Ez a fiatal hegyünk még felfedezésre vár

Kis-somlyói idill

Akár a Badacsony ikertestvére is lehetne, ha nem rejtőzne a nagyobbik fele a föld alatt. Viszonylag kevesen látogatják, pedig sok minden adott ahhoz, hogy a turisták célpontja legyen: termálvíz, borospincék és hamisítatlan vidéki nyugalom. A Kis-Somlyón nagy magasságok és Balaton nélkül is különleges felfedezések várnak ránk.

Ha a Győrtől egészen Zaláig elterülő síkságon utazunk, nem gondolnánk, hogy valamelyik távoli fasor mögött igazi hegyet találunk sziklákkal, szőlőkkel és panorámás tetővel. Talán éppen ezért nem is keresik sokan. A kis forgalom pedig egy olyan mikrovilágot segített érintetlenül megőrizni, amelyhez hasonló nagyon kevés maradt az országban.

Ez a hegy még növésben van

Hasonlóan a nem is túl távoli Somlóhoz, Ság hegyhez vagy akár Badacsonyhoz, a Kis-Somlyót is egy

pár millió évvel ezelőtt lezajlott, csendes vulkánkitörés hozta létre.

Mégis alig hasonlít az előbb említett helyekre. A folyamat első lépéseként vulkáni tufából és részben lávából álló hegy emelkedik ki, közepén a kráterrel. A közelben, Sárvártól délkeletre itt meg is rekedt a folyamat. A vámosmiskei tufagyűrű dombjai pedig ma már alig kivehető formában állítanak emléket a vulkánosság kezdeti momentumainak.

Ennyi látszik Jánosháza felől Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Következő lépésként a krátert láva tölti fel, majd a vulkán kialszik. Ha a geológiai viszonyok kedvezően alakulnak, lassan pusztulásnak indul a kürtő körüli talaj. A Kis-Somlyó éppen itt tart.

Magassága egyelőre alig több a vulkáni takaró vastagságánál,

és vélhetően még évmilliók fognak eltelni, mire a Kisalföld lassú emelkedése, és így a felszín eróziója nyomán a Somlóhoz vagy a Badacsonyhoz hasonló, pompás magaslattá válik.

Tanúhegyek kialakulása: a Kis-Somlyó még csak a második, harmadik lépésénél tart Forrás: Turista Magazin archív

Zárva voltak a nyitott pincék

A hegy déli tövében elterülő Kissomlyó községbe érkezve látszik először, hogy nem a szokásos, közismert kirándulóhelyek egyikére jöttünk. A mindössze 60–80 házból álló település főutcájának kanyarulatában indul az egyetlen útjelzés, egy sokatmondó sárga háromszög. A kopott kerítések között néhány perc alatt fel is érünk a hegy peremére. Ennyi lett volna? Itt bizony

nem a domborzat a fő látványosság.

Pedig idefent tényleg minden kicsit más. Kisebb fák, kis házak, novemberben is mindenütt zöld fű, és a szőlők közti tágas mezőn mintha a nap is végre erősebben sütne. És tényleg, a hegy tetejét alig egy-két arasznyi termőtalaj borítja, itt-ott ki is bukkan az alapkőzet.

Csendélet a „csúcs” peremén Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A hatalmas tömeget a nap olyan hatékonyan melegíti, hogy még a füge is jól érzi magát idefent. A szőlők gyökerei is egészen a tömör kőzetig nyúlnak, az itteni borokat mégis visszafogottabbnak és

gyümölcsösebbnek tartják a Somló és Ság hegy egyedi borainál.

Bármennyire is szerettük volna, ezúttal sajnos nem sikerült megkóstolni a hegy borait. Kereskedelmi forgalomba ugyanis nem kerülnek, a nyitott pincéket pedig a – mellesleg tévesen – előre jelzett rossz idő miatt szerencsétlenségünkre zárva találtuk. De legalább lesz miért visszatérni.

Egy apró kőbánya a sok közül Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Legjobb autó nélkül jönni

Bár a látványos célpontokat és szelfiháttereket elkerültük, ahogy teltek az órák, egyre nyilvánvalóbbá vált,

mennyire érdekes itt minden fa, kerítés és kisebb-nagyobb ház.

Ezek még abból az időből származnak, amikor a távolságot nem liter benzinben mérték. A végigdolgozott napokon a Kis-Somlyó fennsíkjára vezető gyaloglás is igazi hegymászás volt, a jó szőlő pedig megfizethetetlen kincs. Bár ez talán ma is így van.

Ha a fák, falak mesélni tudnának... Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ha a 21. századi technika legalább rádióhullámok formájában jelen lett volna idefent, online térképen talán megtaláltuk volna a hegy legmagasabb pontját, oldalában a Király-kővel. Így azonban anélkül fordultunk vissza, hogy láttuk volna a sziklát,

ahol IV. Béla király és kísérete a tatár sereg elől menedéket talált.

Az északi szőlők tövében aztán váratlanul visszatértünk a civilizációba. Bogátafürdő nyaralói között sétálva ér véget a jelzett út, az üdülőövezet apró termálfürdője mellett. Az innen induló buszok a szomszédos Kissomlyóhoz hasonlóan Celldömölkre tartanak, ahol vasúti átszállással a Dunántúl nagy része elérhető.

Kis-somlyói idill Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Kerékpárral érkezőknek jó hír, hogy a Közép-Dunántúl egyik fő vasúti csomópontja,

Boba csak bő tíz kilométerre van innen.

Budapestről, Győrből, Szombathelyről és Zalaegerszegről is közvetlen gyorsvonatokkal juthatunk el Bobára, de akár a Balatonról is ide döcöghetünk másfél óra alatt személyvonattal.

A párás távolban a tíz kilométerre álló Ság hegy Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Egy biztos, a Kis-Somlyó nem szokványos kirándulóhely. Itt a legnagyobb élmény a hegy felfedezése és az egész napos feltöltődés a Kisalföld szántóföldtengerének közepén. Legjobb, ha nem autóval érkezünk, ha értékeljük a távolságot, az érintetlenséget, és nem sietünk sehová. Ha szerencsénk van, megkóstolhatjuk a Kissomlyó-Sághegyi bortáj nedűit is.

Forrás: Turista Magazin