A szóban forgó és a vilniusi NATO-csúcsra időzített, Politicon megjelentetett "Ukrajnának sürgősen iránymutatásra van szüksége a NATO-tagságot illetően" ("Ukraine needs a roadmap to NATO membership ASAP") című írás több ponton egybevág a háborúpárti globalista erők már megismert háborús politikájával.
További nyugati fegyverszállítmányokat követelnek a kijevi rezsim részére, valamint nyílt sisakos felszólítást intéznek a katonai-védelmi szövetség felé a vadászgépek átadását illetően.
Újdonságnak tekinhető ugyanakkor az eddigi, már működő NATO-Ukrajna együttműködések kiterjesztésére irányuló tervek ismertetése,
a "szakértők" szerint ugyanis illő és üdvös lenne a NATO-Ukrajna Bizottságot kiterjeszteni egy NATO-Ukrajna Tanács formájában. Egy ilyen testület felállítása veszélyes háborús eszkalációt jelentene, mivel további jogosítványokat szerezne így a védelmi-katonai szövetségnek, hogy nyíltan, akár haderő bevetésével is beavatkozhasson a háborúba.
A nyílt levél szerint a nyugati vezetőknek segíteniük kellene Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban használt fegyverrendszerek "NATO-szabványoknak" megfelelő "átfogó átállítását".
A hangsúlyt a nyugati fegyverrendszerekre való áttérésre, egy modern, NATO-kompatibilis lég- és rakétavédelmi rendszer létrehozására, a sebesült katonák orvosi rehabilitációs rendszerének, valamint a katonák polgári életbe való visszailleszkedését szolgáló rendszer létrehozására és átfogó aknamentesítési erőfeszítésekre kell helyezni
- áll a nyílt levélben.
A nyílt levél végén a Politico felsorolta annak az alulírott 46 "külpolitikai szakértőnek" a nevét, akik szerzői voltak ennek a háborús röpiratnak. Ugyanakkor a lap azt már "elfelejtette" hozzátenni - ez is csak a Quincy Institute for Responsible Statecraft nevű, kevésbé intervencionista amerikai külpolitikát követelő agytröszt elemzéséből derül ki - , hogy az aláírók közül
legalább huszonegy jelenleg is kapcsolataban áll az amerikai katonai-ipari komplexummal, vagyis a háború mozgatórugójának tekinthető amerikai mélyállammal.
Az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás növelésének támogatása nem kizárólag a fegyveriparral közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állók véleménye, de a levél aláírói feltűnően beágyazódtak a világ néhány legnagyobb fegyvergyártó cégével közvetlen pénzügyi kapcsolatban álló intézmények és vállalkozások pénzügyi ernyőjébe
- írja Eli Clifton a Responsible Statecraft-nak.
A levél legelső aláírója Stephen E. Biegun volt, akit a Politico honlapja csak "volt amerikai külügyminiszter-helyettesként" jellemzett, azt azonban nem említette, hogy
jelenleg a Boeingnél, a világ egyik legnagyobb fegyver- és haditechnikai eszközgyártójánál a globális közpolitikáért felelős vezető alelnökként dolgozik.
A másik, akinek a védelmi iparhoz való kötődését figyelmen kívül hagyták, a nyugállományú elnök, dr. Wesley Clark tábornok, aki
a Clinton elnök által elrendelt NATO-bombázó hadjáratot vezette Jugoszlávia ellen a koszovói háborúban, amelyet Szövetséges Erők Hadműveletnek neveztek el.
A cikk Clarkot "az amerikai hadsereg 12. legfelsőbb szövetséges parancsnokaként, Európában; a UCLA Burkle Center vezető munkatársaként" írja le, miközben nem említi meg, hogy
a Vaya Space vezető igazgatósági és vállalati tanácsadójaként tevékenykedett, amely szerint Clarkot azért vették fel, hogy "támogassa a Vaya Space új technológiáiba való befektetést és azok kiterjesztését a rendkívül vonzó űr (indítás) és védelmi (stratégiai és taktikai rakéta) területre".
Az agytröszt elemzése azt is megjegyezi, hogy számos aláíró szerepet tölt be az Atlantic Council agytrösztnél, amelyet részben
a vezető amerikai fegyvergyártók, köztük a Boeing, a General Dynamics, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Raytheon finanszíroz.