Lassan csökken a keletiek bérhátránya

Vágólapra másolva!
Egy friss gazdasági prognózis szerint 2006-ban a keleti uniós tagországok bérnövekedése évi két százalékkal lesz magasabb mint a nyugat-európai régi EU-tagországoké. Ez azt jelenti, hogy közelednek a keleti és a nyugati keresetek. Ahozz azonban, hogy a magyar bérek utolérjék a német vagy a francia fizetéséeket, belátható időn belül nincs esély. Az optimista forgatókönyvek szerint is a dél-európai tagországok utolérésére van remény, de arra is tíz-tizenöt év múlva.
Vágólapra másolva!

2006-ban a fizetések Európa-szerte várhatóan stabilak maradnak, körülbelül 4 százalékos növekedés várható. A kelet-európai munkavállalók bérei jobban növekednek átlagosan 5,5 százalékkal mint nyugati országokban dolgozó kollégáiké, ahol átlagosan csupán 3,5 százalékos növekedéssel számolhatnak.
A felmérést a Hewitt Associates globális HR tanácsadó és outsourcing cég készítette 15 európai ország több mint 1000 magán- illetve állami vállalata részvételével tizedik alkalommal.
Csupán néhány, a felmérésben résztvevő nyugat-európai országban - Írországban, Olaszországban és Spanyolországban - várható akkora mértékű növekedés, mint Kelet-Európában. Mindemellett a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák bérnövekedés várhatóan magasabb lesz, mint az európai átlag. A legalacsonyabb mértékű bérnövekedésre Nyugat-Európában számíthatnak; Svájcban várhatóan kevesebb, mint 3% lesz minden szervezeti szinten.

158 ezer forint itt, 630 ezer a sógoroknál

Gazdaságkutatók szerint a közeledési tendencia ellenére még több évtizedig eltart, hogy a keleti uniós országok munkabérei utolérjék a nyugat-európai átlagot. Jelenleg három-ötszörös a lemaradás. A Gfk Csoport tavaly év végén publikált felmérése szerint a németek 830 ezer,, az osztrákok 630 ezer, az írek 498 ezer forintnak megfelelő eurót keresnek, míg 2005-ben a hazai átlagbér 158 ezer forintot tett ki.

Az EU-15 átlagának utolérése lehetetlen

A megkérdezett gazdaságkutatók nagyon lassú felzárkózási folyamatról számoltak be. "Még a 2004-es csatlakozást megelőzően foglalkoztunk a témával, és arra a következtetésre jutottunk, hogy bár megfigyelhető közeledés, az mégsem egyenes vonalú: felzárkózási periódusok vannak, amelyek meg-megszakadnak a gazdasági helyzettől függően" - jegyezte meg Adler Judit, a Gki Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője.

"Így elég nehéz lesz utolérni az EU-25 átlagát, az EU-15-ét pedig szinte lehetetlen - ez eddig sem Spanyolországnak, sem Portugáliának, sem Görögországnak nem sikerült, egyedül Írország volt sikeres" - tette hozzá Adler Judit.

Szintén készített a csatlakozás előtt elemzést a témában az Ecostat. Az eredmény hasonló: az EU15 átlagának elérése még hosszú távon is lehetetlennek látszik. "A különbség annyira nagy, hogy ha megállna az említett országokban a bérnövekedés, még akkor is több évtizedre lenne szükség átlaguk eléréséhez" - mondta Ékes Ildikó, az Ecostat Társadalomelemzési osztályának vezetője.

Tíz év múlva tartunk ott, ahol a spanyolok most

A vásárlóerő-indexet tekintve jelenleg az uniós átlag 59-60 százalékát érjük el. Várhatóan 2015-ben tartunk majd ott, ahol most Görögország és Spanyolország, azaz a 25 százaléknyi elmaradásnál. Becslések szerint a mi átlagunk az EU-átlagával a húszas évek végén lesz egyenlő - mondta el a vásárlóerő-indexre vonatkozó számításokat Kozák Ákos, a Gfk igazgatója.