Mi történt az N betűkkel Vágáshután?

Vágáshután egy fafaragó elrontotta az n betűket

Amikor barátaimnak megmutattam a Középhután készült fényképeimet, többen azonnal jelenlegi lakásuk eladását és a Zempléni-hegység közepén megbúvó kis faluba történő költözést fontolgatták. Nem véletlenül. Középhután az egykori népi építészet remekműveit szinte eredeti pompájukban csodálhatjuk meg. Bár Magyarországnak rengeteg szép települése van, Középhuta mindenképpen ott van a legcsodálatosabbak között. Az ettől kissé távolabb eső Vágáshután mindenki köszön a másik embernek – még az idegeneknek is. A kovácsvágási Fociszentélynek pedig egyszer az egész világ csodájára jár majd. Riport az egykori üveghuták falvaiból, ahol az életutakat keresztező romantika valamennyi ide látogatóval kezet fog.

Először is tegyük tisztába a közigazgatási fogalmakat. A Háromhuta nevű település három részből áll. Ezek: Óhuta, Középhuta és Újhuta.

Ha gépkocsival Tolcsva felől érkezünk, akkor először Óhutára gurulunk be, onnan egy éles jobbkanyarral jutunk el a másik két falurészbe, Közép- és Újhutára. Háromhuta valójában nem más, mint három egykor itt üzemelő üveghuta települése.

Jézus oltalmazó tekintete vigyáz a vándorokra

Az út mellett csörgedező patak látványa megkapó volt. A még zöldellő erdőbe már rendesen beleharapott a rozsda, vagyis az ősz színeváltozása.

A hol hófehér, hol pedig szürkés színre festett parasztházak felejthetetlen képpel ajándékoztak meg.

A népi építészet jellegzetességei a legszebben Középhután tárultak a szemem elé.

Középhuta talán legszebb parasztháza, a homlokzat felső részén a mindenkire figyelő Jézussal Forrás: Lantos Gábor

A házak homlokzatán elhelyezett kis bevágásokban Jézus oltalmazó tekintete védi a helyieket és szemléli a vándorokat.

Az itt élő, barátságos emberek előre köszönnek az idegeneknek is.

A hideg reggelen a kéményekből magasra szállt a füst, az Országos Kéktúra útvonalán kirándulók egyre nagyobb számban érkeztek a falvakba. Van, akinek semmit sem jelentett ez a sok szépség, mások egy pillanatra megálltak, hümmögtek egy sort, egyesek viszont hosszasan időztek egy-egy ház előtt. Amelyek egyenként is remekül néztek ki, hát még akkor, amikor a kanyargó utca szalagja tekergett előttem Óhuta felé.

A kövér tökök látványa festők vásznára való

Az egyik ilyen házon ott volt a tábla és a telefonszám: eladó. Már nyúltam is a készülékért, hogy tárcsázzam, de aztán visszafogtam magam. Egyszerűen nem akartam hallani azt, mennyibe kerül. Úgy voltam vele, ha túl sok, akkor azért lennék szomorú, ha viszont megfizethető, akkor máris az agyamba fészkelné magát a vásárlás kisördöge.

A kirándulást követő első munkanapig bírtam magamban tartani a dolgot.

Ekkor beszéltem Háromhuta polgármesterével, Verbovszki Károllyal, aki elárulta, hogy egy kis parasztház ára 4,5 millió forint, a nagyobbakért pedig akár 10 milliót is elkérhetnek.

Huták minden mennyiségben Forrás: Lantos Gábor

A döntést mindenesetre az olvasóra bízom. Egy, a Zemplénből elszármazott kollégám szerint a térség bája, romantikája és a munkalehetőségek hiánya közé ebben a régióban is egyenlőségjelet kell tenni.

A fiatalok régen otthagyták már a falvakat, ahol csak az idősek maradtak.

Háromhuta három hutájában összesen 123 ember él. Valamikor 900-an is laktak errefelé. A jelenlegi legnagyobb munkáltató itt is az önkormányzat, a legtöbben pedig a közfoglalkoztatásban dolgoznak. A három településrész ragyogott a tisztaságtól, a közelben pedig ott magasodott a regéci vár. Mellette a földeken kövérebbnél kövérebb tökök heverésztek a földön.

Kék ég alatt pöffeszkedő kövér sárga tökök Forrás: Lantos Gábor

A sárga tökök, a fehér felhőpamacsokkal megtűzdelt kék ég, a még zöldellő dombok alkotta látvány festők vásznára kívánkozott. Nekem csak a fényképezőgép jutott, de igyekeztem mindezt alaposan dokumentálni.

II. Rákóczi Ferenc is alapított üveghutát

De térjünk most már vissza Középhutára.

A felújított, százesztendős parasztházak a zempléni népi építészet remekművei.

A homlokzatról figyelő Jézusról már szóltam, de érdemes azt is megemlíteni, hogy a mestergerenda volt a lakóház tulajdonosának bibliatartója. Egykor úgy mondták, hogy a zempléni ember háza mindig csinos volt.

Újhuta egyik gyönyörű, több mint 100 éves parasztháza Forrás: Lantos Gábor

Ez látszik is Középhuta épületein. Háromhuta amúgy valamikor a Rákóczi család birtoka volt. Az üveghuták már az 1600-as évek legvégén elkezdték a munkát, majd a következő évtizedekben élték a fénykorukat.

A regéci üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította 1698-ban.

Az egykori kisüzemek azért is élhettek meg itt, mert a kemencék fűtéséhez szükséges fa szinte korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre. A Rákóczi-szabadságharc 1711-es elbukása után az üveghuták nem zártak be, sőt. A következő 200 évben folyamatosan zajlott a munka, majd 1916-ban, tehát az első világháború közepén érkezett el a kényszerű bezárás pillanata.

Középhuta fantasztikus utcaképe Forrás: Lantos Gábor

Azok, akik addig az üveggyártásban dolgoztak, elmentek favágónak, fakitermelőnek, vagy éppen fafaragónak. Ám azt sejteni lehetett, hogy az üveghuták bezárása egyet jelent majd a hanyatlással. Az évtizedek múlásával egyre többen vándoroltak el innen, az elnéptelenedés a múlt század kilencvenes éveiben gyorsult fel, és vált szinte visszafordíthatatlanná.

Vágáshután megfordult a fafaragó N betűje

Ám nemcsak itt, hanem a Háromhutától kissé távolabb eső Kishután, Nagyhután és Vágáshután is működtek ezek az üzemek. E három faluból nekem Vágáshuta tetszett a legjobban.

Vágáshután egy fafaragó elrontotta az N betűket Forrás: Lantos Gábor

Nemcsak azért, mert ezen a településen mindenki köszön a másiknak, hanem a kedves tájháza miatt is. Ami a köszönést illeti, ez nem fikció. Az utcán sétáló helybéliek tényleg előre üdvözlik a másikat – még az idegeneket is. A falu elején fából faragott tábla hozza a látogató tudomására ezt a tényt.

A felirat érdekessége, hogy az N betűket a faragók fordítva helyezték el a táblán.

Furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy miért tették ezt, gondoltam mindenfélére, de aztán Csorba György Józsefné, a falu polgármestere meglehetősen egyszerű válasszal szolgált.

Vágáshuta, Magyarország, végállomás Forrás: Lantos Gábor

A munkára felkért fafaragó egyszerűen elrontotta az N betűket. Amikor a falu meglátta az elkészült munkát, sokat tanakodtak, mit tegyenek. Abban maradtak, hogy ezzel a hibával együtt hagyják meg a táblát. Azóta viszont minden erre járó azt kérdezi, mi történt az N betűvel Vágáshután?

Az üveges tótok olykor itt is hanyatt estek

De tudták azt, hogy a sokak által ismert és idézett népi mondás, az „ez úgy hiányzott, mint az üveges tótnak a hanyatt esés” is innen származik? A megfejtés nem túl bonyolult. Vágáshutát a mai napig jelentős lélekszámú szlovák nemzetiség lakja.

Tájház Vágáshután Forrás: Lantos Gábor

A felvidéki falvakból az 1800-as évek közepén ide érkező fakitermelő munkások hamar rájöttek, hogy Vágáshuta ideális hely lehet számukra a letelepedéshez. Amikor aztán a felvidékiek elkezdtek az üveghutákban dolgozni, gyakran a hátukon kellett vinniük az itt gyártott nagy táblaüvegeket. Innen származik tehát ez a gyakran használt szólásmondás.

Kovácsvágáson áll az igazi Fociszentély

Sportújságírói szívem pedig akkor dobbant nagyot, amikor a Vágáshutára vezető úton megálltam a kovácsvágási labdarúgópályánál, amelyet a helyiek nemes egyszerűséggel Fociszentélynek neveztek el.

Másutt ezt falusi libalegelőnek hívják.

Talán ezt a kissé sértő megnyilvánulást nem akarta elviselni Kovácsvágás labdarúgást szerető népe, így születhetett meg a Fociszentély.

A kovácsvágási stadionban ez a felirat olvasható Forrás: Lantos Gábor

A falu csapata amúgy a megyei harmadosztály Zempléni csoportjában szerepel. Sajnos, ezen a szombaton nem rendeztek itt focimeccset, de annyit máris megfogadtam, hogy hamarosan visszatérek a Fociszentélybe. Itt meccset nézni ugyanis teljesen más lehet, mint egy sima falusi stadionban. A kovácsvágási Magyarország egyik legszebb fekvésű futballpályája. A kapu előtti tócsában szépen tükröződött a közeli templomtorony. Mi is a neve? Fociszentély. Tényleg igaz lehet. Különben is, errefelé csupa öröm az élet mostanság.

A tabella harmadik helyén áll Kovácsvágás csapata.

Csak a Cigánd II. és az Olaszliszka SE előzi meg őket. A hit tényleg csodákra lehet képes. Ezzel a gondolattal hagyom ott szombat délután Kovácsvágást. Ott jártam, ahol az életút naponta keresztezi a romantikát. Elmenőben két idős helyi lakost láttam a falu főutcáján.

A kép, amely akár Mikszáthot, akár Móriczot megihlette volna Forrás: Lantos Gábor

A néni az út menti padon ült. A szintén szépkorú parasztember cigarettával a kezében magyarázott neki.

Az asszony a fejére kendőt húzott, a férfiember a fejébe kalapot nyomott.

Ez a kép sokáig elkísért. Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond ebből már egy novellát kanyarított volna. Én csak megpróbáltam egy fényképpel megőrizni – az utókornak.