Nehezen mérhető a Start-program hatása

A pályakezdők alkalmazása utáni munkáltatói járulékkedvezményeket várhatóan jövőre más hátrányos helyzetű munkavállalói csoportokra is kiterjesztik. A szaktárca szerint sikeres a Start-program, ám a pontos hatás nehezen mérhető. Az általunk megkérdezett cégek szerint a felvételnél nem szempont a Start-kártya.

Jövőre már nemcsak a pályakezdőket, hanem más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető munkavállalókat alkalmazó vállalatok is jogosultak lesznek különböző járulékkedvezmények igénybe vételére - amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Start Plusz és Start Extra programot életre hívó törvénymódosításokat.

Start Plusz és Start Extra: kismamáktól 50 év felettiekig

"A tervek szerint a Start Plusz program keretében az állam a gyermekápolásról, közeli hozzátartozó ápolásáról, a Gyesről, a Gyedről visszatérőket illetve a tartós munkanélkülieknek munkát adó cégeket támogatja majd. A Start Extra programmal pedig az alacsony iskolai végzettségű, illetve az 50 év feletti állástalanok elhelyezkedési esélyein kíván javítani. Mindkét esetben a támogatás járulékkedvezményeket foglal magában" - tájékoztatott Csuhaj Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértője.

"Aki például Gyes-ről, Gyedről visszatérőt alkalmaz, annak egy évig nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie, emellett a kötelező 32 százalékos járulék helyett az első évben 15 százalékot, a másodikban 25 százalékot kell befizetnie" - mondta el.

"A Start Extra program kedvezményezettjeit foglalkoztatók két évig mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás befizetése alól. Az első évben nem kell járulékot fizetniük, a másodikban pedig a bér 15 százalékát" - tette hozzá.

Munkáltatói megtakarítás: havi 9 ezertől 42 ezerig

Mint megtudtuk, a kedvezményeket a minimálbér duplájáig, azaz maximum 125 ezer forintig lehet majd igénybe venni. A megtakarítás ilyen összegű bérnél a Start Plusz program esetén az első évben havonta 23 ezer, a második évben pedig havi 9 ezer forint. A Start Extra programban az első évben havi 41 900, a második évben havi 23 ezer forintot takaríthatnak meg a vállalatok.

"Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a kedvezmények valóban ilyen mértékűek lesznek-e. Ez ugyanis csak egy tervezet, amelyet még tárgyal az Országgyűlés - vagyis még módosulhat" - figyelmeztet Csuhaj Edit.
A kedvezményre jogosító kártyát egyébként az álláskeresőnek kell majd igényelniük a lakó-, illetve tartózkodási helyük szerint illetékes adóhivatalokban.

Nem mérik, miért vették igénybe a cégek

"A fenti két program kidolgozása mellett a pályakezdők elhelyezkedését elősegítő Start program sikere miatt döntött a kormány" - avatott be a szakértő. A legfrissebb adatok szerint eddig országosan mintegy 42 300 fő igényelt Start-kártyát 2005. októbere óta, és a részadatok alapján eddig 13 600-an bizonyosan igénybe is vették a kártya kapcsán igénybe vehető támogatásokat.

A szám valóban magas, ám nem egyértelmű és nehezen kideríthető, hogy a Start-kártya miatt alkalmaznak-e a cégek egy pályakezdőt vagy más szempontok miatt.

Nem elsődleges szempont a kártya

Megkérdeztünk több személyzeti tanácsadót, akik elmondták, nem a foglalkoztatással járó kedvezmények vesznek fel pályakezdőket. Ennél sokkal fontosabbak a felvételnél a nyelvtudás, a szakmai tapasztalat és a személyiségjegyek.

A cégek is hasonlókról számoltak be: Egy multinacionális IT vállalatnál elmondták, csak amiatt nem vesznek fel egy pályakezdőt, mert rendelkezik Start-kártyával. Ugyanakkor a vállalati szektor nem "dobja el" a járulékkedvezményt. Ha találnak egy minden szempontból megfelelő jelöltet, természetesen igénybe veszik a pályakezdők után járó járulékkedvezményeket. Egy fémfeldolgozó vállalattól megtudtuk, csak utólag - vagyis már az alkalmazásról való döntést követően, még a munkaszerződés aláírása előtt - kérték meg a pályakezdőt: váltsa ki a kártyát - hogy a kedvezményeket igénybe tudja venni a cég. Ez egyébként még szabályos gyakorlat. A munkába lépést követően azonban már nem lehet igényelni.

Oroszi Babett