Járt már a Vajdahunyadvár tornyában?

Vajdahunyadvár tornya
A Jáki-kápolnát Alpár Ignác könyvtárnak szánta, a kerengőt kültéri olvasóteremnek, de már építése közben rájöttek, hogy erre a célra kicsi lesz
Vágólapra másolva!
Ha tavaly nem fedezte fel, akkor idén is elmehet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárnak otthont adó vár tavaly óta a nagyközönség számára is megnyitott két tornyába. Hogy miért érdekes ez? Sokszor érte az a kritika az üzemeltetőt, hogy keveset láttat a várból, és csak néhány helyre tudnak bemenni a látogatók. Erre pedig van észszerű magyarázat.
Vágólapra másolva!

Egyrészt magának a várnak az eredeti rendeltetése az volt, hogy egy múzeum lesz benne, és ugye valahol tárolni is kell a gyűjteményeket, illetve a muzeológusoknak, kutatóknak is dolgozniuk kell. Másrészt az épületegyüttes összetettsége, egyedi alaprajza miatt talán nem is tudja mindenki, hogy amikor az egyik kiállítóteremben jár, talán épp annak a toronynak az egyik belső szintjén sétál, amelyre fel szeretne menni.

Forrás: Gulyás Attila

Múzeum a múzeumban

Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese az 1896-os millenniumra épült abból a célból, hogy bemutassa Magyarország ezeréves építészetének történetét. A tervező nagyszerűen keverte a stílusokat, és nem feltétlenül időrendi sorrendben használta fel őket. Mivel az erdélyi Vajdahunyad vára adta az épületcsoport fő motívumát, az a Vajdahunyadvár nevet kapta. Először ideiglenes anyagból készült, majd időtállóvá építették át. Egyértelmű volt, hogy az akkori nagy presztízsű épület egy akkoriban nagy presztízsű iparág múzeumának és tudományos munkáinak adjon otthont, ez pedig a mezőgazdaság.

A Jáki-kápolnát Alpár Ignác könyvtárnak szánta, a kerengőt kültéri olvasóteremnek, de már építése közben rájöttek, hogy erre a célra kicsi lesz Forrás: Gulyás Attila

A vezetett túra is – különös, bár a bevezető mondatok értelmében érthető módon – a vadászati kiállítás közvetlen közeléből indult. Egy rénszarvastrófea melletti, amúgy zárva tartott fekete ajtón jutottunk fel az Apostolok tornyába, amely a segesvári híres Óratorony mintájára épült, viszont az apostolok kis szobrai helyett csak a nevét vette át.

Az erdélyi toronykiképzésre jellemző kecses fasisak, felette a négy szeglettornyocska Forrás: Gulyás Attila

Fentről, ha nem is a legtökéletesebb és legteljesebb, de különleges kilátás tárult elénk. Mindenekelőtt ott volt a Hősök tere, a millenniumi emlékmű, amelyeket a 25 méteres magasság – vagy a megváltozott perspektíva – miatt még közelebb éreztünk magunkhoz. Ugyanezt az érzetet keltette a városligeti műjégpálya (jelenleg csónakázótó) is.

Csodaszép lehetne egy téli estén innen forralt borral a kézben a korcsolyázókat nézni.

Erre azonban semmi esély, hiszen a torony múzeumi időben és csak márciustól körülbelül októberig van nyitva, ráadásul kizárólag a tárlatvezetés időpontjában tartózkodhatunk ott 25-30 percig.

A Vajdahunyadvárnak összesen hét tornya van Forrás: Gulyás Attila

A belülről kicsit puritán toronyból madártávlatból láthatjuk a Gellért-hegyet, a Városligetet, kisasolhatjuk a Szent István-bazilikát, a Széchenyi fürdőt és az Országház körvonalát is, illetve felülről csodálhatjuk meg a múzeum tetején ülő, a mezőgazdaság egy-egy ágát képviselő szobrokat.

Ezért a kilátásért érdemes jegyet venni akkor is, ha eredetileg egy kiállítás vagy esküvő miatt ment a Vajdahunyadvárba Forrás: Gulyás Attila

A Kaputorony és a hozzá kapcsolódó, főbejárat feletti Ostromfolyosó a pénztár nyitvatartási ideje alatt szabadon látogatható, így ha már ott jártunk, gyorsan megcéloztuk azt is. Kicsit csalódottak voltunk, mert kiderült, hogy előbbiben csak az utóbbi szintjéig mehetünk fel, mert a még feljebb lévő emeletek le voltak zárva.

A Kaputorony vagy fantázianevén Kínzótorony legalsó szintjén egykor egy kutató dolgozott hatalmas szekrények előtt.

„Munkahelyének" felszámolása után derült ki, hogy a nagy papírhalmok mögött egy ajtó és egy kis – a vár alaprajzán sem jelzett – szoba volt, ahol a tervező eddig nem látott munkáira bukkantak. Ez a hír a múzeum összes dolgozóját meglepte. Az egykori jó lőállású és védelmező Ostromfolyosóról ma maximum lájkvadász szelfiket lődözhetünk.

A reneszánsz és román stílusjegyeket ötvöző Kaputornyot még nem vehetjük be teljesen Forrás: Gulyás Attila

Most, hogy olyan titkos lépcsőkőn jártunk, amelyeket 120 évig kizárólag a múzeum munkatársai ismertek, alig várjuk a Múzeumok Éjszakáját, amelynek keretei között idén meghódíthatunk egy harmadik tornyot is, amelynek neve Nye bojsza. Ez szerbül azt jelenti, hogy „Ne félj!" – talán ennek ismétlése indokolt is lesz, ugyanis ide állítólag félelmetes preparátumok között vezet az út.

Forrás: Turista Magazin