Elkészült Magyarország egyik legvadregényesebb kisvasútja

Kisvasút, Börzsöny, Márianosztra, Nagyirtáspuszta
Márianosztra, 2015. november 23. Egy mozdony az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában elkészült, Márianosztrát és a nagybörzsönyi Nagyirtáspusztát összekötő, mintegy hét kilométer hosszú, újjáépített kisvasút műszaki átadásán Márianosztra közelében 2015. november 23-án. MTI Fotó: Komka Péter
Vágólapra másolva!
Napelemes vonatok is járnak majd az erdei útvonalon.
Vágólapra másolva!

Megtörtént a műszaki átadása annak a hétkilométeres vasúti pályának, amely Márianosztrát köti össze a nagybörzsönyi Nagyirtáspusztával. A Szob és Nagybörzsöny közötti kisvasút harmadik, hiányzó szakaszának megépítésével Magyarország egyik legvadregényesebb vonalvezetésű, magashegyi hangulatú erdei vasútja kezdheti meg működését hamarosan.

Egy mozdony az elkészült kisvasút műszaki átadásán Márianosztra közelében Forrás: MTI/Komka Péter

Az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában kiegészítették és megerősítették a vasúti pálya földművét, elkészültek a vízelvezetést biztosító műtárgyak, az új ágyazati kőrétegre új sínpár került.

A megállóhelyeken akadálymentes peronok épültek.

A 2016 májusában várható üzemkezdetre elkészülnek a vasút kiszolgáló épületei Márianosztrán és Nagyirtáspusztán.

Az újjáépített kisvasút épülő állomása Nagyirtáspuszta közelében Forrás: MTI/Komka Péter

A turisták szállításához új, napelemmel hajtott önjáró vasúti kocsikat és egy motorkocsit is beszereznek. A beruházás nemcsak színesíti a Börzsöny turisztikai kínálatát, hanem lehetővé teszi a régió belső területeinek környezetbarát megközelítését is.

Ipartörténeti műemlék is

A jelenleg üzemelő két kisvasút összekötésével Magyarország leghosszabb fővonalú hegyvidéki kisvasútja jön létre, amit nemcsak a kisvasút barátok vártak régóta már. Az egyedülálló tájképi értékeken kívül kiemelendő jelentőségű, hogy a hazánkban utolsóként fennmaradt, Kisirtás és Nagyirtás közötti csúcsfordítós (Z nyomvonalú, részben tolt menettel bejárható) vonalrész országos jelentőségű ipartörténeti műemlék.

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.

A projektet 600 millió forintos uniós támogatásból valósítja meg az Ipoly Erdő Zrt. A célra elnyert kiemelt pályázat támogatását az erdőgazdaság a saját forrásaival egészíti ki.

A Szob-Nagybörzsöny kisvasút története

A nagybörzsönyi vasút 1908-ban Ipolypásztó és Nagybörzsöny között, 600 mm-es nyomtávval épült, az Esztergomi Érsekség gazdasági vasútjának, a faanyag nagyvasútra juttatása érdekében. A vonalat Kisirtásig továbbfejlesztették, majd beszállítási célú szárnyvonalakkal látták el.

A szobi vasút 1912-ben épült, Szob és a Márianosztrai Kőbánya között, a kőbányában kitermelt andezit szállítására. Trianon után a nagybörzsönyi hálózat nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt, ezért a két vasutat összekötő vonalat építettek. A szintkülönbséget a Tolmács-hegy oldalában csúcsfordító-pár építésével, Nagyirtás és a Bezina-völgy között merész hajtűkanyarokkal küzdöttek le.

1945-ben állami üzemeltetésbe került a hálózat. 1975-ben megszűnt a forgalom Szob és Nagyirtás között, a két vasút elszakadt egymástól. 1992-ben a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész működése is megszűnt. 1996-tól a térség önkormányzatai lépéseket tettek a Szob-Nagybörzsöny kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében. 2002 őszén került sor a Nagybörzsöny-Nagyirtás szakasz, 2008 telén pedig a helyreállított Szob-Márianosztra vonalszakasz átadására.

A Börzsöny és Cserhát további kirándulóhelyeiről és szálláshelyeiről itt tájékozódhatnak az érdeklődők.

További képek az átadott vasúti szakaszról:

Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter
Forrás: MTI/Komka Péter