Ebbe a matrónába szerelmesek a világutazók

Naplemente a Transzszibériai Expressz ablakából

Ha két világvándor találkozik, beszélgetésük ötödik percében gyakran eljutnak a Transzszibériai Expresszig. Gondolatban egészen biztos, mert globetrotterből jóval több van a földön, mint azokból, akik tényleg valóra váltották az álmukat, és utaztak ezzel a vonattal. Romantikával átitatott történetek, az ablak előtt napokon keresztül elsuhanó szibériai táj, mesés orosz városok, a világ legnagyobb Lenin-feje, és még hosszan sorolhatnám azokat az élményeket, amelyeket ez a vasúti utazás nyújt. A világ egyik leghíresebb (ha nem a leghíresebb) vasútvonala, a Transzszibériai Expressz idén ünnepli századik születésnapját. A jeles évforduló (2016. október 5.) alkalmából a Google rövid videót is készített, mi viszont ennél bővebben emlékezünk meg róla.

A gondolattal már milliószor eljátszottam. Elrepülni Moszkváig, ott vonatra szállni és meg sem állni a Csendes-óceán partján fekvő Vlagyivosztokig. Vagy a kínai fővárosig, Pekingig. Esetleg Mongóliáig. Az álmodozást azonban soha nem követte konkrét cselekvés.

Az ok egyszerű: nem tudok oroszul.

(Ugye, ugye, figyeltem volna jobban abban a nyolc esztendőben, amikor az általános iskolában és a gimnáziumban ezt a nyelvet próbálták a fejünkbe verni.)

Perger István megvalósította az álmát

Márpedig Tolsztoj nyelvének minimális ismerete nélkül nem mertem nekivágni ennek az útnak. Ugyan sokan legyintettek, hogy ma már erre egyáltalán nincs szükség, de ebben nem voltam biztos. Így aztán tágra nyílt szemmel hallgattam Perger Istvánt, aki nálam sokkal bátrabbnak bizonyult. A fiatalember ugyanis a Keleti pályaudvarból egyenesen Hongkongba vonatozott. Hazaérkezése után 7 perces kisfilmben foglalta össze utazásának történetét.

Perger István a Transzszibériai Expressz folyosóján Forrás: Perger István/ A Keletiből Hongkongba

Perger már gyerekkorában véglegesen beleszeretett a vonatokba.

Könnyű dolga volt, mert az édesapja a vasútnál dolgozott.

Szibéria titokzatossága, a nagy Oroszország, „Anyácska” egészen korán letáborozott a gondolatvilágában. Felnőttként aztán belevágott.

„Sokat gondolkoztam azon, hogyan juthatok el egy utazással Vlagyivosztokba és Mongóliába is. A megoldás az lett, hogy az oroszországi Ulan-Ude városánál – ahol a főtéren egy 42 tonnás Lenin-fej áll – előbb lekanyarodtam Mongólia felé, onnan jött Kínán át Észak-Korea, majd egy újabb kínai kanyart beiktatva Vlagyivosztok.”

Az ulan-udei 42 tonnás Lenin-fej a világ legnagyobb ilyen alkotása Forrás: hemis.fr/GIUGLIO Gil / hemis.fr/Giuglio Gil

„Tehát azt az alapelvet követtem, hogy ugyanazt a szakaszt nem teszem meg kétszer vonattal. Időveszteség, és pénzben sem biztos, hogy olcsóbb, mint a repülés. Kissé necces volt az átjutás Oroszországból Mongóliába, mivel – ahogy ez főszezonban gyakran előfordul – nem volt vonatjegy Ulan-Udéből Ulánbátorba.

Így nem maradt más választás, mint a buszozás.”

Egy helyi burját író, Alekszej Gatapov – akivel egy orosz írón, Jevgenyij Popovon keresztül kerültem kapcsolatba – vette meg nekem a buszjegyet előre. Mire Ulan-Udéba értem, ő már régen megvásárolta a jegyemet, és mosolyogva várt a vasútállomáson.”

Trapper farmer, Glóbusz konzerv és a magyar pornószínésznők

„Az indulást megelőzően egyébként két hétig egy kedves orosztanárhoz jártam, vele készültem az útra.

Tapasztalatom szerint a világjárások során mára az egyik legfontosabb kérdés az lett, hogy hol van a konnektor?

Ezt a mondatot oroszul és kínaiul is gyakran ismételgettem. A Transzszibériai Expresszre kizárólag angol nyelvtudással is fel lehet szállni, legfeljebb nehezebb dolga lesz az utazónak. A couchsurfingezés is nagyon hasznosnak bizonyult. Beírtam, hogy másnap Omszkban vagy éppen Novoszibirszkben leszek, és jöttek a válaszok. Akadt, aki ebédelni vitt el, mások csak angolul szerettek volna társalogni, vagy megmutatni a városukat. Az oroszok különben meglepően sokat tudnak Magyarországról, főleg a rendszerváltozás előttiről. Budapest és a Balaton alap, aztán jön az Ikarus busz, a Glóbusz konzerv, a Trapper farmer. A legújabb kori információjuk velünk kapcsolatban viszont általában kimerül abban, hogy sok magyar pornószínésznő van.”

Szibériában kanyarog a Transzszibériai Expressz Forrás: hemis.fr/MORANDI Bruno / hemis.fr/Morandi Bruno

„Szóval, lenne tennivalónk arrafelé. Egyébként nagyon jól éreztem magam az oroszoknál. A konyhájukat is megszerettem. Érdemes olcsó önkiszolgáló éttermekbe, sztolovajákba járni. Saláták, borscs, szoljanka, okruska (hideg zöldségleves) – ezek például jöhettek bármikor.”

A vonat folyosója, Szibéria és egy doboz sör

Szintén nagy élmény volt számára, hogy az orosz fővárosban megismerkedett Jevgenyij Popov orosz íróval, aki – mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne – saját autójával kalauzolta végig Moszkván.

Ezek után mozgósította ismerőseit, hogy bárhova is megyek, segítsenek nekem.

A burját írót már említettem, de Vlagyivosztokban például egy helyi könyvkiadó vezetője cipelt végig a városon, Krasznojarszkban és Jekatyerinburgban pedig helyi újságírók.”

Naplemente a Transzszibériai Expressz ablakából Forrás: Image Source/Image Source/David Forman/David Forman

Ha a mai magyar fiatalok körében készítenénk egy tesztet, hogy az angol, az amerikai vagy az orosz történelemről tudnak-e többet, biztosan az oroszról tudnák a legkevesebbet. Pedig a magyar történelem sokkal jobban kapcsolódik az oroszhoz (meg a lengyelhez, a csehhez, a szerbhez), mint például a brithez. „Nagy kár, hogy ilyen keveset tudunk Oroszországról. A közép- és kelet-európai térség lakói állandóan nyugatra tekintenek, és egymásra nem figyelve néznek át saját régiójukon. Ezért is jó lenne, ha minél több magyar utazna a környező országokba, a Balkánra, és persze keletre, akár Mongóliáig.

Talán a legmeghatározóbb élményem, ahogy állok a vonat folyosóján egy doboz sörrel a kezemben valahol Szibériában, bámulok kifelé a sötét éjszakába, és boldog vagyok, hogy ezt csinálom”

– fejezte be élménybeszámolóját Perger István, akinek a blogja rengeteg érdekességet tartogat.

Cári rendeletre indult el az építkezés

Miközben Pergert hallgattam, szinte a szemem előtt jelentek meg utazásának képei. De jöjjön most a kis Transzszibéria-történelem, elvégre mégiscsak egy 100 esztendős vasútról beszélünk.

Korabeli kép a Transzszibériai Expressz építéséről Forrás: AFP/LEEMAGE

A kezdetek egészen 1891-ig nyúlnak vissza. Érdekesség, hogy az építkezés nem Moszkvában, hanem a távol-keleti végállomáson, Vlagyivosztokban kezdődött, méghozzá a cár, II. Miklós rendeletére. Az első kapavágásnál II. Miklós is jelen volt.

A fővonal ma is a Moszkva–Vlagyivosztok út, amely 9289 kilométer.

Két kontinenst és hét időzónát köt össze. Ami a további országokba vezető, úgynevezett mellékágakat illeti, a vasúttal el lehet jutni Mongóliába és Kínába is. A fővonal tizenhat folyót keresztez. Volga, Káma, Ob, Jenyiszej, Amur – ezek a leghíresebbek.

73 éven át villamosították a vasútvonalat

Bár a munkálatok Vlagyivosztokban kezdődtek, a vasutat a két végpont felől szinte egyszerre kezdték el építeni. Hét különböző szakaszon folyt a munka, amelynek dandárját katonák, parasztok és fegyencek végezték.

Egyszerűen megunhatatlan. Szibériai suhanás a Transzszibériai Expresszel Forrás: robertharding/James Morgan/James Morgan

1898-ban, tehát hét évvel az építkezés kezdete után már a Bajkál-tónál, Irkutszkban dolgoztak a vasútépítő munkások, parasztok. 1901. november 3. újabb mérföldkövet jelentett.

A keletről és nyugatról egymással szembe haladó vasútépítők ekkor találkoztak egymással.

Bár a vasúti forgalom már 1903-ban megindult, a 9289 kilométer hosszú vonal 1916. október 5-én a habarovszki Amur-híd megépülésével vált teljessé. A vonal villamosítását 1930-ban kezdték el, és 73 évnyi munkát követően, 2003-ban fejezték be véglegesen.

Szibériában új városok születtek

A vasútépítés városok megszületését is eredményezte. Az addig szinte lakatlan Szibériában új települések jöttek létre, vagy éppen a meglévők lakosságszáma kezdett el meredeken emelkedni. Erre a legjobb példa Novoszibirszk, amelyet 1883-ban alapítottak Novonyikolajevszk néven.

Befutott Novoszibirszkbe a Transzszibériai Expressz Forrás: robertharding/Bruno Morandi/Bruno Morandi

Amikor a vasútépítők 1897-ben megérkeztek ide, ebben a kisvárosban mindössze nyolcezren laktak.

Mára ez Oroszország harmadik legnépesebb városa.

Csak Moszkva és Szentpétervár előzi meg ebben a rangsorban. A 2010-es népszámláláskor csaknem másfél millióan éltek Novoszibirszkben.

Leg-leg-leg és némi fehér márvány

A világ leghosszabb vasútvonala. Legészakibb állomása Kirov. A legnyugatibb a főváros, Moszkva. A legkeletibb? Száz emberből kilencvenkilenc azonnal rávágná, hogy Vlagyivosztok. Mégsem. A legkeletibb állomás Habarovszk. Meg is mutatjuk ezen a térképen.

Azért Vlagyivosztok sem marad „leg” nélkül, hiszen ez a vasútvonal legdélibb állomása. Van olyan szakasz, amely néhány méterrel tengerszint alatt halad. Ez a rész Vlagyivosztok előtt 30 kilométerrel található. Szljugyanka vasúti épülete pedig – hiszik, vagy sem – fehér márványból készült. Ez a Transzszibériai Expressz legszebb állomásépülete.

Szljugyanka, a világ egyetlen fehér márványból épült vasútállomása Forrás:AFP

A Transzszibériai Expressz három gyöngyszeme

A Transzszibériai Expressz rengeteg gyönyörű hely, látványosság, érdekes város mellett halad el. Ezekből mutatunk be most hármat. A felsorolás ezzel persze nem teljes, a lista akár három másik cikk témája is lehetne.

Bajkál-tó

Az oroszok egy része még ma is tengerként beszél róla. Sőt, szent tengerként. Ez a világ legmélyebb tava, amelyben földünk édesvízkészletének egyötöde hullámzik.

Legmélyebb pontja 1642 méter.

Bármennyire is hatalmas vízfelületről beszélünk, a rendkívüli hidegben a Bajkál-tó januárra teljesen befagy, és csak április végére, május elejére enged fel.

Egy téli pillanatkép a Bajkál-tóról Forrás: Cultura Creative/Yevgen Timashov

A Szibéria ékszerének is nevezett Bajkál-tó évente rengeteg turistát vonz. Sokan természetesen a Transzszibériai Expresszel érkeznek ide, mások viszont a repülőgépes utazást választják. Ilyenkor a tóhoz legközelebb eső nagyvárosban, Irkutszkban landolnak. A 25 millió éves tó a világ egyik legszebb természeti ékessége.

Habarovszk

Ez a távol-keleti orosz település a napimádók paradicsoma.

Nem véletlen, hogy Szibéria legnapfényesebb városaként emlegetik.

Az évi 300 napnyi napsütés valóban nem jellemző egyik szibériai városra sem. Az sem mindennapos, hogy a Japánban honos cseresznyefák Habarovszkban is megtalálhatóak.

Ez a kép október 7-én készült az Amur-híd Múzeumnál Habarovszkban, ahol a Transzszibériai Expressz 100. születésnapját ünnepelték Forrás: Sputnik/Evgenie Pereverzev

Habarovszkot a 19. században Szibéria Athénjaként is emlegették.

A városban 60 múzeum található, ez a térség kulturális fellegvára.

A helybeliek szerint a legnagyobb látnivaló az Amur folyó, vagy ahogy a kínaiak nevezik, a Fekete Sárkány.

Pervouralszk

Ez a városnév talán nem sokat mond az utazóknak, pedig fontos pontja a Transzszibériai Expressz útvonalának. Itt van Európa és Ázsia találkozási pontja, amelyet egy remekbe szabott obeliszk is megörökít.

Pervouralszk városában a vonatból is jól látszik az az obeliszk, amely Európa és Ázsia határát jelzi Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/V. Kaushanov

Sokan csak azért szállnak ki a vonatból, hogy ezt az emlékművet lefényképezzék. Pervouralszk amúgy nem sok látványosságot kínál, ha nem itt húzódna a két kontinens határa, talán említést sem érdemelne. Nem úgy a Transzszibériai Expressz, amely mára öreg matróna lett.

Hiszen néhány nappal ezelőtt töltötte be a századik születésnapját.

Még sincs olyan világutazó, aki ne lenne belé szerelmes. Mindezzel aligha lehet vitatkozni.

Vasút a tojásban

A Transzszibériai Expressz sokkal több, mint egy egyszerű vonat. Peter Carl Fabergé például készített egy olyan Fabergé-tojást, amelynek témája ez a vasútvonal. Ezt a műkincset II. Miklós orosz cár felesége születésnapi ajándékba kapta az alkotótól. A vasútvonalat ugyan csak 1916-ban adták át, de Fabergé ezt a tojást már 1900-ban elkészítette. Fabergé az orosz királyi családnak alkotott 50 darab aranytojást a 19. században. Az egyik leghíresebb ez a vonatos remekmű. Az ékszertojásba egy felhúzható kis aranyvonatot rejtett, a tojást körbevevő szürke szalagra pedig a vasút térképét rajzolta fel.