Zrínyi Miklós

Az előadás címe első hallásra talán meglepőnek tűnik. Az intelligencia szó egyik jelentése, amely felbátorított e terminológia használatára: alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ilyen értelemben beszélhetünk tehát anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány egy olyan új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete - az élő rendszerekhez hasonló - aktív kapcsolatát igyekszik feltárni és kiaknázni. E tudományág elsődleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, előállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek felhasználói szempontból előnyösen reagálnak a környezetből származó hatásokra.

1. ábra

Az intelligens anyag fogalma a tudományos szakirodalomban először az 1980-as évek végén jelent meg. A témának ma már több saját szakfolyóirata van (pl. Journal of Intelligent Material Systems and Structures és Smart Materials and Structures), és évente rendeznek rangos nemzetközi konferenciákat a tudomány és az élenjáró technológia képviselőinek részvételével. Az intelligens anyagok kutatása az Európai Unió soron következő tudományos programjában a kiemelt kutatási irányzatok közé tartozik.

I. Az anyagtudomány fejlődése
Milyen tulajdonságok teszik az anyagot intelligenssé?

II. Intelligens kemény anyagok
Mi a lényeges különbség a szerkezeti anyag és az intelligens anyag között?

III. Intelligens lágy anyagok
Mi okozza az elektroreológiai folyadék elektromos tér hatására bekövetkező megszilárdulását?

IV. Intelligens polimergélek
Miért különleges anyagok az intelligens gélek?

V. A gélüveg
Milyen tulajdonságokat összekapcsolásával született meg a gélüveg?

VI. Szabályozott hatóanyag-leadás intelligens géllel
Melyik jelenség alkalmazása teremtette meg a hatóanyag-kioldódás szabályozásának új módszerét?

VII. A polimergél mint mesterséges izom
Milyen hátránnyal rendelkeznek a gélkollapszus elvén működő izommodellek, és milyen előnyöket jelent az elektromos és/vagy mágneses tér alkalmazása?

Elkezdem olvasni