Még három hétig kiadható a tavalyi szabadság

Alig három hetük maradt a munkáltatóknak arra, hogy kiadják dolgozóiknak a tavalyi évről megmaradt szabadságukat. Ha szeptember 30-ig nem küldik szabadságra a tavaly kevesebb napot kivevőket, munkaügyi bírság várhat rájuk, amelynek összege a 8 millió forintot is elérheti.

Idén számos változás lépett életbe a munka világában, ilyen a szabadságok kiadására vonatkozó szabályozás is. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly év végén egy határozatában kimondta, hogy alkotmányellenes a szabadság kiadásának törvényi szabályozása. Az Országgyűlés ennek megfelelően törvényt módosított. Az új szabályok szerint a szabadnapokat az adott évben ki kell adni, a 2006-ról maradt szabadnapokat pedig legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A jövőben csak az éves szabadság egynegyedét lehet átvinni a következő évre csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva. Ekkor is legkésőbb március 31-ig, kollektív szerződés esetén június 30-ig ki kell adni minden megmaradt szabadnapot.

A bírság 8 millió forint is lehet

Az új szabályozást be nem tartó munkáltatók pénzbírságra számíthatnak. "Ha a szabálytalanság egy munkavállalót érintett, akkor 30 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet a bírság összege. Több dolgozó esetén a munkáltató büntetése a 8 millió forintot is elérheti" - tudtuk meg az ellenőrzésért felelős Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől (OMMF).

Ennek ellenére elképzelhető, hogy a vállalat mégsem tartja be a szabályokat abban bízva, hogy az ellenőrzés elkerüli őket. Mit tehet ilyenkor az alkalmazott? "Bejelentést tehet a felügyeletnél, amely ezt követően köteles lefolytatni az ellenőrzést" - mondta el Dr. Sipos Márta munkajogász. Ilyenkor a cég nagy valószínűséggel nem ússza meg büntetés nélkül. Kivéve, ha a szabadságot - pontosabban az összes szabadság egynegyedét - kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt tartotta vissza.

Mi az a kivételesen fontos gazdasági érdek?

Mi lehet "kivételesen fontos gazdasági érdek"? Dr. Sipos Márta szerint ilyen egy előre nem tervezett megrendelés, aminek következtében a teljes munkavállalói létszámra szükség van. A működési kört súlyosan érintő ok pedig lehet egy baleset, amelynek elhárítása folyamatos munkavégzést igényel. Azt, hogy a szabadság visszatartása jogos volt-e, szintén az OMMF vizsgálja. Ha a munkáltató nem tudja bebizonyítani, hogy valóban kivételesen fontos gazdasági érdek miatt tartotta vissza a szabadnapokat, akkor bírság szabható ki rá a fenti mértékben.

Kifizettetheti a szabadságot az alkalmazott

Mint megtudtuk, trükközni a szabadságokkal nem csak a büntetések miatt nem érdemes. "A szabadnapok nem évülnek el. A dolgozóknak jogukban áll kifizettetni azokat munkavállalói jogviszonyuk megszűnésekor. Ha egy alkalmazottnak összesen 60 napja maradt kiadatlanul, akkor azt egy összegben ki kell fizetnie a munkáltatónak, ha a dolgozó erre igényt tart" - avatott be a munkajogász.

Oroszi Babett