Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Egészen másként működik egy katona, egy rendőr veszély észlelése, mint egy civilé. Mi azonnal nézzük honnan jött a torkolattűz, hol lehet fedezéket keresni, hol van menekülési útvonal, ha fegyvertelenül találjuk magunkat egy zűrös szituációban. A kiképzés és a hosszú évek terepen töltött munkája kiszélesíti a látóköröd és azonnal megoldásokat keresel. A civileknél ez nincs meg. Sokan lefagynak egy veszélyes helyzetben és úgy érzékelik, mintha egy filmet néznének, amelynek ők nem részesei. Vannak, akik pánikszerűen menekülni kezdenek a szituáció felmérése nélkül és gyakran pont a rossz irányba futnak, vagy csak követnek más pánikoló személyeket. Kialakul egy csőlátás és csak az esemény, például egy terrortámadás részleteit fogják fel. Persze ezért nem szabad őket hibáztatni, hiszem ezek természetes emberi reakciók.
Feltételezem ez így lehetett a Hamasz által elhurcolt túszok nagy részével is. Hallották a lövéseket, tudták, hogy valami rossz történik, ám sokuknak sejtelme sem lehetett a tömegmészárlásról. Amikor furgonokba és terepjárókba kényszerítették őket nyilvánvalóan „csak" emberrablásból indultak ki. Mivel a Hamasz terroristái már több esetben fogtak el izraeli katonákat most is egy ilyen szituációra tippeltek. Minden izraeli ismeri a fogolycserék menetét és első gondolatuk az lehetett, hogy velük akarnak fogvatartott terrorgyanús személyeket kizsarolni az izraeli kormánytól. Jól is gondolták, hiszen láttuk az egy a háromhoz cserét, amikor egy túszért cserébe Izrael három bebörtönzött palesztint engedett szabadon. A túszok és a hozzátartozóik boldogok voltak, viszont voltak, akik hibás lépésnek nevezték a fogolycserét, mivel így terrorgyanús személyek ismét szabadlábra kerültek. Több izraeli lap lehozott cikkeket a Hamasz vezetőiről, akik az október 7-i tömeggyilkosságot kitervelték. Mind elítéltek voltak izraeli börtönökben, de egy fogolycsere keretében kiengedték őket. Ez ismét megtörténhet érveltek a csere kritikusai.
Még mindig 140 túsz lehet a Hamasz és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek kezében. A fogolycserének, akárcsak a tűzszünetnek is vége. A Hamasz azt kommunikálja, hogy ameddig tart a háború, addig nem engednek el több túszt. A terroristák feltehetően „emberi pajzsként" tartják őket és segítségükkel a túlélésre játszanak. A hamasz harcosai világ legjobban képzett és a legmotiváltabb hadseregével állnak szemben. Tudják, hogy sanszuk sincs a győzelemre, de talán a vezetőségnek az jár a fejében, hogy a túszokért cserébe esetleg szabad elvonulást kaphatnak Gázából.
A civil lakosságnak már nem maradt biztonságos terület, hiszen százezrek menekültek délre a hadművelet kezdetekor, most pedig egészen az egyiptomi határig tart a műveleti terület. Az izraeli kormány megerősítette, hogy leakarják vadászni a Hamasz összes tagját és vezetőségét, bujkáljanak bármely országban.
