zsuzsa, az Adecco személyzeti tanácsadó ügyvezetője.

Az írásbeli pályázatban nem árt azonban óvatosan bánni ezekkel a megfogalmazásokkal, állásinterjún ugyanis fény derülhet a hiányosságokra. Gárdus Zsuzsa példát is említ: "Volt, aki azt állította magáról, hogy jó kommunikációs képességekkel rendelkezik. Az illető az interjún folyamatosan beszélt, nem érdekelték különösebben a kérdések, és ha véletlenül meg is hallgatta őket, akkor sem azokra válaszolt" - mondja. A személyzeti tanácsadó figyelmeztet arra, hogy a bőbeszédűség, nem azonos a jó kommunikációs készséggel. A jó kommunikációba beletartozik az aktív hallgatás, a másikra figyelés, a hallottakra reflektálás.

Szintén üres közhelyként tekintenek a pályázók a rugalmasságra vagy idegen szóval flexibilitásra. Gárdus Zsuzsa találkozott olyan pályázóval, aki anyagában rugalmasnak titulálta magát. A személyes beszélgetésen viszont kiderült, hogy egy ügyfél hiába akarna tőle találkozót délben. Ő ugyanis minden nap ugyanakkor ebédel, amit nem tenne át másik időpontra még az ő kedvéért sem. Ez pedig nem éppen a rugalmasságát bizonyította.

Így tesztelnek a HR-esek interjún

Az interjúztatók főként a múltból kiragadott példák alapján mérik fel a személyes kompetenciák meglétét. Például, ha valaki azt írja magáról, hogy csapatjátékos, akkor megkérik arra: meséljen el egy esetet, ami ezt bizonyítja. A stressztűrő képességet szituációs kérdések feltételével térképezik fel. Lefestenek egy helyzetet - egy problémás ügyfél aznap már ötödször telefonál, és értetlenkedve teszi fel ugyanazt a kérdést -, majd megkérdezik: hogyan viselkedne a jelölt ebben a szituációban, hogyan élné ezt meg.

A kérdések mellett előfordulhat, hogy direkt stresszes állapotba hozzák a jelöltet - így éles helyzetben győződhetnek meg a kompetencia meglétéről. Például fél óráig váratják a jelöltet, a megbeszélt időponthoz képest 30 perccel később hívják be a beszélgetésre. Majd megfigyelik, milyen hatással volt ez rá, és hogy miként kommunikál ilyen állapotban.

A készségek, képességek részletes feltárásárára a legalaposabb módszer az Assessment Centert (AC), amit magyarul röviden csoportos állásinterjúként lehet aposztrofálni. Általában 6-10 jelölt vesz részt rajta. Szituációs gyakorlatok, közös problémamegoldás, előadás tartása szerepel a próbák között, amelyet egy három fős szakmai zsűri figyel és értékel. Az AC-n a feladatok megoldása közben minden fontos készségre fény derül. A pályázóknak jó hír, hogy elég ritkán alkalmazzák a cégek, hiszen sokba kerül és sok időt is elvesz.

A számlázó, akinek jól kell kommunikálnia

Gyanakodhatnánk, hogy a HR-esek divatból írnak oda néhány kitételt, azért, mert jól hangzik és emeli a pozíció presztízsét. Találtunk olyan álláshirdetést, amelyben feleslegesnek tűnt egy elvárás, ám a hirdetőnél érdeklődve kiderült, nem véletlen a feltétel. Egy cég számlázói munkakörbe keresett jelöltet és a feltételek többek között a jó kommunikációs készséget fogalmazta meg. "Cégünknél a számlázó nem csupán monoton adminisztrációs munkát végez a számítógép előtt ülve. Feladatai közé tartozik az ügyfelekkel történő folyamatos kapcsolattartás, a felmerülő problémákra, kérdésekre való érthető és kielégítő válaszadás" - mondja Szeép-Pataki Katalin, a hirdetést feladó Lambda Systeme Kereskedelmi Kft. HR-vezetője.

Felmerül a kérdés: nem lenne célszerűbb más szavakkal vagy bővebben leírni a személyes képességekre vonatkozó elvárásokat, hogy az a pályázókat jobban szűrje, vagy komolyabban vegyék? A HR-esek szerint egy álláshirdetésben vannak terjedelmi korlátok, ezeknél a szófordulatoknál tömörebben és közérthetőbben nem lehet fogalmazni. Szeép- Pataki Katalin szerint például a jó stressztűrő képesség magában foglalja, hogy a dolgozó bírja a terhelést, az esetleges állandó nyomást, tudja kezelni az ügyfelektől érkező negatív kritikát, nyugodtan reagál kiélezett helyzetben is. "A részletes kifejtés nem lenne szerencsés megoldás, mert akkor a hirdetés több oldalasra nyúlna, amit biztosan senki nem olvasna el" - mondja.

Érdemes figyelni az álláshirdetés minden pontjára, és alaposan átgondolni a pályázást, ha a végzettségen és a nyelvtudáson kívül semmi másban nem felelünk meg.

Oroszi Babett