Harapni lehet a levegőt ezeken a helyeken

A Vasfazék-völgynek nemcsak a neve mesebeli

A hűvösebb időben elnéptelenednek a turistautak, pedig ilyenkor is érdemes nekiindulni a hazai hegyeknek. Bár a fák már kopaszak, és a fű is seszínű, azért így is belefuthatunk klassz élményekbe és szép látnivalókba. Néhány ötlet arra az esetre, ha elege lenne a fotel melegéből.

Börzsöny – Királyrét és Vasfazék-völgy

A Magas-Börzsöny kapujában található Királyréti Látogatóközpont télen is jó kiindulópontja lehet hosszabb-rövidebb túráknak. Mielőtt útnak indulnánk, nézzük meg a Duna-Ipoly Nemzeti Park kiállítását, amely korántsem csak gyerekek számára érdekes és szórakoztató. Az interaktív kiállítás bemutatja a Börzsöny múltját, növény- és állatvilágát, és miközben sok érdekességet tudunk meg a hegységről, garantáltak jól fogunk szórakozni.

Ha gyerekekkel jövünk és túrázni is szeretnénk, jó útvonal lehet a Királyréti tanösvény, melyhez a látogatóközpontban füzetet is vehetünk. Az útvonal nem nehéz, és több kisebb-nagyobb tavat is érint. Az edzettebbek elindulhatnak a kék jelzésen, a mesebeli nevű Vasfazék-völgyben, és erőnléttől függően akár a Magas-Taxi Turistaházhoz is elgyalogolhatnak. Ha marad bennünk szufla, és az időjárás is engedi, felmehetünk a Nagy-Hideg-hegyig, ahonnan gyalog vagy hétvégeken turistabusszal térhetünk vissza a Királyrétre.

A Vasfazék-völgynek nemcsak a neve mesebeli Forrás: Tóth Judit

Gerecse – a Nagy-Getétől a Kőszikláig

Dorogi indulással a kéktúra útvonalán elmehetünk Tokodig vagy Mogyorósbányáig, miközben több, szép kilátással kecsegtető hegyet is érintünk. Például a Dorog közelében emelkedő Nagy-Getét, mely a maga 457 méterével a környék legmagasabb csúcsa, és állítólag egy II. világháborús bunker is rejlik a bokrok között.

Kilátás a Gete oldalából Forrás: Tóth Judit

Innen már nincs messze Tokod. A hegyről a városba leereszkedve le kell küzdenünk egy meredekebb szakaszt, itt hóban, esős-csúszós viszonyok között óvatosan haladjunk. Tokod mellett érdemes felmenni a jellegzetes formájú Hegyeskőre, és ha továbbmegyünk Mogyorósbánya felé, a tokodi pincék után is van még egy jó kilátóhely, a Kőszikla. Hogy ez utóbbi kilátópontra ki tudjunk menni, le kell térnünk a kéktúra útvonaláról, érdemes figyelni és nem elmulasztani a pazar panorámát.

Visegrádi-hegység – Vadálló-kövek

A Vadálló-köveket több útvonalon is megközelíthetjük, de a meredek, köves, sziklás szakaszok miatt csak száraz időben vállalkozzunk erre a túrára. A különleges sziklaformák toronyként magasodnak a hegygerincen. Míg az idők során a környező kőzetek lepusztultak, ezek a keményebb sziklák ma is rendületlenül állják a külső erők támadásait.

A Vadálló-kövek bírják a gyűrődést Forrás: Tóth Judit

A sziklákhoz a klasszikus és rövidebb útvonal Dömösről vezet fel, de jöhetünk Dobogókő felől is, csak az kicsit hosszabb lesz. Bármelyik irányból is indulunk, érdemes útba ejteni a Prédikálószéket, ahonnan csodaszép a panoráma a Dunakanyarra, és a Vadálló-kövektől mindössze 15 percnyi távolságra van.

Dobogókőről a piros háromszög jelzés visz el a 634 méter magas Prédikálószékre. Útközben egy komolyabb figyelmet érdemlő szakasz van, a Király-patak völgyén való átkelés, amely kedvezőtlen időjárási viszonyok közt komoly nehézséget is jelenthet.

Budai-hegység – Jági-tó környéke

A Jági-tó környékét a Pilisszentivánról induló tanösvényen járhatjuk be. A tanösvény 3,5 km, és 2-3 óra alatt végig is mehetünk rajta. A terep nem túl nehéz, a Duna-Ipoly Nemzeti Park vezetőfüzetét is érdemes magunkkal vinni.

Bár az útvonal május környékén kínálja a legtöbb látnivalót, azért télen is szép sétát lehet errefelé tenni. Az autót a pilisszentiváni sportpályánál tehetjük le. Az út elején érintjük a tanösvény névadóját, a Jági-tavat. A mesterséges tavat a 40-es években eredetileg azért hozták létre, mert pisztrángot akartak itt tenyészteni. A terv azonban nem vált be, mert épp ebben az időben bányaművelésbe is kezdtek a falu környékén, ami miatt a források rendszeresen elapadtak.

Pisztrángok azóta sincsenek, de a tó megmaradt. Az út során ráláthatunk a környék hegyeire, a Hármashatár-hegyre, a Csúcs-hegyre és a jellegzetes alakú Ördögtoronyra is. Az út végén két öreg hársfa között érdekes kultúrtörténeti emléket, úgynevezett képkövet találhatunk. Ilyen képköveket a sváb falvakban lehet látni, emlékhelyként és imádkozóhelyként szolgáltak.

A képkövek emlék- és imahelyként funkcionáltak a sváb falvakban Forrás: Tóth Judit

Budai-hegység – A gercsei templom

Ha elzötyögünk a hűvösvölgyi villamos-végállomásra, már rögtön rá is léphetünk a kék jelzésre, és egyben a Glück Frigyes útra. Nem kell sokat gyalogolnunk a Hármashatárhegyi repülőtérig. Ürgéket ilyenkor sajnos nem láthatunk, mert ők egy ideje már téli álmukat alusszák a föld alatt.

Az Újlaki- és a Mária-hegyet elhagyva elérjük a Virágos-nyereg tisztását. Akinek van kedve, előtte még felszaladhat a Hármashatár-hegyre is. Ha továbbmegyünk Pesthidegkút felé, érdemes egy kis kitérőt tenni a gercsei templomhoz, melynek elődjét a 13. században építették román stílusban. Gercse falu nevét először az 1200-as évek elején említik. A török időkben a település elnéptelenedett, a templom rommá lett. Az 1700-as években barokk stílusban helyreállították, de az 1830-as években ismét romként emlegetik. A templomnak újabb másfél évszázadot kellett várnia, hogy 1997-ben újjáépítsék.

A gercsei templom belülről Forrás: Wikipedia

A templomtól elgyalogolhatunk Pesthidegkútra, ahonnan akár vissza is buszozhatunk a városba. Bár ez nem igazi túra, inkább csak egy kellemes séta, azért egy hideg téli napon, amikor szikrázik a hó, ennyi is bőven elég ahhoz, hogy kicsit szebbnek lássuk a világot.