Megtudtuk, hol őrzik Magyarország legnagyobb opálját

A siroki vár még ma is tekintélyt parancsol

Szerencsés helyzetben vagyunk Magyarországon, mert rengeteg turistaút közül választhatunk, ha kirándulni támad kedvünk. Mivel nincsenek nagy hegyeink, nem is kell extrém erőfeszítéseket tennünk, hogy eljussunk egy-egy várhoz, vízeséshez vagy különleges sziklaképződményhez. A Mátra különösen kellemes célpontnak tűnt, ide indultunk egy tavaszi reggelen.

Elsőként a markazi várromot vettük célba. A falu központjában sok parkolóhellyel várják a turistákat, térkép is van a környező túraútvonalakról, így eltévedni sem lehet.

A vár három kilométeres sétával elérhető,

a zöld L betűt kell követni. A fák között vezető kis ösvényen hamar felértünk az első füves-bokros fennsíkra, ahol autóúton gyalogoltunk tovább.

Markaz volt a kirándulás kiindulópontja Forrás: Bucsky Péter

Odafelé könnyű eltévedni

Kicsit nehéz megtalálni a várromot, mert nem látszik a fáktól, melyik dombon vannak a kőmaradványok. El is vétettük a túraútvonalat, de ha már eljutottunk a Vár-patakig, megnéztük azt is.

A középkorban egy kis tavat alakítottak ki itt,

ahonnan csigákkal húzták fel a vizet. Ez jó megoldás lehetett békeidőben, de ha az ellenség elzárta az utánpótláshoz vezető utat, nem tudom, hogy jutottak vízhez a vár lakói.

Eltévedtünk, de a Vár-patakot megtaláltuk Forrás: Bucsky Péter

Nem nagyon értettük, hogy juthatunk fel innen a hegyre. A Google Maps szépen mutatta, hogy

szemben van a vár, csak éppen utat nem láttunk hozzá.

Visszafelé azonnal feltűnt, hol válik ki a túraösvény a földútból. Persze innentől kezdve már tíz-húsz méterenként volt turistaútjelzés, holott ezt az ösvényt anélkül sem lehetett volna elvéteni. A csúcson találkoztunk más túrázókkal, ők is ugyanott tévedtek el, ahol mi.

Ösvény a várromhoz Forrás: Bucsky Péter

Nem sok maradt meg a várból, amelyet az Aba nemzetség leszármazottja, Kompolt Pál építtetett a 13. század végén.

Az egykori lakótoronyból mára csupán három faldarab maradt.

A helyszín adta magát, egyrészt a meredek sziklák jó védettséget adtak, másrészt messze ellátni. De jól jött az is, hogy a vulkáni robbanással létrejött hegyen nem kellett messze menni az alapanyagért, csak a már ott lévő, szétszórt köveket kellett összegyűjteni.

A várból tényleg csak rom maradt Forrás: Bucsky Péter

A vár hamar hanyatlásnak indult. A falut és várat birtokló Országh Ferenc Mohácsnál a fejét vesztette. A hazafele menekülő katonák Gyöngyös környékén nem tudtak szembeszállni a szpáhikkal (török lovasság), inkább csak húzták őket maguk után.

A következő évtizedekben a környék földesurai hol Szapolyai János, hol Habsburg Ferdinánd oldalára álltak, a belső marakodást kihasználva pedig

a törökök zavartalanul portyázhattak a vidéken.

A háromszorosan sújtott jobbágyokból nem sok maradt, a török iratok szerint nyolc ház volt csak a faluban. Nem csoda, ha ilyen körülmények között elhagyatottan pusztult a vár.

A markazi romoknál ilyen kilátás fogadott Forrás: Bucsky Péter

Kilátás az erőművekre

A várromból ma már egy rendezett, kedves falura lehet lenézni. Na meg a visontai erőműre. A gigantikus kémények előtt egy furcsa hegy emelkedik, egy

72 ezer panelből álló naperőmű,

amely a legnagyobb ilyen jellegű magyar létesítmény. Érdekes kontrasztot mutat a megújuló energia a széntüzelés mellett.

A várromból ma már egy rendezett, kedves falura lehet lenézni Forrás: Bucsky Péter

Ráadásul az erőműben keletkező salakot tároló zagyteret fedték le ezzel, így a veszélyes por sem tud már tovább szállni. Az erőmű hűtéséhez használt víz tárolására

tavat hoztak létre, amelyen horgászni és állítólag vitorlázni is lehet.

Hogy a Mátra felől rendesen fúj a szél, azt egész nap tapasztalhattuk, a kelleténél talán jobban is.

A visontai hőerőmű már messziről látszik Forrás: Bucsky Péter

A környéken szerencsére jóval több történelmi és természeti szépséget találunk, mint ipari monstrumot. A faluba visszatérve ittunk egy frissítőt a helyi kocsmában, amelynek konkurenciája rögtön a szomszéd épületben van, aztán nekivágtunk a következő várnak. Oda már nem kellett magasra másznunk.

Nem férnék el a várkapitány ágyában

A kisnánai várat ugyanis nem hegyre építették, hanem a szőlődombok között emelkedik a faluban. A mostani állapota

erőteljes rekonstrukció eredménye,

mert a budai pasa leromboltatta, miután a török kereskedőket sokszor megdézsmálták az innen induló portyázók. Ennek is az Országh család volt a birtokosa, és a markazival együtt ezt is pusztulni hagyták.

A kisnánai vár tornya messziről látszik az újjáépítésnek köszönhetően Forrás: Bucsky Péter

Sokáig el is feledkeztek a várról, aztán az 1940-es években a leventék kezdték gyakorlótérként használni a területet. Ekkor jöttek rá, hogy itt érdemes kutatni, és amatőr régészek kezdték meg a feltárást.

A 60-as években alapos régészeti feltárásokat végeztek,

lehordták a földet a romokról, majd újjáépítették a vártornyot és a falak egy részét.

A vár alatt a napsütötte Kisnána Forrás: Bucsky Péter

A várban a történelmi távcsövek az eredeti állapotokat mutatják, és 3D-s vetítést is tartanak az erődítmény történetéről. Minden adott, hogy a kisgyerekek nagyon élvezzék a kisnánai kirándulást, különösen, hogy még felhúzható várkapu is van.

És még egy különlegesség:

a pincében őrzik Magyarország legnagyobb, közel egymázsás opálját.

Számomra a legérdekesebb a várkapitány rekonstruált szobája volt. Eleink jóval alacsonyabbak voltak, mint mi, a kapitány ágyában biztos nem férnék el egykönnyen.

Magyarország legnagyobb opálja egy mázsát nyom Forrás: Bucsky Péter

A belépőben benne van a vár előtti szlovák tájház megtekintése is. A török kiűzése után a Heves megyei falvak 80 százaléka lakatlanná vált, ezért Észak-Magyarországról

szlovák családokat csábítottak ide a földesurak,

hogy visszakapott földjeiket megműveljék.

Szlovák tájház – kicsi, de takaros Forrás: Bucsky Péter

Palócleves és minigolfpálya

Északnak indultunk tovább a nap harmadik várához, Sirokra. Már messziről jól látszott a látványos építmény. Kora délután gyönyörűek voltak a fények, a Kékestetőt a felhők közötti réseken át világította meg a nap. Ezt a várat is az Aba nemzetség építette szintén a 13. század végén.

A Kékestetőt a felhők közötti réseken át világította meg a nap Forrás: Bucsky Péter

A töröktől való félelem miatt a 16. század közepén megerősítették, a legénység azonban harc nélkül adta át. Valószínűleg ennek is köszönhetjük, hogy ilyen jó állapotban megmaradt.

A Rákóczi szabadságharcban még fontos erődítmény volt,

de az osztrákok 1713-ban leromboltatták.

A siroki vár még ma is tekintélyt parancsol Forrás: Bucsky Péter

Sirok ma már felkapott kirándulóhely, amit az is mutat, hogy több étterem közül választhattunk. Végül a palócos ízeket kínáló Hunor mellett döntöttünk. A régi parasztházból kialakított vendéglátóhelynek kis vártornyot is építettek. A palócleves és a sztrapacska nem tartozik életünk legnagyobb kulináris élményei közé, de azért panaszra se nagyon lehetett okunk.

Képeslapra illik a táj, amely a várból tárul elénk Forrás: Bucsky Péter

Nem sok olyan éttermet láttam viszont, amelynek kertjében minigolfpályát építettek. Különösen érdekes volt ez a látvány a szomszédos tájház udvarán álló kocsikkal összevetve.

Hazafelé a lassabb, de szebb 24-es utat választottuk Parádon át. A panorámával nem is volt gond, a kékesi elágazásig viszont

elképesztően rossz volt az út.

Egy turisztikailag felkapott, sok látnivalót kínáló környéken illene jobban odafigyelni erre is.