Három óra repülővel, még egy óra kocsival

La Manga, Spanyolország
Vágólapra másolva!
A Costa Cálida nem csak nevében forró: júliusban–augusztusban joggal bízhatunk abban, hogy hibátlan, napsütéses, meleg nyarat kapunk a pénzünkért, nem pedig viharos-esős, frontokkal tarkított, kiszámíthatatlan szabadnapokat, amikor csak az ernyő alól pisloghatunk ki szomorúan. Délkelet-spanyolországi barangolásunk második része.
Vágólapra másolva!

A Costa Blancát és a Costa Cálidát legkönnyebben egy fapados repülőtársasággal közelíthetjük meg, alicantei érkezéssel. Cikkünk első részében bemutattuk röviden a helyi látnivalókat, kirándultunk Elchében, megnéztük a turisták által annyira nem ismert Monteagudót, a Krisztus-szoborral, majd Murcia városában is bolyongtunk egyet. Most még délebbre megyünk, túrázunk és szusszanunk is egy nagyot.

Van kilátás Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Cartegena környéke – amellett, hogy Európa egyik legjobb golfpályája található ott Los Belones mellett – a kirándulóknak, túrázóknak kínál csodálatos utakat, olyan ösvényeket, amelyekről a legtöbb esetben a Földközi-tengert is látjuk baktatás közben. Ha ehhez van kedvünk,

vegyünk fel a tornacipőt a papucs helyett,

és hagyjuk a kocsit a Cala Reona strandon. Onnan nyugat felé remek panoráma mellett el tudunk gyalogolni Calblanque partjáig, két óra oda-vissza, a közepén opcionális fürdéssel. Végig fenn, sziklák között megyünk, pár tíz méteren láncba kapaszkodva imbolyoghatunk. Alattunk ötvenméteres szakadék, úgyhogy: fegyelem és figyelem!

Erőd a hegy tetején Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Egy másik remek túra, ha felmegyünk a Batería de Cenizas erődhöz, ott parádés panoráma vár ránk 360 fokban, továbbá két hatalmas ágyú. 18 méteres a csövük, darabja 88 tonna.

A leírásuk szerint 35 kilométerre is ellőttek fénykorukban,

tehát nem kínai piacon vett vízipisztolyok.

Onnan nyugat felé menjünk, kedves, köves-sziklás ösvényen, El Hoyo del Faróig. Balra szakadék, háborgó, hullámzó tenger, jobbra vegetáció, tényleg remek túra. A kis öbölben pedig büfé, illetve fekete-szürke homokos strand várja a vándort.

Túránk jutalma Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A henyélés végtelen öröme

Ha elfáradtunk a nagy gyaloglásban, számos fürdőhely akad a környéken. A már említett Calblanque természetvédelmi terület, fél 10 előtt érkezve még be tudunk menni egy darabon autóval, de utána már csak a főút mellett tudjuk letenni a kocsit, onnan busz visz ki a szépséges partra, fejenként 3 euró oda-vissza. Vizes barlang is van a környéken, és ne ijedjünk meg, ha néha pucér embert látunk heverészni egy tarka napernyő alatt, ide ugyanis nudisták is szívesen kijárnak.

Calblanque: ha korán kiérünk, embert sem látunk Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Búvárkodásra alkalmas partrészek Cabo de Palosnál vannak, kis öblökben, ezek gyakran szélvédett helyek is. Langyosabb víznek ott a 170 négyzetkilométeres Mar Menor (hatszorosa a Velencei-tónak), ez egy kellemes beltenger, kis átjárókkal a Földközi felé. Voltak évek, amikor csak az elkerített részeken lehetett benne fürdeni, a medúzák milliói miatt, de 2016-ban nem volt ilyen probléma.

Több ilyen öböl van Cabo környékén Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Igazi klasszikus, pálmafás-homokos-hullámos strandokat La Mangán találunk, ami egy nagyjából 20 kilométeres keskeny földnyelv, tele apartmanházakkal, szállodákkal, éttermekkel, boltokkal, kellemes mediterrán hangulattal. Keletre a Földközi-tenger hullámzik, és általában jó kis szél cibálja a napernyőket, száz méterrel odébb pedig a Mar Menorban csobbanhatunk, ha már a szél kifújta belőlünk a lelket.

Gyerekeknek mindkettő kiváló,

órákig leköti őket a víz, a szülő pedig talán végre haladhat 10-20 oldalt az ide-oda elutaztatott könyvében.

Egy szánalmas viskó a partról Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Ide vonult vissza egykor Julio Iglesias, amikor futballistakarrierje kettétörött, a zenei pedig még nem kezdődött el. Akkoriban azonban még nem volt kiépülve a földnyelv, csak egy-két szálloda szerénykedett a partvidéken. Most kedvelt üdülőhely, a hétvégéket leszámítva nem is túlzsúfolt, vize tiszta és kellemes hőfokú.

La Manga Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Cartagena

A környéken ez a legnagyobb város, 220 ezer lakossal, a karthágói Asdrúbal alapította még Qart Hadasht néven, Krisztus előtt 227-ben, majd a Carthago Nova nevet kapta a római hódítás során (Tarraco és Corduba után ez volt a harmadik római város az Ibériai-félszigeten).

Utána a vandálok szépen kifosztották, majd Róma 40 hadihajót gyűjtött össze,

hogy uralja a térséget, de ezeket csúnyán leverték a vandálok egy 17 hajóból álló kis flottával 461-ben, nem messze a város partjaitól. Állítólag több római tisztet addigra megvettek, így végezhettek gyorsan a támadók a római hajóhaddal.

A spanyol polgárháborúban is fontos szerepe lett a városnak: 1939-ben Francisco Franco katonái Cartagenát foglalták el utoljára a baloldali köztársaságiaktól.

Egy erőd Cartagena mellett Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Törilecke helyett azonban nézzük, mit látunk itt. Van egy viszonylag jó állapotban lévő római színház az I. századból, fentről-oldalról jól látható, de pár euróért be is mehetünk, egy kis múzeum épült mellé. A Forum Romanum régészeti terület, lehet sétálni az elkerített úton. Találunk bizánci és pun falmaradványokat a városban (amelyet egykor persze fal vett körbe), katedrálisa – a Santa María la Vieja – pedig a XIII. században épült.

A római színház, Cartagena Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A városban estefelé hangulatosabb sétálni, jobb az idő is, az önkormányzat épülete előtt pedig gyakran van utcabál, koncert, jó hangulatot ad. A környéket kocsival még be lehet járni, jobbról-balról számos erőd, várfal, katonai bázis jelzi, hogy harcászati-stratégiai szempontból bő kétezer éve fontos város.

Cartagena - barangolás a kikötőben Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Lorca vára

Ha már Murcia tartományba vetett jó szerencsénk, és láttuk a fentieket, illetve a tartomány fővárosát is, de maradt még időnk, elmehetünk Lorca várába, amely egy 60 ezres város legfőbb nevezetessége. A környéket is számos nép uralta az évszázadok során, a rómaiak után a vizigótoké volt, majd a Córdobai Kalifátus alá tartozott, 1243-tól pedig Kasztília protektorátusa lett.

Masszív bástyák őrzik Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Várát a XIV. században kezdték építeni, jelenleg is jó állapotban látogatható. Komplett időutazást kap pénzéért az arra járó, így sok helyen középkori katonának, koldusnak, hóhérnak, méregkeverőnek öltözött statiszták állják útját, de az is előfordul, hogy egy bokorból haramia ugrik elé, és nyúlja le tíz centre. Szerencsére a tömlöc mélyén leláncolt szerencsétlen rab csak egy bábu.

Messzire látni Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A 640 méter hosszú, 120 méter széles impozáns vár a katolikusok és a mór hódítók közti harcok idején kapott fontosabb szerepet, sok éven át egyfajta határ volt a keresztény Murcia és a muzulmán Granada között. X. Alfonz sokakat betelepített, hogy jelentősége nőjön, létrejött zsidó negyed is a városban. Ennek 1492-ben vége lett, mint köztudott, akkor űzték ki a mórokat a félszigetről, illetve tiltották be a zsidó vallás gyakorlását. 1931-től nemzeti műemlék, később egy 2011-es földrengés okozott benne számottevő kárt.

Az árak a földön járnak

Sokszor azzal szembesül majd az utazó, hogy olcsóbb kinn a bevásárlás, mint itthon. Miközben Magyarországon 27 százalék áfa rakódik a legtöbb termékre, Spanyolországban a kenyér, a tej, a gyümölcs, a sajt, az újságok, a könyvek 4 százalékos áfát kapnak. Van 10 százalékos áfa is (kint IVA), rengeteg termékre alkalmazzák, így tudunk jó minőségű pólót venni 3-4 euróért, egész nyarat kibíró papucsot 2-ért, halászgatyát 5-ért.

Barcelona–Real Madrid meccs az asztalon Forrás: Origo, Kalmár Csaba

A szolgáltatásokra már százalék rakódik, tehát az éttermi fogyasztás ezért is drágább. Míg egy helyi Mercadonában, Aldiban, Sparban belefuthatunk sok olyan termékbe, ami olcsóbb, mint itthon (iható borok 2-3 euró körül is vannak szép számmal, nagy választékban), ha ebédelni, vacsorázni megyünk, azt nemigen ússzuk meg a tengerparton 15-20 euró alatt fejenként, és ebben a legtöbb esetben nincs benne az ital.

Esett az ingatlanok ára

A spanyol ingatlanpiac őrületes növekedést ért el 1996–2007 között, 197 százalékot teljesített, de a tengerparton 250 százalékkal is nőttek az árak, és persze egyre több lakópark, társasház is épült. Idővel sokkal erősebb lett a kínálat, mint a kereslet, az árak esni kezdek, ugyanakkor

megszaporodtak a szinte elhagyott szellemlakóparkok,

ezek főleg a tengertől távolabb vannak. Volt olyan, amely mellett elautóztunk, és 30 makulátlan erkély közül csak az egyiken lengett száradni kitett törülköző, a többit láthatóan még nem adták el.

Naplemente a Mar Menornál Forrás: Origo, Kalmár Csaba

Spanyolországban a lakáseladások nagyjából 20 százalékát adták tavaly a britek, 10 százalékát a franciák, 9 százalékát az oroszok, 7 százalékát a belgák. A Mar Menor környékén rengeteg angol és holland lakik, jórészt idősebbek, akik ott vígan elélnek az otthonról folyósított nyugdíjból. A helyi ingatlanárakra ugyanakkor a brexit is hatással lehet – most mindenesetre olcsóbban juthatunk a Costa Cálidán panorámás, tengerparti lakáshoz, mint hat-nyolc évvel ezelőtt.

Cikkünk első részét itt olvashatja.