Első látásra szerettem bele Fekedbe

Bár a legszebb fekvésű települést kereső játékunkban Hollókő is szerepelt, nem gondoltam volna, hogy a világörökség részeként is ismert Nógrád megyei falu helyett a „Sváb Hollókő", vagyis Feked végez a dobogón. Nem túlzok, amikor azt mondom, hogy nincsen olyan ember, aki első látásra ne szeretne bele ebbe az apró, baranyai zsákfaluba. Ahol a szarvasok úgy járnak-kelnek, mint az emberek, ahol a felújított parasztházak szépséges oromzatai bűvölik el a látogatókat. Ez az alig több, mint 200 lakosú falu harmadik lett az Origo által megrendezett versenyen. Ismerkedjenek meg Magyarország egyik olyan kistelepülésével, ahol minden csupa báj, hangulat, szeretet.

"Ha azt kérdezi, hogy hányan élünk itt, akkor azt mondom, hogy hivatalosan 218-an. Ősszel, a csendesebb időszakokban ez a szám alig éri el a 150-et. Télen szinte megdermed Feked. Akkor csak azok vannak itt, akik a legkitartóbbak. Akik nélkül ez a település már talán nem is létezne."

A hobbipolgármester nem fog kezet a romantikával

Tillmann Péter polgármester szavai voltak ezek. A kemény kézfogású, bajszos elöljáró sokkal régebben szeretett bele Fekedbe, mint én. Nem volt nehéz dolga.

Ő ugyanis itt született.

Még csak fertályórája vagyok a vendége, de máris úgy érzem, sosem akarnék innen elmenni. Telefonommal fényképezem a házakat, a fotókat hazaküldöm a feleségemnek, azt kérdezve tőle, mikor veszünk itt egyet.

Van-e olyan ember, aki ezt a házat látva nem szeret bele azonnal Fekedbe? Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A valóság azonban ennél kissé ridegebb. Hiába a mesefalu, hiába a jó levegő, hiába az erdő csendje és békéje, ha se közel, se távol nincsen komoly munkalehetőség. Tillmann polgármester is Pécsre jár be dolgozni – a Magyar Államvasutaknál szerel és tart karban biztosító berendezéseket. Hobbipolgármesterként vigyáz Fekedre alkotó, összetartó közösséget teremtve.

Ha nem így tenne, Feked egészen biztosan nem lett volna esélyes ebben a játékban.

„Annyi történt, hogy mi a Tolna megyei Kisszékely elől menekültünk – mesélte a polgármester. – Arra figyeltünk, hogy a harmadik helyet valahogy megtartsuk. Ez annyira jól sikerült, hogy majdnem másodikak lettünk, de aztán Császártöltés belehúzott” – nevette el magát Tillmann.

Tillmann Péter, Feked polgármestere Fotó: Adrián Zoltán - Origo

„Félreértés ne essék, erre a bronzéremre is roppant büszkék vagyunk!

Illetve arra, hogy Fekedet milyen sokan szeretik és ismerik.

Mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy alig másfélszázan hoztuk össze a majdnem húszezer voksot.“

Mindig a végén húzott bele a sötét ló

Ennek a játéknak Feked volt a sötét lova. Az első fordulóban a Baranya megyei falvak versenyében szinte végig Kovácsszénája vezetett.

Feked az utolsó pillanatban nyerte meg az első fordulót.

A döntőben három kis falu vívott óriási versenyt a dobogós helyekért.

A Tolna megyei Kisszékely volt Feked legnagyobb riválisa Forrás: Kisszékely település

Az ezüstérmes Császártöltés, a bronzérmes Feked és a negyedik helyezett Kisszékely. „Furdalta az oldalunkat a kíváncsiság, milyen lehet Kisszékely. Majdnem el is mentünk oda, aztán eszünkbe jutott, hogy a látogatást későbbre halasztjuk – mesélte az elöljáró. – Így maradtunk itthon, és csak figyeltük a szavazás alakulását. Viszont most, hogy vége a versenynek, hamarosan tényleg ellátogatunk Kisszékelyre.“

A svábok teremtették meg Feked aranykorát

Fekedről 1372-ből találunk először írásos emléket. Az akkor még itt élő magyarokat a török hódoltság söpörte el.

A falu újkori története 1720-ban kezdődött el.

Több szomszédos településhez hasonlóan ekkor érkeztek meg ide az első sváb telepesek, akik a Rajna mentén fekvő Fulda környékéről jöttek Fekedre.

Egyszerűen gyönyörű. Feked, a verseny harmadik helyezettje Forrás: Feked Önkormányzat

Bármennyire hihetetlen, de 1733-ban is csak egyetlen malmot jegyeztek fel Feked birtokában. Innentől kezdve a fejlődés töretlennek bizonyult.

1901-ben már 920 lakosa volt a falunak.

Feked első tragédiáját az I. világháborúban szenvedte el, amikor a település szerb megszállási övezetbe került. 1930-ra a lakosság 800 fő alá csökkent. A II. világháborúban tovább romlott a helyzet, majd a nagy világégést a kitelepítések követték.

A kitelepített polgárok helyére szintén erőszakkal beköltöztetett felvidéki embereket nehezen fogadta be a fekedi közösség megmaradt része. Ezt a történetet végigolvasva szinte hihetetlen, hogyan tudtak épségben megmaradni a német építészet fekedi remekművei, a csodálatos parasztházak. Minden lakóház utcai oromzata nagyszerűen kidolgozott, különféle színekben ragyog.

A német építészeti stílus fekedi remekművei Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A hosszú porták kovácsoltvas kerítéssel és kapuval támaszkodnak egymáshoz. Jellegzetes fekedi építészeti megoldás a faragásokkal ékesített és festett, magas, keskeny utcai bejárati ajtó. Egy régi házakkal foglalkozó blogbejegyzésben a következőket lehetett olvasni erről: régen a falvakban nem volt ravatalozó, és a halottakat a saját házukban búcsúztatták el. A temetés napján, amikor a halottas kocsi megérkezett, ezen az ajtón adták ki a koporsót. Ez a népszokás nem egyedülálló a világban, mert Szerb Antal is említi az Utas és Holdvilág című könyvében.

Hófehér parasztházat pontoznak a turisták

Mi az, ami az első pillanatban megragadja az ide látogatót? Az a mintegy hetven felújított sváb parasztház, amelyet közös összefogással építettek újjá.

A lakóépületek tulajdonosai között vannak magyarok, németek, de akad itt hongkongi, svéd, vagy vietnami gazda is.

Egy fehérre meszelt parasztház turistaszállásként szolgál – az egyik nemzetközi szállásmegosztó oldalon is fent van.

Az összes fekedi parasztházat imádják a turisták Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az ablakba kitett tábla büszkén adja hírül, hogy az itt megszállók 9,9 pontot adtak a házra. (Csak a miheztartás végett, 10 a maximum.) A fekedi lakóépületek egyenként is építészeti remekművek, az utcakép is fantasztikus.

Habsburg Ottó is Feked díszpolgára lett

Az erdők és a Kelet-Mecsek hegyei között elbújó kis falu további két különlegességgel is büszkélkedhet. Az egyik, hogy a telefon, illetve az internet kizárólag optikai kábelen érkezik be Fekedre.

A rézből készült kábeleket tehát sikerült megszüntetni.

A másik, hogy itt van az ország, sőt a polgármester tudomása szerint a világ egyetlen egész alakos Habsburg Ottó-szobra.

Az ország egyetlen egész alakos Habsburg Ottó-szobra Fekeden. Nyári Zsolt alkotása Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné legidősebb gyereke, Ottó 2007-ben járt Fekeden. Akkor lett a falu díszpolgára.

A település Habsburg Ottó tiszteletére emelte ezt az alkotást.

De akadnak itt másféle szobrok is. Sőt az egészet egy tematikus sétára felfűzve mutatják be a látogatóknak. A séta neve: Stációk, meditációk – szoborút Fekeden. A 3,5 kilométeres út mentén kortárs művészek szobrai láthatóak.

A temető mellett áll Kuti László egyik szobra Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Amikor a temető melletti szobrokhoz felmentünk, jól látható volt a szemközti domboldalon lévő másik két műalkotás.

A kurblis telefonoktól a csodás parasztházakig

„Abban, hogy a szavazás során mi lettünk a harmadikok, óriási segítséget nyújtott a Fekedről Elszármazottak Baráti Köre – mondta Tillmann Péter. – Nélkülük semmire sem mentünk volna ebben a játékban.

De a lányom például Amerikában él, ő onnan szavazott.

Volt olyan nap, amikor hajnali fél kettőig itt voltam a hivatalban, hogy az emberek voksolhassanak.”

Feked ezzel a fotóval nevezett be az Origo játékába Forrás: Feked település

„Bejöttek, megnyomták a gombot, és mentek tovább. Tudja, nekünk ez tényleg különleges érzés.

1990-ben, amikor a rendszerváltozás lezajlott, ennek a falunak semmije sem volt.

Az előző rendszerben közös községi tanácsot működtetünk a szomszédos Véménddel. Fekeden 1990-ben nem volt vezetékes ivóvíz, a gázt sem vezették be. Három kurblis telefonunkkal igen nehezen teremtettünk kapcsolatot a külvilággal.“

Fekeden minden csupa béke, bűbáj és szeretet. Az önkormányzat birkái a füvet nyírják a portákon Fotó: Adrián Zoltán - Origo

„Továbbmegyek: 1978-ig semmilyen közúti kapcsolatunk nem volt a megyeszékhellyel, egy teljesen elfelejtett és elhagyott zsákfaluban élhettünk. Nekünk akkor Pécs is a világvégének számított.

A harmadik helyezés egy csoda, de az is, ahová az elmúlt 26 évben eljutottunk.

Egyetlen dolog hiányzik már csak, a szennyvíz megfelelő elvezetése. Addig, amíg ez megvalósul, maradnak a szippantós kocsik.“

A gyerekek Véméndre járnak iskolába

Fekeden nincsen sem iskola, sem óvoda. Volt egy pillanat, amikor a falu kocsmája is bezárt – ez vidéken egyet jelent a végítélettel. Minden azonban nem szűnhet meg, így Fekeden ma már újra van italbolt és vegyesbolt is.

Pillanatkép Fekedről Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Meg könyvtár, kultúrház, jó levegő, csend. Egykoron a település határában döcögtek a Pécs-Bátaszék között haladó motorvonatok.

A mellékvonalat már régen felszámolták.

Akinek nincs autója, a ritkán járó távolsági buszokat veheti igénybe, de ezek közül sem kanyarodik be mindegyik Fekedre. Vannak olyanok, amelyek az „alvégen”, a bejárati út mellett állnak csak meg.

A stifoldert a svábok hozták magukkal

Fekeden akad még pár üres ház. Az önkormányzat az ide települőknek egyszeri, 800 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást ad.

Csak annyi a feltétel, hogy az ide költözőknek legyen munkahelyük és erkölcsi bizonyítványuk.

A falu azonban nemcsak az esetleges betelepülőket, hanem a kirándulókat is tárt karokkal várja.

A temető felől így festett Feked Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A turizmust ezen a csöppnyi helyen is nagyon komolyan veszik. A településen áthalad a Mecseket a Geresdi-dombsággal összekötő zöld jelzés, de az Országos Kéktúra Dél-dunántúli szakasza is a falu határában járható be. Az üresen álló, pusztulásnak indult egykori paplakot is sikerült felújítani, ebben az épületben jelenleg 16 főt tudnak elszállásolni. Ami pedig a gasztronómiát illeti, feltétlenül meg kell emlékezzünk a stifolderről, amely Fulda egykori ajándéka volt a fekedieknek.

A stifolder alapreceptje tehát Németországból érkezett Baranyába.

A stifolder eredetileg paprika nélkül készített kolbász. Máshogy csinálták itt, másképp Villányban, vagy éppen az Ormánság környékén.

Feked katolikus temploma Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A kolbásztól és a szalámitól az különböztette meg, hogy egyharmadnyi főtt dagadó és toka soványából készült, kétharmadnyi vágás-meleg kolbászhússal keverve. A legnagyobb titka a megfelelő füstölés volt, amelyhez bükkfát vagy akácot használtak.

A lényeg a hideg füstölés, a melegtől óvni kellett.

A Fekeden minden évben megrendezett Stifolderfesztivál a falu legjelentősebb eseménye. A nyári rendezvényt a sváb szalámi fesztiváljának is nevezik.

Amikor egy pillanatra hátradől a polgármester

„Amikor vége lett a szavazásnak, akkor jöttem rá, hogy mennyire elfáradtam” – mondta búcsúzóul Tillmann Péter polgármester.

Bár egy ilyen kis falu első embere sosem dőlhet hátra, én egy pillanatra mégis megtettem ezt.

Elmondhatatlanul jó érzéssel töltött el a bronzérem, de az még inkább, hogy kis falunkat sikerült felhelyeznünk az országos érdeklődés térképére.”

Feked polgármestere, Tillmann Péter boldogan fogadta a játékban elért harmadik helyezést Fotó: Adrián Zoltán - Origo

„Ezért dolgoztunk a múltban, és ezen munkálkodunk a jövőben is“ – mondta Tillmann, majd eljött a búcsú pillanata. Ha arra gondolok, hogy az erdőből a faluban bóklászó szarvasokkal, a Mecsek keleti nyúlványainak gyönyörű tájaival találkozhatok itt, szinte máris fordulnék vissza. Helyettem tegyék meg ezt önök, és vigyék hírét a gyönyörű Fekednek, a „Sváb Hollókőnek”.

Cikksorozatunk következő részében a játék második helyezettjét, Császártöltést mutatjuk be.