A vidéki fizetések 30 százalékkal a budapesti mögött

Három vidéki nagyvárost - Győrt, Debrecent és Pécset - vettünk nagyító alá álláspiaci szempontból. Nem hozott meglepetést szondánk: az álláshirdetések száma, a munkanélküliség ráta és a fizetések nagysága alapján Győr áll a legkedvezőbb helyzetben. A megkérdezett szakértők Győrben a szakmunkás-, Debrecenben az informatikushiányt emelték ki, míg Pécsett a diplomás munkanélküliség magas.

A három vizsgált vidéki város közül Győrben a legalacsonyabb a munkanélküliség. A 3 százalékos a regisztrált álláskeresői arány alig marad el a budapesti, 2,2 százaléktól. "A városban az ipari szektor dominál. Ennek megfelelően elsősorban a szalag mellett dolgozó betanított munkások, a fémmegmunkálók, az esztergályosok és a gépkezelők számítanak keresettnek a térségben. Belőlük a hiány akkora, hogy sokszor kénytelenek a cégek szlovák munkaerőt foglalkoztatni ezen munkakörökben. Csak a Győri Ipari Parkban 4-5 ezer külföldi dolgozó vállal munkát" - mondta el megkeresésünkre Dinnyés Előd, a helyi iparkamara ügyvezetője. Hozzátette, a diplomások közül elsősorban a nyelveket beszélő gépész- és villamosmérnökök keresettek.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa ennél még színesebb képet mutat. A leggyakoribb állások között találhatunk adminisztrátori, eladói, kőműves és lakatos munkákat is. A jobpiloton főként területi képviselői, pénzügyi kontrolleri, HR-es és logisztikai munkákat találtunk. "A tőke beáramlása a kedvező földrajzi elhelyezkedésnek, valamint a kiépített infrastruktúrának, és a már korábban meglévő, a szükséges gyártási kultúrát ismerő szakembergárdának köszönhető" - magyarázta Dinnyés Előd, a helyi kamara ügyvezetője.

Míg munkanélküliségi rátában minimális a lemaradás, fizetésekben már nagyobb a győri bérhátrány Budapesttel szemben. A térségben -ez már Győr-Moson-Sopron megye egészére vonatkozik - az átlagbér bruttó 176 ezer forint, ami 28 százalékkal alacsonyabb a budapestinél.

Győrben a legnagyobb foglalkoztató az Audi, amely 5900 főnek ad munkát. A második helyen a Rába Járműipari Holding Nyrt. helyezkedik el (1450) fő. A térség főbb munkáltatói közé tartozik a Kisalföld Volán Zrt, (1570 fő), a Syncreon Logisztikai Kft. (1500 fő), az E.on Észak Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (1500 fő).

Debrecenben az informatikusok keresettek

Ugyan az utóbbi évtizedben Debrecen látványos fejlődésen ment keresztül, a három vidéki város közül itt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek aránya, 6,44 százalék. "A fő gond, hogy az oktatás nem illeszkedik a munkaerőpiaci kereslethez. A térségben informatikusokra, fejlesztőkre és mérnökökre van igény. Az egyetemi képzés viszont nem ezekre a területekre specializálódik. A szakmunkásképzéssel ugyanez a helyzet. CNC megmunkálókra, lakatosokra és esztergályosokra van szükség, ám belőlük csak kevés van a piacon" - tájékoztatott Kiss András, a helyi iparkamara illetékese.

Pedig lehetőség a városban is lenne, főleg a call centerek és a shared service centerek szívják fel a frissdiplomás munkaerőt. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezen állások betöltéséhez informatikai ismeretek szükségesek, lévén, hogy nagy telekommunikációs vállalatok szolgáltató központjairól van szó.

Ahogy Győrben, úgy Debrecenben is jellemző a külföldi munkaerő foglalkoztatása. A város 30 kilométerre helyezkedik el a román határtól, és a romániai magyarok ezt kihasználva kis számban bár, de átjárnak a városba munkavállalás céljából - állítja a Kiss András. Pontos számuk nem ismert, a hivatalos statisztika szerint 2006-ban 300-an kértek Hajdú-Bihar megyébe munkavállalási engedélyt.

A bérek a megyében is jóval alacsonyabbak, mint Budapesten, a különbség 35 százalék. Debrecenben ennél valamivel kisebb a különbség. Kiss András elmondta: kivételt egyedül az informatikai szektor jelent, ott a munkáltatók hajlandók a budapesti béreket kifizetni a dolgozóknak, így megakadályozva az elvándorlást.

Debrecenben a legnagyobb munkáltatók a FAG Magyarország Ipari Kft., a TEVA, a Debreceni Hús Zrt., a TIGÁZ Zrt., és az E.on Tisztántúli Áramszolgáltató Zrt.