Mesél a napló

Látható volt, hogy Ágicának nagyon fontos volt édesanyja látogatása. Szó szerint idézzük, mit írt erről a Villanaplóba.  

"Az ajtó kinyílása után minden anyuka és apuka belépett az "otthonunkba". Én ebben a percben már anyán csüngtem és úgy éreztem, hogy soha nem szeretnék a nyakából lejönni. Természetes arca, kicsit fáradt keze, és könnyes szeme most is olyan gyönyörű volt, mint mindig. Miután kicsit mindketten megnyugodtunk, bemutattam neki a Villát, ahol élünk. Elég nehéz volt, mindent szerettem volna megtudni róluk, az otthoniakról, a csajokról, de legfőképp anyáról, hogy vele mi van. Sokat beszélgettünk, mégis sokszor úgy éreztem, hogy vannak dolgok, amiket nem akar, nem mer, vagy nem tudja, hogy elmondhat-e nekem. Itt most pontosan az apukámmal kapcsolatos dolgokra gondolok, nem a velem kapcsolatos infók".

"Na de a hatalmas örömet senki nem tudta elvenni, hogy az anyukám, akinek nagy részt köszönhetem, hogy itt vagyok, ITT VOLT VELEM A VILLÁBAN. Láttam az arcán, hogy sokszor bánja talán, hogy benevezett ebbe a játékba, de remélem, hogy nagyobb részben inkább örül, hogy itt vagyok. Nagyon gyorsan elrepült az a két óra, amit anya oldalán tölthettem, a gongszó, amikor megszólalt, mintha kést szúrtak volna a szívembe. De el kell fogadni azt, amit kapsz és meg kell elégedni vele, bárhogy is van. Azok a dolgok, amiket mondott nekem, még nagyon sokáig bennem maradtak, vannak, sőt minden este lefekvés előtt visszaidézem egy-egy mondatát. Bárhogy is van, bárhogy is lesz, a legfontosabb, hogy ő jól legyen, vigyázzon magára, apukámra és az öcsémre, és ne okozzak nekik csalódást. Nagyon szeretem őket! Mindent megtennék értük!"