Negyvencentis hóban fedeztük fel a legmagasabb hegységünket

A panorámát élvező csapat a Vöröskő tetején

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) idén nyolcadik alkalommal szervezte meg a Transzbükki átkelést. A különleges túrán szakvezetők tárják fel előttünk a Bükk szépségeit, ráadásul fokozottan védett, egyébként nem látogatható szakaszokat is érint az útvonal. Az ötvenfős létszámkeret minden évben hamar betelik, de ezúttal sikerült elcsípnem egy helyet.

Mínusz 14 fok és 40 centi hó várt arra az ötven túrázóra, akik úgy döntöttek, hogy a nehezítő körülmények ellenére is belevágnak a Transzbükki átkelésbe. Még a hét elején kiküldött a szervező egy e-mailt a jelentkezőknek, amelyben figyelmeztetett: 20 kilométer ekkora hóban szinte a duplájának számít.

Nemrég filmet is forgattak itt

Nyolc órakor indultunk el a nagyvisnyói buszmegállóból, hogy észak-dél irányba átszeljük Magyarország legöregebb hegyvidéki nemzeti parkját.

Az idén negyvenéves parkot 1977-ben alapították,

így a Hortobágy és a Kiskunság után a Bükk hegység lett hazánk harmadik védett területe.

Hazánk harmadik védett területe Forrás: Oláh Róbert

Az első szakasz a Nagy-völgyön keresztül vezetett. Tökéletes időt fogtunk ki, derült égbolt alatt fogytak a kilométerek. Ráadásul, ha felfelé megy az ember, a mínuszokat is hamar elfelejti. Hamarosan letértünk a kitaposott utakról, hogy kezdetét vegye a túra látványos, csupa érdekességet rejtő része.

Gyönyörű napsütés várt minket Forrás: Oláh Róbert

A Nagy-völgy szépsége többeket megihletett már. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című új filmjének számos jelenetét is itt vették fel. Szakvezetőink elmondták, hogy büszkék a forgatásra, és nagyon várják a márciusban mozikba kerülő filmet. Mivel nem természetfilmről van szó, nyilván egészen új nézőpontból ismerhetik majd meg belőle a vidéket.

Vonatozás a hóba taposott ösvényen Forrás: Oláh Róbert

Következett az Ablakos-kő-völgy, ahol 300-400 millió éves sziklaóriások árnyékában tapostuk a havat. A mindig frappáns népnyelv habitustól függően angyalszárnyaknak vagy ördögbordáknak nevezte el a gyönyörű képződményeket, de

az Ablakos-kő név is egyszerű megfigyelésen alapul: az egyik szikla oldala lyukas.

Korábban kerecsensólymok fészkeltek a magasság által védett üregben. A park dolgozói azóta is visszavárják őket, de egyelőre nem mutatkoztak. Pedig a völgyben nem háborgatja őket senki: aki fokozottan védett területre lép, számolnia kell egy kiadós bírsággal. Így próbálják megóvni a páratlan flórát és faunát, amely a Bükk sajátossága.

Az emblematikus szikla, amelyen ebből a szögből nem látható az ablak Forrás: Oláh Róbert

Dacolva a kemény téllel

Számos madárfaj él itt, van alpesi gőték által lakott tó, de hiúzok és farkasok is járják a vidéket. Sárga ibolyát a szomszéd Leány-völgyön kívül másutt nem is láthatunk.

Az egyik szikla oldalában van egy geológiai aranyszög,

de mielőtt elindulnánk megkeresni, elárulom, a kifejezés képletes.

A földtörténeti ó- és középidő közötti átmenet ugyanis a világban csak néhány helyen figyelhető meg a felszínen, ezek egyike az Ablakos-kő-völgy. A perm-triász átmenet geológusok tucatjait vonzza ide a világ minden részéről, így nem költői túlzás, ha azt mondjuk: a természet valóban ezernyi titkot rejt.

A sasszeműek innen felfedezhetik a sólyomlakást Forrás: Oláh Róbert

A szakvezetők minden mondatából valami érdekesség tárult fel előttünk. Kiderült, hogy a Bükk hegység területén

körülbelül 1300 barlangot tartanak nyilván,

valamint hazánk egyetlen olyan ivóvízkészlete is itt található, amelynek fennmaradása teljes mértékben rajtunk múlik: nem a szomszéd országok táplálják a vízgyűjtőjét, valamint különálló karsztrendszert alkot. Ennek az ivóvízkészletnek a megóvása a BNPI egyik kiemelt feladata.

Igencsak megerőltető mászással értünk fel a csurgói erdészházig. Kidőlt fákon keresztül, térdig érő hóban vonult a csapat. A vetkőzést még a mínuszok sem akadályozták, a termoszok teakészlete erősen megcsappant. A menetoszlop néha szétszakadozott, de amint napra jutott az eleje, sütkérezve várta be a végét.

Megunhatatlan téli barangolás Forrás: Oláh Róbert

Csurgón a szervezők forró teával, forralt borral, zsíros kenyérrel és szarvaskolbászos szendvicsekkel vártak bennünket. A túrán részt vevő Hazajáró csapat, valamint a Kaptárkő Egyesület itt írta alá azt a szerződést, amely egymás támogatásáról, valamint

a történelmi Magyarország turizmusának népszerűsítéséről szól.

Csurgón született a magyar irodalom- és filmtörténetbe Simon Menyhértként bevonuló fiú is. A szűk hetven évvel ezelőtt játszódó sztori egy téli szülésről szól, amikor a bükki emberek dacolva a kemény téllel összefognak a hóba zárt kismama megsegítésére. Várkonyi Zoltán a szabotázsfilmek (ideológiával áthatott történelmi film) korában mert új utakra lépni, épphogy megúszta filmje betiltását.

Az elégetett energiát sikeresen pótoltuk Forrás: Oláh Róbert

Csak óvni kéne, nem leigázni

Minden megtett méteren éreztük, hogy a Bükknek volna miről mesélnie. A Körös-barlang – hazánk legmagasabban fekvő barlangja – elődeink éjszakáit idézte, az Őserdő égig érő bükkfái az idők végtelenjéről susogtak. A Bükk kiemelten fontos részén jártunk, ahol 1942 óta tilos az erdőgazdálkodás. Több tucat egyedi moha- és gombafaj élőhelye, vadrezervátum.

Az Őserdőből a holtfákat sem tüntetik el. Szakvezetőink elmondták, hogy

a rendetlennek tűnő erdő sokkal élőbb, mint bármely eddig látott rész,

hiszen a korhadt fákban élőlények százai tanyáznak. A természet körforgása, a növények és állatok szimbiózisa annyira fontos, hogy az Őserdő környékén tilos a gazdálkodás. Ha például kivágnák a környező fákat, a mikroklíma annyira megváltozna, hogy akár százötven-kétszáz év alatt elhalhatna az erdő.

Az ország legmagasabban fekvő barlangja Forrás: Oláh Róbert

A fárasztó mászások jutalmaként szusszantunk egyet a Vöröskőnél, ahonnan a kövek vonulatát, vagyis a Bükk arculatát meghatározó mészkőhegyek sorát figyelhettük meg a lemenő napsugarakban fürdőzve.

Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége,

ahol több mint 50 darab 800 méter fölötti csúcs található, ismét lenyűgözött vadregényességével, sokszínűségével, hangulatával.

A panorámát élvező csapat a Vöröskő tetején Forrás: Oláh Róbert

Sokáig állt a csapat a csúcson, a Bükk szépségétől megigézetten. Így, hogy soha nem látott helyekre is eljuthattunk, még több szépségét tárta fel előttünk a hegység. Egy-egy természetes kilátóban szembesül az ember azzal, micsoda erők mozognak a természetben, hogy mit próbálunk igába hajtani ahelyett, hogy óvnánk, ahogy tudjuk.

Sokáig időztünk a csúcson Forrás: Oláh Róbert

A belső eszmefuttatások után leereszkedtünk Felsőtárkányba, ahol megemlékeztünk Erőss Zsoltról.

A leghíresebb magyar hegymászó rendkívül sokat tett a Bükk népszerűsítéséért,

2013-ban maga is részt vett a Transzbükki átkelésen. Ugyanebben az évben tűnt el a Kancsendzönga megmászása közben.

A BNPI tagjai közül sokan jó ismerőst, barátot veszítettek el személyében, így a Transzbükki átkelést 2014 óta Erőss Zsolt emlékének ajánlják. Fáklyafénynél koszorúzta meg a hegymászó kopjafáját a Hazajáró csapata.

Hűvös este és fáklyafény: emelkedett pillanat volt Forrás: Oláh Róbert

A program vacsorával zárult, amelyen a szarvaspörkölt mellett a nosztalgia és a tervezgetés is szerepet kapott. A negyvenéves Bükki Nemzeti Park idén számtalan programmal ünnepeli a kerek évfordulót. Megyek, amire tudok, hiszen ezt a hegységet nem lehet megunni.