Plusz öt fokban a dánok már zoknit sem húznak

Koppenhága Nyhavn
Vágólapra másolva!
Ha Koppenhágában süt a nap, akkor a világ legszebb színes házaiban gyönyörködhetünk Nyhavn kikötőjében. Ha borult az ég vagy esik az eső, kárpótlásként ott vannak a rúnakövek, amelyek a Nemzeti Múzeum egyik hatalmas termében trónolnak. Ha pedig valaki veszi magának a fáradságot, és a közeli Roskildébe utazik, megcsodálhatja a világ első gótikus stílusban, kizárólag téglából épített, döbbenetes méretű katedrálisát. Riport Koppenhágából és Roskildéből, ahol egyetlen pillanatig sem lehet unatkozni.
Vágólapra másolva!

Az utóbbi időben valamennyi Koppenhágába tartó ismerősömnek a lelkére kötöttem, hogy ki ne hagyja a programjából Roskildét. Legtöbben nem igazán értették, miért kellene a fővárostól alig harminc kilométerre fekvő településre utazniuk. Amikor mondtam, hogy van ott egy katedrális, keveseknek gyúlt érdeklődés a szemében. Ugyan, csak egy újabb templom. Pedig ennél sokkal többről van szó.

A világ első gótikus stílusban, kizárólag téglából épített katedrálisa Forrás: Lantos Gábor

Koppenhágai napijeggyel is eljuthatunk Roskildébe

A monumentális katedrális számtalan dán uralkodó temetkezési helye, de ettől legfeljebb csak az olyan Skandinávia-mániások jönnek lázba, mint amilyen én vagyok. Pedig akik megfogadták a tanácsomat, és elmentek Roskildébe, mind lelkendezve jöttek vissza.

Hiába, ilyen csodát keveset látni a jó öreg Európában.

Nem véletlenül került fel az épület az UNESCO világörökségi listájára.

Az egykori dán főváros, Roskilde a nem túl egyszerű koppenhágai tömegközlekedési zónák közül a 4-es zóna legszélén fekszik. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki a Kastrup repülőtéren az 1-4-es zónákra érvényes napijegyet vált, az nemcsak a városközpontba, de Roskildébe is eljuthat ezzel a jeggyel.

Egy másik szögből Skandinávia legnagyobb téglatemploma Forrás: Lantos Gábor

Természetesen mi is ezzel érkeztünk, a pályaudvartól pedig mintegy negyedórás sétát követően máris ott álltunk a monumentális templom előtt. Nehéz úgy lefényképezni, hogy egy része ne lógjon ki a képből, ha pedig mégis sikerül, minimum egy közlekedési jelzőtábla belelóg az alkotásba.

Bluetooth, a dánok nagy királya

Szerda lévén odabent sem tobzódott a tömeg. Az viszont rögtön feltűnt, hogy kihelyezett történelemórákat tartanak itt az iskolásoknak. Utóbbin persze nincs semmi csodálkoznivaló, hiszen

a katedrálisban számtalan dán uralkodó nyugszik, többnyire csodás koporsókban.

Ha elolvassuk a neveket, találkozhatunk Kékfogú Haralddal és Villásszakállú Svenddel. Királyságuk ideje egybeesett Géza fejedelem és Szent István király uralkodásával. Kékfogú Harald nevéhez kötik Dánia egyesítését, valamint ő volt az, aki a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe helyezte át. Óriási szenzáció volt, hogy 2014-ben Koge városkája mellett olyan viking erődöt tártak fel, amelyet Kékfogú Harald építtetett.

A katedrális számtalan dán uralkodó temetkezési helye Forrás: Lantos Gábor

A király – az egykori feljegyzések szerint – imádta az áfonyát, naponta marékszámra evett belőle. Az erdei gyümölcs hamar kékre festette a fogait, innen ered a kékfogú jelző a nevében. Azt viszont biztosan kevesen tudják, hogy ez a derék uralkodó a 21. század számítástechnikájában is velünk él. A különböző eszközöket összekötő rendszer,

a Bluetooth ugyanis az áfonyát imádó, országegyesítő dán királyról kapta a nevét,

mi több, logója a skandináv rúnaírásból származó piktogram.

Utóda, Villásszakállú Svend nemcsak Dánia, hanem Norvégia és Anglia királya is volt. Regnálása alatt az ország óriásira nőtt, két tengeren is (Északi, Balti) a dánok uralkodtak. Amikor 1013-ban az angol uralkodó, II. Etheried Normandiába menekült, Svend lett az angol király. Karácsony napján koronázták meg, de uralkodása nem tartott hosszú ideig, mert 1014 februárjában leesett a lóról, és meghalt.

Egy újabb királysír a templomban Forrás: Lantos Gábor

A legutóbbi dán királyi temetés 1972 telén esett meg Roskildében, akkor került – templomon kívüli – végső nyughelyére IX. Frigyes király. Utóda, a 44 éve trónon lévő II. Margit lesz a következő, akinek földi maradványait ebben a templomban helyezik majd el.

Nem a katedrális az egyetlen vonzerő

Amúgy a katedrálisban akár fél napot is el lehet időzni anélkül, hogy megunnánk. De a város más pontjain is találunk érdekes látnivalókat, például a tengerparti Viking Múzeumban vagy a vasútállomás előtti főtéren, ahol

1998 óta magasodnak a roskildei óriásvázák.

Az egyenként öt méter magas, összesen 24 tonnát nyomó edényeket, Peter Brandes alkotásait a város ezeréves fennállásának évfordulójára kapta ajándékba a település az egyik itt működő cégtől. A vázák tövében gyakran rendeznek zsibvásárokat, bolhapiacokat.

Peter Brandes óriásvázáit a város ezeréves fennállásának évfordulójára állították Forrás: Lantos Gábor

Roskilde negyedik nevezetessége a minden esztendőben esedékes zenei fesztivál, amely – a budapesti Sziget fesztivállal együtt – Európa öt legnagyobb ilyen rendezvénye közé tartozik.

A négy nap alatt közel nyolcvanezren fordulnak meg errefelé,

nem kell mondanom, hogy az amúgy csendes városka ilyenkor felbolydult méhkashoz hasonlít.

Öt fokban a dánok már élvezik a tavaszt

Hihetetlen szerencsénk volt az időjárással, ezért aztán nem is volt kérdés, hogy Koppenhágába visszatérve rögvest a Nyhavn felé vesszük az irányt. Bár korábban féltucatnyi alkalommal jártam a dán fővárosban, ilyen tiszta égboltot és szikrázó napsütést még sohasem élvezhettem. Valószínűleg a dánok is hasonlóképpen érezhettek, mert a kikötő környéki kocsmák a kora délutáni időpont ellenére kitehették a megtelt táblát.

A Nyhavn színes házai Koppenhágában Forrás: Lantos Gábor

Bár a hőmérséklet nem haladta meg a plusz öt fokot, a dán férfiak már a fiókban hagyták zoknijaikat, és az északon szokásos

elnyűtt tornacipőben, bokáig érő nadrágban és egy szál pólóban élvezték a tavaszt.

A nők magukra kapták a legrövidebb szoknyájukat, és tűsarkú cipőben egyensúlyoztak a kockaköveken meg a világ leghosszabb sétálóutcájának tartott Strøgeten. Aztán kiértek a kikötőbe, ledobták magukat, rágyújtottak egy cigire, megittak pár korsó sört, és élvezték a kora tavasz minden rezdülését.

A nagy mesemondó meseszép házban lakott

A Nyhavnból induló koppenhágai hajókirándulások nem annyira izgalmasak, mint az amszterdamiak, de akik szeretnék megcsodálni a hatalmas operaház minden szegletét, nem fognak csalódni. A hajók a Kis Hableány szobránál is megállnak, amelyet így a tenger felől csodálhatnánk meg, ha nem tobzódna körülötte folyton többtucatnyi ember.

A hajók tetején tükröződnek a házak Forrás: Lantos Gábor

A fantasztikus épületek többsége a 17. században épült. A házfalakat évente kétszer lemossák, hiszen tudják, hogy a város egyik legvonzóbb nevezetességéről van szó. Régen persze nem volt ennyire idilli a kép. Az 1673-ban kereskedelmi kikötőként üzemelő városrészben a nyilvánosházak, a prostituáltak, a matrózok és a kereskedők határozták meg az utcaképet.

A Nyhavn 67-es számú háza a többinél is különlegesebb, mivel

itt lakott a dánok nagy meseírója, Hans Christian Andersen.

Ami pedig a 9-es számú házat illeti, ez a kikötő legidősebb háza, 1681-ben építették. Ehhez azóta sem nyúltak hozzá, csak az állagmegóvásra fordítottak nagy figyelmet.

Rúnakövek ingyen

A Nemzeti Múzeumba ingyenes a belépés, ami hatalmas gesztus a turistáknak. Magamtól talán nem látogattam volna meg a rúnaköveket, de az ELTE skandinavisztika szakán végzett feleségem szerint ezek olyan alkotások, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

A rúnakövek a koppenhágai Nemzeti Múzeumban Forrás: Lantos Gábor

Már csak azért sem, mert ezek a kövek Dánia első írásos emlékei. Külön érdekesség, hogy a világörökség kincsei közé az a két rúnakő került be, amelyek a Koppenhágától kissé távolabb eső Jelling faluban találhatók.

A Nemzeti Múzeumban a kövek mellett persze számos más kiállítást is láthatunk díjmentesen,

a tárlatok teljes keresztmetszetét adják az ország történelmének.

Az pedig már egyenesen felfoghatatlan a magyar viszonyokon szocializálódott utazónak, hogy a bejárat közelében ruhatár helyett fogasok sorakoznak, amelyekre a látogatók leteszik kabátjaikat, táskáikat. Nem őrzi, de nem is lopja el azokat senki.