Nincs egyetértés a munkaidő és pihenőidő szabályairól

A munka törvénykönyve legutóbbi - a szabadság kiadásáról szóló - módosításai nem zajlottak zökkenőmentesen, most pedig a munka- és pihenőidő szabályozásáról zajló viták teszik próbára az érintettek kompromisszumkészségét - áll a Világgazdaság írásában.

A jogalkotókat sürgeti az idő, mivel az Alkotmánybíróság július elsejei hatállyal megsemmisítette az egészségügyi dolgozók ügyeleti túlmunkájára vonatkozó szabályokat. Az újdonsült szabályozás szerint az ügyeleti idő is munkaidőnek minősül majd. Ez azonban nem magyar sajátosság, hisz megfelel az uniós szabályozásnak és a bírói gyakorlatnak is. A napi és heti munkaidőkorlátot, a túlórát és az ügyeleti időt az úgynevezett munkaidőkeret átlagában kell elszámolni: ennek maximuma most két hónap, amelyet most háromra módosítanának, ám a kollektív szerződésben fél év lenne.

Többet túlórázhatnanának a hiányszakmákban dolgozók

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kiderült: a munkavállalói oldal egyáltalán nem, ezzel szemben a munkaadói oldal teljes mellszélességgel támogatja a szaktárca terveit. Ennek megfelelően az egészségügyön túl a munka világának minden területén módosulnának a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok. A mostani heti maximum 48 órás, a vállalható ügyeleti időt és túlórát is magába foglaló munkaidőn túl a dolgozók további 12 órát dolgozhatnának hetente a munkaadóval kötött külön megállapodás alapján. A szakszervezetek azonban elutasítják a tervet és az alkukötés lehetőségét is. Túlórázás terén ugyancsak változások várhatóak. Jelenleg évente 200 óra túlmunka rendelhető el, ám a változások nyomán ez a speciális szaktudást igénylő munkakörökben és a hiányszakmákban 300 órára emelkedne. A túlóra módosítása júliustól lépne életbe- írja a Világgazdaság.