Georg Spöttle: A kontinens kapui tárva nyitva állnak és probléma egyre inkább nő

A French firefighter looks at a burning car in Floirac on the outskirts of Bordeaux, south-western France on late June 29, 2023, during riots and incidents nationwide after the killing of a 17-year-old boy by a police officer's gunshot following a refusal to comply in a western suburb of Paris. (Photo by Philippe LOPEZ / AFP)

Lángokban álltak néhány napig a francia nagyvárosok. A zavargásokat egy 17 éves, algériai származású fiú halála váltotta ki, akit múlt kedden Párizs külvárosában agyonlőtt egy rendőr, miután Nahel el akarta kerülni a közúti ellenőrzést. Az eset után kirobbant összecsapásokban több ezer járművet gyújtottak fel, több száz üzletet fosztottak ki, és majd' háromezer embert vettek őrizetbe. A 888 a franciaországi eseményekről kérdezte Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőt.

888: Kísérteties a hasonlóság a Gerilla című könyv vagy a tavaly elkészült Athena című film és a jelenlegi franciaországi helyzet között. Mindkét műben egy rendőri intézkedés miatti haláleset után szabadul el a pokol, és most hasonló történt a valóságban. Csak idő kérdése volt, hogy szinte polgárháborús helyzet alakuljon ki?

Georg Spöttle: Legutóbb néhány éve jártam Párizsban, és már akkor sem volt éppen ideális a helyzet. A főváros egyes negyedeiben szinte eltűntek a franciák, a helyüket bevándorló hátterű családok foglalták el, akik jó része nem a beilleszkedés leggyorsabb útját választotta. Az Európai Unión kívülről érkezőket szinte nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet a kiindulási országokba visszaküldeni vagy ideális esetben integrálni. Milliós tömegről van szó, akiknek képtelenség pontosan megállapítani a személyazonosságát, állampolgárságát. S ugye, papírok híján, hová lehet „küldeni" az érkezőket. Ha mondjuk, valaki pakisztáninak vallja magát és a szülőhelye nem akar tudni róla, akkor az illető marad és vár a szebb napokra, hiába nincs jogi alapja a maradásának. Nem tudnak vele mit kezdeni, állandóan hosszabbítják a tartózkodási engedélyeket. S ha megállapítják vagy bevallja az állampolgárságát, aztán mégis azt mondja, hogy nem afgán, inkább szír, az újabb hosszas procedúrát indít el.

Rendőrök összecsapnak tiltakozókkal Párizs központjában 2023. július 1-jén. A francia nagyvárosokban 45 ezer rendőrt mozgósítottak, miután Nanterre-ben június 27-én egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiút. Ezt követően zavargások törtek ki több városban is, a tiltakozók épületeket és járműveket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. A fiatal életét kioltó rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték. Forrás: MTI/EPA/Mohamed Badra

888: A múlt héten rendőri intézkedés áldozatául esett 17 éves Nahel a franciák George Floyd-ja?

Georg Spöttle: Azért az algériai fiatalember nem volt olyan veszélyes, fegyveres bűnöző, mint Floyd. Igaz, őt is őrizetbe vették majd' tucatnyi alkalommal, de inkább drogügyek és kisebb, nagyobb értékű lopások miatt. A rendőr fegyverhasználatának jogosságát azonban érdemes alaposabban szemügyre venni. Kétségtelen, lengyel rendszámú kocsival a buszsávban haladt az áldozat, de nem egyedül ült a kocsiban, rosszabb esetben akár többen is meghalhattak volna. Ráadásul, a rendőrök sem voltak közvetlen veszélyben, és a jelentések szerint, egyikük megfenyegette a fiút, hogy golyót kap a fejébe. Ebből akár emberölési vád is születhet.

888: A hatóságok mennyire tudnak úrrá lenni az elszabadult indulatokon? Meddig tarthatnak még a zavargások?

Georg Spöttle: Ma azért már nem volt olyan súlyos a helyzet. Ez egyrészt a hatóságok erélyes fellépésének – 45 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra – és az indulatok csillapodásának köszönhetően.

Forrás: AFP/Alain Jocard

888: Emmanuel Macron francia elnöknek és a francia kormánynak van felelőssége a kialakult helyzetben?

Georg Spöttle: Nem lenne szabad egyedül Macronnal elvitetni a balhét, az előző francia elnököknek is részt kell vállalni ebből. Sőt, az Unió egész vezérkarának, hiszen a kontinens kapui tárva nyitva állnak, az embercsempészek kedvükre dolgoznak, és probléma nemhogy mérséklődik, de inkább egyre nő. Ursula von der Leyen pedig legális bevándorlási útvonalakról beszél.

888: Hosszú távon mi lehet a megoldás arra, hogy megelőzzük vagy elkerüljük az ilyen zavargásokat?

Georg Spöttle: Sajnos, borúlátó vagyok a jövőt illetően, mert már a szigorúbb határellenőrzés sem jelent igazi megoldást, hiszen a kvóták bevezetésének a terve, a bevándorlás megkönnyítéséről szóló állásfoglalások szinte meghívót küldenek a kiindulási országokba. Csak Németországba tavaly 2,6 millió bevándorló érkezett és mindössze 87 ezer legális uniós papírokkal, az érkezők nagy része családegyesítés révén került az országba, illetve a kiutasítottak is gyorsan visszajönnek. Az európai születési ráta mértéke is a migrációs hátterűek számarányát gyarapítja, szóval a szellem már kiszabadult a palackból.

888: Mindezek fényében még érthetetlenebb, hogy az Európai Unió tovább erőlteti a kötelező migránskvóta bevezetését.

Georg Spöttle: Nézze, ő helyükben más is keresné a lehetőségeket. Ha napi egy dollárból tengődik az ember, akkor nehéz a boldogság ígéretével maradásra bírni, ám a segítséget inkább oda kellene vinni. Ha tudsz boldogulni a szülőföldeden, akkor nem akarod máshol nulláról újra kezdeni az életed. Nemrégiben Irakban jártam, ott már felismerték a munkahelyteremtés fontosságát. Nem is titkolják, hogy a magyar példát próbálják követni. A súlyos százmilliárdokat nem a migráció elősegítésére, inkább az elmaradott térségek felzárkóztatására, munkalehetőségek létrehozására kellene költeni.

888: A jövőben előfordulhatnak másfelé is hasonló erőszakos megnyilvánulások Európában?

Georg Spöttle: Sajnos, igen, Németországban például a kurdok és a törökök össze-összecsapnak egymással, és ilyenkor nem nagyon finomkodnak.