Az ezerjó vidékén ezer jó dolog vár a kirándulókra

csókakő, mór
Ma is szemmel tartja a környéket
Vágólapra másolva!
A meglepően szép novemberi időben nem akartuk négy fal között tölteni a hétvégét. Az elhatározás hamar megszületett, már csak azt kellett eldöntenünk, merre is induljunk. Némi ötletelés után végül Csókakő és a vele szomszédos Mór felé vettük az irányt. Nem bántuk meg, izgalmas vasárnapunk volt várakkal, kastélyokkal, hollókkal, vadkanokkal és persze ezerjóval.
Vágólapra másolva!

Bár Csókakő nincs túl messze tőlünk, Budapestről alig egy óra alatt elérhető, eddig valahogy mégis elkerültük a Vértes délnyugati kapuját.

A hegy alatti parkolóból egy kis erdei ösvényen közelítettük meg a várat,

és közben csókák helyett hollók hangjára figyeltünk fel.

A vár nevének eredetével kapcsolatban egyébként többféle elmélet is létezik. A többség szerint valóban az itt élő csókákról nevezték el az erődítményt (bár kétségtelen, hogy hollóból sokkal több van errefelé), mások viszont úgy vélik, hogy a Csóka inkább a vár építtetőjének nevére utal

Erdei lépcsők vezetnek a várba Forrás: Tóth Judit

A Fehérvárra menő hadi út őrzője

A vár első említése 1299-ből származik, egy oklevél keltezésében szerepel a neve, mint Csoukaku. A 16. századig jelentős birtok tartozott a várhoz, Fejér vármegye egyötöde. Csókakőnek az évszázadok alatt sok tulajdonosa volt. Kezdetben a Csákoké volt, majd 1327-ben királyi vár lett, később a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak birtoka lett.

A 16. században aztán megszállták a törökök,

és ötven évig nem is mozdultak belőle. A következő században az új birtokosok már nem nagyon törődtek a várral. Hadi jelentőségét elvesztette, lassú pusztulásnak indult. A 18. századtól egészen 1995-ig kellett várni, hogy végre tényleg történjen valami.

Napfényes vártúra november derekán Forrás: Tóth Judit

Ekkor alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, akiknek hála elindulhatott a vár régészeti feltárása és fokozatos rekonstrukciója. Újjáépítették a kaputornyot, helyreállították a kápolnát, és

jelenleg is dolgoznak a vár területén egykor működő török mecset feltárásán.

A vár ingyen látogatható, pontosabban csak egy része, mivel az alsó várban még dolgoznak a régészek.

A novemberi kirándulóidőben elég sokan választották úti célul Csókakőt. Miközben nézelődtünk, azon gondolkoztam, vajon mi a jobb? Egy rom, amelyhez némi romantikával közelítünk vagy egy szépen rekonstruált vár, amelyet használni is tudunk? Itt nyilvánvalóan inkább az utóbbit tűzték ki célul: élő műemléket igyekeznek létrehozni, amely új funkciót és értelmet nyerhet a 21. században.

Romantikus rom vagy rekonstruált vár? Forrás: Tóth Judit

A várból gyönyörű kilátás nyílik a Zámolyi-medencére, a Móri-árokra és a Keleti-Bakony hegyeire. Ahogy az alattunk elterülő tájat pásztáztam, eszembe jutottak a tihanyi apátság alapítólevelének sorai, az a bizonyos „Fehérvárra menő hadi út”, amely valószínűleg épp itt húzódott, és Csókakőről remekül szemmel lehetett tartani.

Ma is szemmel tartja a környéket Forrás: Tóth Judit

A szerzetesek voltak Mór első tűzoltói

A vár bejárása után sétáltunk még egy kicsit a késő ősszel is gyönyörű erdőben, ahol hatalmas, mohától zöldellő sziklák között vezetett az út. Csókakőt érinti a kéktúra, de a Csóka-hegy gerincén vagy

az Ezerjó Borúton egyenesen Mórig lehet gyalogolni.

Erre sajnos most nem volt időnk, így autóval tettük meg a két település közötti rövid távolságot.

Mohától zöldellő sziklák között vezetett az út Forrás: Tóth Judit

Mór belvárosát szerencsére nem térkövezték le faltól falig. A belváros kellős közepén hangulatos park van kis hidakkal, tavacskával, játszótérrel. Ráadásul egy-két kivételtől eltekintve gyönyörű régi épületek sorakoznak körös-körül. Mint például a Láncos-kastély, amely a fal mellé épített lánckerítésről kapta a nevét. A Luzsénszky-család copf stílusú kastélya ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont.

A főtér közelében két templom is áll. Az egyik, a neogótikus „magyar templom”, amely egy magaslatról néz le a városra, a másik a kapucinus vagy „német templom”, amelyhez egy rendház is tartozik.

A ferences rendből kivált kapucinus rend 1695-ben telepedett meg Móron.

Az akkori földbirtokos, Hochburg János Domonkos hívta ide a csuklyás barátokat. A kapucinus rend tagjai nemcsak lelkipásztorkodással és gyógyítással foglalkoztak. Ők hozták létre a város első gyógyszertárát, nagy szerepük volt a szőlő- és borkultúra elterjesztésében, és ők voltak Mór első tűzoltói is.

A kapucinus rendházban ma is élnek szerzetesek Forrás: Tóth Judit

Két komoly földrengést is túlélt

A város emblematikus épülete a későbarokk Lamberg-kastély, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal építtetett. A Fellner Jakab tervei alapján épült kastélyt kétszer is komoly földrengés rongálta meg. 1763-ban az épülő kastélyban keletkeztek károk, 1810-ben pedig az épület egy része romba dőlt, és újjá kellett építeni.

A földrengés pontos idejét a kastély tetején lévő óra segítségével tudták megállapítani,

amely a rengés miatt 1810. január 14-én 18 óra 10 perckor állt meg. A földrengést egyébként több mint ezer kisebb utórengés követte. Egy csákvári kertész sajátos módszert dolgozott ki az utórengések számolására. Csengőket akasztott a faágakra a kertjében, és minden csilingelés egy-egy újabb utórengést jelzett.

A földrengés után a megye a kor nagy természettudósait, Kitaibel Pált és Tomcsányi Ádámot bízta meg egy tudományos jelentés elkészítésével. Ők alkották meg a világ első földrengéstérképét, de a helyieket is kikérdezték a földrengéssel kapcsolatos élményeikről, és ezek a beszámolók bele is kerültek az 1814-ben megjelent tanulmányba.

A Lamberg-kastély ma kulturális központ Forrás: Tóth Judit

„Egyes móri emberek, akik az első földrengés ideje alatt éppen hazatérőben voltak a Csókahegyről, mikor hátuk mögött dörgést hallván hátranéztek, azt hitték, utánuk jön a hegy, olyan hevesen mozgott. Többen, akik a dörgéstől és mozgástól megrettenve futásnak eredtek, visszahőköltek, s úgy látták, hogy a falak feléjük mozognak. Néhány helység tornyában a harangok úgy meglódultak, hogy megszólaltak.”

Az ezerjó hazája

A kastélyban ma könyvtár működik, de különböző kiállításokat is láthatunk itt. Például Wekerle Sándorról, az ország első polgári származású miniszterelnöke volt. Móron született, édesapja a Lamberg család tiszttartója volt.

A kastély angolkertjében egy pávapár és néhány galamb mellett egy vadkan is a lakik.

Persze nem kell aggódni, ez a vadkan meglehetősen szelíd és mozdulatlan. Dorogi János alkotása a gyerekek nagy kedvence, ezt magam is tanúsíthatom: a kisfiam hosszú percekig nem volt hajlandó elszakadni tőle.

A város legbarátságosabb vadkanja Forrás: Tóth Judit

Mór környékén már a középkorban is műveltek szőlőt, de a török megszállás megakasztotta a további fejlődést. A török hódoltság alatt a magyar lakosság jelentősen megfogyatkozott. Az új birtokosok, a német Hochburg család 1698-ban németeket telepített be Mórra, ők kezdték el újra a szőlőművelést a Vértes oldalában.

Ma a móri borvidék leghíresebb borfajtája az ezerjó,

amely a 19. századi filoxéravész után lett a borvidék legismertebb bora.

Ha már Móron voltunk, mi sem hagyhattuk ki a szőlőhegyekkel határos pincesort, ahol a régi pincék és présházak között jó néhány nyitott pince várja a látogatókat. Egy borútlevéllel végig lehet járni akár az egész Ezerjó Borutat. Mórtól Csókakőn, Csákberényen át Zámolyig rengeteg helyen lehet jó borokat inni, finomakat enni, és persze szépséges tájakban gyönyörködni.