Jogszabályi változások a munka világában január 1-től (1. rész)

62 500 forintra nő a minimálbér, a kismamák Gyes mellett teljes munkaidőben is dolgozhatnak a védettség fennmaradása mellett, akár 20 millió forint is lehet a munkaügyi bírság, a prémium évek programba a nyugdíj előtt öt évvel is be lehet kapcsolódni. Sok jogszabályi változás lesz a munka világában január elsejétől, melynek főbb pontjait foglaltuk össze.

Minimálbér: 62 500 forint

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege 2006. január 1-től 62. 500 Ft-ra, 2007. január 1-jétől 65.500 Ft-ra, 2008. január 1-jétől pedig 69.000 Ft-ra emelkedik.
A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben az alábbi, a Munka Törvénykönyve [1992. évi XXII. törvény, Mt.] módosításával - új jogintézményként - állapították meg a garantált bérminimumokat, melyeknek megállapodás szerinti mértéke a mindenkori minimálbér százalékában:
2006. július 1-jétől 0-2 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%,
2007. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%,
2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%.

Kismamák: egy év után teljes munkaidőben

2006. január elsejétől a GYES mellett - ha a gyermek elmúlt egy éves - a kismama minden korlátozás nélkül, akár napi nyolc órában is munkát vállalhat. Munkajogi védettsége a GYES igénybevételének idején végig fennmarad.

Prémium évek program: öt évvel nyugdíj előtt

A közszféra korszerűsítése céljából január 1-jétől kiszélesedik a "prémium évek" program, melybe bekapcsolódhatnak most már azok is, akik 5 évvel állnak nyugdíjazásuk előtt (eddig csak 3 évvel korábban volt erre lehetőség).

- A programban résztvevők illetményük 70%-át kapják a jelenlegi 60%-kal szemben.
- Emellett a versenyszférában is biztosított számukra a munkavégzés lehetősége.
- A program kapcsán lehetőség nyílik a családi élet és a munka összehangolására, s a részmunkaidős foglalkoztatásra is a közszférában.

Munkaügyi bírság: szélesebb korlátok

Elkészült a Munkaügyi Ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. Törvény módosítása. Változtak a bírságtételek (30 ezertől - 20 millió forintig terjed az eddigi maximum 6 millió helyett). De bírság kiszabására már akkor is sor kerülhet, ha a munkaügyi jogszabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés súlyos. Differenciált bírságtételek jelennek meg attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ el, illetve abból a szempontból, hogy a jogsértések csak egy vagy több munkavállalót érintenek-e.
Differenciál a szabályozás abból a szempontból is, hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat, egyéni vállalkozónak nem minősülő munkáltató követi-e el a jogsértést, illetve aszerint is, hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést.
- A Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács jeleníti meg a törvényben a társadalmi kontrollt (jogszabályok betartása, ajánlások).

Állami támogatás: csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal

Államháztartásról szóló (92. évi XXXVIII.) Törvénynek a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott - támogatásokra vonatkozó követelményei egészülnek ki egy további feltételrendszerrel. E szerint hangsúly helyeződik a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Állami támogatást csak azok a cégek kaphatnak, amelyek eleget tesznek a törvények diktálta feltételeknek - például fel sem merül a szerződés nélküli foglalkoztatás kérdése.

Kis- és közepes vállalkozások: egy év járulék nélkül, ha munkanélkülit vesznek fel

A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele valósul meg a mikro- kis -és középvállalkozásokra vonatkozó járulékkönnyítéssel.

2006. január 1-jétől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a 250 fő alatti vállalkozás és non-profit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz.
- A minimálbér 130%-áig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, aki vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.

Folytatjuk