Fejlődés hiányában érdemes munkahelyet váltani

Rutinná vált a munkája? Nincs kilátásban előrelépési lehetőség? Lejtmenetben az iparág? Intő jelek, amelyeket munkahelyváltásra sarkallhatnak. Nem könnyű rávenni magunkat a felmondásra, a váltás ugyanis mindig kockázatot jelent. Vannak azonban helyzetek, amikor meg kell lépni. Mikor érdemes továbblépni, és mikor nem? Karriertanácsadók segítségével elemezzük a lehetőségeket és a következményeket.

"Első munkahelyünkön célszerű minimum két évet eltölteni. Ennyi idő ugyanis kell ahhoz, hogy valaki belerázódjon a dolgos hétköznapokba, elsajátítsa az egyes munkafolyamatokat", véli Joó Zsuzsanna karriertanácsadó. A munkaerőpiacon ráadásul kétes értékűek a "vándormadarak", azaz a munkahelyüket néhány hónapon, egy éven belül maguk mögött hagyó dolgozók. A szakember szerint a diploma megszerzésétől - így a húszas évek közepétől a harmincas évek elejéig akár két-három évente érdemes munkahelyet váltani, hogy minél több munkastílust, feladatkört és vállalati kultúrát megismerjünk. Az ezt követő időszakban átlagosan hat-hét évente ajánlatos újabb munkahelyeken kipróbálni magunkat.

"Több, jól ütemezett váltás eredményeként alakulhat ki határozott kép arról, szakterületünkön belül melyek a számunkra leginkább testre szabott feladatok, miben vagyunk igazán jók"- magyarázza. Ráadásul a pozíciójukba és munkakörükbe "beragadt" dolgozókról könnyen azt hihetik az álláspiacon, nem tudnak váltani, elvesztették dinamizmusukat, így szakmailag sem sokat fejlődhettek az egy munkahelyen töltött idő alatt. Az unalom ráadásul hosszabb távon rossz tanácsadó, mert elvész a munkavállaló szellemi frissessége, szakmai érdeklődése.

Unalmas feladatok, lehetetlen előrelépés

Nem csak az egy munkahelyen eltöltött évek száma indokolhatja a változtatás igényét. Cservenyák Tamás karriertanácsadó szerint a váltást akkor is ajánlatos megfontolni, ha a munkahely nem hozza meg a várt szakmai fejlődést, vagy az elvégzendő feladatok unalmassá váltak és huzamosabb ideje nem jelentenek már szakmai kihívást, nem tudtunk azonos hullámhosszra kerülni a kollégákkal. Előtte nem árt alaposan végiggondolni, mit várunk következő munkaadónktól és milyen anyagi elvárás számít reálisnak. Cservenyák Tamás azt javasolja, a váltás előtt mindenképp beszéljünk felettesünkkel a felmerülő problémákról, próbáljuk meg kideríteni, van-e esély mindezek orvoslására. Ha a válasz egyértelműen "nem", valóban indokolt az állásváltoztatás.

Ideális megoldás lehet a cégen belüli váltás. Multinacionális cégeknél bevett gyakorlat a "job rotation" nevet viselő HR-eszköz, amely a munkatársak cégen belüli mozgását, pozícióváltását jelenti. Például értékesítésből marketingbe, pénzügyből logisztikába.

Intő jelek: piaci problémák, nyereség kivitele

Vannak azonban helyzetek, amikor a pozícióváltás egyértelműen munkahelyváltást jelent. Joó Zsuzsanna szerint, intő jel lehet, ha az adott iparág helyzete egyre kilátástalanabbá válik, ha a cég elveszíti bevételeinek jelentősebb részét biztosító megrendelőjét, ha apránként, de fokozatosan csökkentik a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat (cafeteria-rendszer). Ugyancsak elgondolkodtató, ha a cégnél huzamosabb ideje nem látunk infrastukturális fejlődést, a munkaadó vonakodik a hatékonyabb munkához elengedhetetlen technikai eszközök vásárlásától. Okot adhat a váltásra, ha a fizetésünk mozdulatlan, és a cég évek óta elmulasztja még az inflációkövető béremelést is. A szakértők ugyanakkor azt javasolják: csak konkrét állásajánlat és aláírt munkaszerződés birtokában mondjunk fel, ugyanis az álláskeresés hosszú hónapokig is eltarthat.

Takács Gabriella