Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kívülről teljesen, belülről részben felújított épületnek most az emeleti részét újíthatják fel teljesen – jelentette be Sághi Attila, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke a nádasladányi társadalmi egyeztetésen. A Nemzeti Kastélyprogram keretében a bútorok restaurálása, a fűtés korszerűsítése, valamint a melléképületek felújítása mellett kávézó és tálalókonyha, illetve ajándékbolt létesítése is szerepel a tervek között.
Az elnök az MTI érdeklődésére elmondta: a sorrendben hatodik társadalmi egyeztetés is jelzi, nem a maguk örömére állítják helyre a kastélyokat, hanem látogatható és mindenki számára érdekes épületeket kívánnak létrehozni. A társadalmi igényeket szeretnék összehangolni a helyben meglévő kultúrával, szellemiséggel – tette hozzá.
Sághi Attila szerint Nádasdladány esetében kiemelt szerepe lesz a művészetnek, továbbá a kastély magas színvonalú művészeti oktatás és üzleti képzések helyszíne is lehet. Megjegyezte, hogy a kastély a romantikus előtörténete és a hely szelleme miatt speciális rendezvények, esküvői fotózások keresett helyszíneként is szóba jöhet.
A Nemzeti Kastélyprogram keretében több mint 40 milliárd forintot fordít a kormány magyar kastélyok megőrzésére: a 2014 és 2020 közötti pályázati időszakban 33 milliárd forint európai uniós és tízmilliárd forint hazai költségvetési forrásból országszerte 35 kastélyt fejlesztenek. Közöttük 19 műemlék-együttes a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kerül a Forster Központ kezelésébe.
A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette Nádasdladány szívében a Nádasdy család, amelynek ősei már a 14. században birtokolták a környéket. A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták.
A családi legenda szerint a Nádasdyak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.
Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt. A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban. Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.
A kastély a mai formáját, az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el. Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófűtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából. Belső helyiségei közül kiemelkedőn szép a faragott bútorzatú könyvtárszoba, s a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékes ősök csarnoka.
A kastély és a hozzátartozó 25 hektáros tájképi kert 1945-ig volt az építtető nemesi család birtokában. Akkor államosították, és 45 évig különböző funkcióknak adott otthont. Az épületegyüttes és a park 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe, az azt követő évben elkészült a hasznosítási programterv, majd megkezdődött a felújítás, amelyre eddig 1,5 milliárd forintot költöttek.
További Fejér megyei kastélyokról itt írtunk sorozatunkban.
