A közepes tanulókból jobb vezetők lesznek

Egy orosz kutatás szerint a közepes tanulókból jobb vezetők válhatnak, mint a kitűnőkből. Társas kapcsolatok, pragmatikus gondolkodás, szervezőkészség. Ebben vélik a felmérést végzők a közepesek előnyét, a reggeltől estig tanuló és állandóan megfelelni akaró kitűnőkkel szemben. Kiss István tanácsadó szakpszichológustól arra kértünk tanácsot, hogyan lehet fejleszteni a vezetői készséget a tanulóévek alatt.

A közelmúltban megjelent, orosz pszichológusok által elkészített kutatásból kiderül: a közepes tanulók mind érzelmileg mind a készségeket illetően alkalmasabbak egy vezetői munkakör betöltésére.

A közepesek jobbak a kapcsolatépítésben

Az igazán jó vezetőnek nem csak szakmailag kell bizonyítani rátermettségét, személyiségbeli jellemzői is döntő szerephez jutnak megítélésekor. A szakemberek szerint a jó vezető az alkalmazottaktól nem szigetelődik el, ajtaját mindig nyitva hagyja előttük, meghallgatja problémáikat és megpróbál megoldást keresni rájuk. Képes motiválni őket, és nemcsak úgy, hogy megemeli fizetésüket. Emellett ha konfliktus adódik közöttük, akkor nem vonja ki magát az ügyből, hanem megoldja a gondot. Mindehhez magas érzelmi intelligencia (EQ) és még számos tényező megléte szükséges, amivel a kitűnő tanulók - az orosz kutatás szerint - nem vagy csak részben rendelkeznek.

A kitűnők túlbonyolítják a feladatokat

Míg a közepes tanulóknak például igen magas az EQ-ja, addig a kitűnőket nem igazán jellemzi sem a megértés, sem az érzékenység. Ennek oka, hogy az ötös tanulók a folytonos tanulás miatt csak igen kevés időt töltenek barátaikkal, így sokkal kevésbé hajlamosak arra, hogy meghallgassák mások problémáit.

További problémát jelenthet a vezetői szék betöltésekor, hogy a kitűnők általában túlbonyolítják a feladatok megoldását. Míg ők órákat töltenek el azzal, hogy a feladat megközelítésén gondolkodnak, addig a közepesek a gyors és praktikus megoldásokra törekednek.

Inkább a feladatok végrehajtására alkalmasak

A kutatók mindezek mellett kimutatták azt is: a közepes tanulók közül jóval többen alapítanak saját vállalkozást, éppen azért, mert csak azt tanulták, ami érdekelte őket. Emellett sok barátot is szereztek, akik segítették indulásukat. Ezzel szemben a kitűnők megszokták, hogy mások elvárását, utasítását teljesítsék. Nehezen döntenek, mert félnek, hogy hibát követnek el, vagyis éppen mások döntéseinek kivitelezésére alkalmasak.

Kiss István tanácsadó szakpszichológus részben egyetértett ezekkel az állításokkal. Mint elmondta, az ötös tanulók szociális készségei valóban kevésbé fejlettek, hiszen a tanulás miatt kevesebb időt töltenek kortársaikkal. "Az érzelmi intelligencia egyik fontos mérőszáma, hogy valaki mennyire képes kezelni saját érzelmeit, illetve hogy hogyan tudja felismerni és befolyásolni társai hangulatát. Ezen a területen a kitűnők valóban gyakran hátrányban vannak a többiekkel szemben" - erősítette meg a fentieket.

Nem a szakmai kiválóság miatt lesz valaki jó vezető

A vezetői képességekkel kapcsolatos megállapításokkal kapcsolatban viszont voltak fenntartásai. Mint elmondta, a szakmai megoldásokban - az egyetemen megszerzett ismereteknek köszönhetően - például sokkal jobbak lehetnek a kitűnők. Türelmetlenségük miatt viszont nem biztos, hogy ők lesznek a csapat kedvenc főnökei. "Mivel bizonyosak abban, hogy a feladatokat ők jóval gyorsabban megoldanák, ezért csak igen nehezen tudják tolerálni a team lassúságát. Ezzel pedig gyakorlatilag megmérgezik a légkört" - tette hozzá.

A gyengébb tanulók megtanulnak segítséget kérni

"Fontos különbség továbbá, hogy a korábban gyengébben teljesítők már az iskolaévek alatt megtanulják, hogy mások segítségére kell építeni a túléléshez. Ez vezetőként igen hasznos lehet: egy főnök sokszor kerül olyan helyzetbe, hogy kénytelen a munkatársak segítségét kérni egy-egy probléma megoldásában. Míg a kitűnőknek ez egy teljesen új helyzet, addig a közepeseknek csak egy mindennapos szituáció visszaköszönése" - állítja a munkapszichológus.

Vállaljunk az iskolában vezető feladatot

Kérdés persze, hogy mit tehetnek az ötös tanulók, ha ki akarják fejleszteni már az iskolaévek alatt vezetői képességeiket? "Aki a későbbiekben vezetői pozícióra vágyik, az jól teszi, ha már diákként is kiveszi a részét a szervezést, vezetést igénylő feladatokból. Már egy egyszerű szemináriumi csoportmunka vezetése során több olyan tényezőt gyakorolhatunk, amire a későbbiekben is szükség lesz. A tervezés, a feladatok koordinálása, a végrehajtás ellenőrzése esetleg az eredmény prezentálása, vagy a hallgatótársak munkára ösztönzése egyaránt gyakorolható. Hallgatói képviseleti szervek különböző pozícióit választva pedig a szélesebb nyilvánosság előtti működéshez szükséges készségek is elsajátíthatóak"- mondta Kiss István.

Oroszi Babett