Kijev rám ijesztett, aztán elbűvölt

Nem úgy van az, hogy hátamra veszem a táskámat, és nekivágok a nagyvilágnak – gondoltam, amikor először indultam egyedül külföldre. Mindent előre elterveztem, melyik nap mit nézek meg, hogyan jutok el egyik pontból a másikba, mikor tartok egy kis pihenőt. Menet közben aztán rádöbbentem, hogy a programot sokszor az élet írja. Ettől kezdve utazásaimat inkább a spontaneitás jellemezte. Ez Nyugat- és Közép-Európában elég jól működött, de vajon jó ötlet volt Kijevbe is felkészületlenül menni?

2013 augusztusát írtuk. Utazásom fő célpontja Lengyelország és a Balti-államok voltak, de mivel Vilniusból olcsóbban tudtam hazajönni kijevi átszállással, egy napot az ukrán fővárosban töltöttem. Habár ekkor még nem volt háborús helyzet az országban, a szüleim mégsem örültek, hogy egyedül fogok Kijevben bóklászni. Azért az ötletért pedig végképp nem lelkesedtek, hogy a couchsurfingen keresztül egy idegennél akarok megszállni. Végül ez a hozzáállás átragadt rám is, és előítéletekkel telve érkeztem meg keleti szomszédunk fővárosába.

A Népek Barátsága emlékmű az ukrán és az orosz jó viszonyt szimbolizálja Forrás: Darányi Zsófia

Az utca embere segített át a kezdeti sokkon

Semmit nem terveztem előre, csak azt, hogy egy ukrán párnál fogok megszállni. Akkor értettem meg, miért tanácsolták, hogy a repülőtérről taxival menjek a lakásukhoz, amikor rájöttem, hogy semmit nem értek a tömegközlekedési menetrendből, hiszen minden csak cirill betűkkel volt feltüntetve. Taxira nem akartam költeni, úgyhogy felszálltam a legelső trolira, majd csak lesz valami hozzáállással.

A troli végállomása egy lepukkant, forgalmas vasútállomás volt. Kicsit bepánikoltam, mivel fogalmam nem volt, hol vagyok, és a hely cseppet sem tűnt bizalomgerjesztőnek. Gyors mérlegelés után arra a döntésre jutottam, hogy lemondom a couchsurfinget, inkább megkérdezek valakit, merre van a központ, és keresek ott egy hostelt.

Azért volt olyan felirat is, amelyet sikerült megértenem Forrás: Darányi Zsófia

Az öröm az ürömben az utca emberének kedvessége és segítőkészsége volt. Az egyik járókelő elkísért a metrómegállóhoz, a másik ötletet adott, hol szálljak ki a metróból, sőt volt, aki az utcai térkép böngészése közben szólított meg, tud-e valamiben segíteni. A Majdan téri tourinformban viszont pont kifogtam egy angolul nem beszélő lányt, aki arra a kérdésemre, hol találok egy olcsó hostelt, a téren álló négycsillagos hotelre mutatott.

Ekkor már azon a ponton voltam, hogy nem érdekel, mennyibe kerül, csak végre nyugalmat szeretnék, úgyhogy kivettem a legolcsóbb szobát, amely átszámítva nagyjából 15 000 Ft-ba került egy éjszakára reggelivel. Ahogy felértem a szobámba, eltörött a mécses, és átkoztam a pillanatot, amikor kitaláltam, hogy ide utazom.

Abban a hotelben szálltam meg, ahonnan a mesterlövészek lőtték a tüntető tömeget Forrás: Darányi Zsófia

Kijev tele van szépséggel

Tíz perc önsajnálat után összeszedtem magam, és kinéztem a hatodik emeleti ablakomon, amely a Majdan térre nyílt. A távolban megláttam a Szent Szófia-székesegyház aranyozott hagymakupoláját, amely ilyen messziről is elbűvölt, hiszen eddig csak képeken láttam hasonló épületet. Végre lett egy támpontom, és még tömegközlekedés se kellett ahhoz, hogy odajussak. Nekibátorodtam, és elindultam gyalog a templom felé.

Kijevi utazásom előtt csak képeken láttam hagymakupolás templomot Forrás: Darányi Zsófia

Ekkor már sikerült túltennem magam a kezdeti pánikon, és elkezdtem élvezni a város szépségeit. Itt láttam életemben először ortodox templomot, csodálkozva bámultam a hatalmas téren az esküvői fotózásokat, a csicsás ruhába öltözött násznépet, majd leküzdöttem a tériszonyomat, és felmentem a harangtoronyba.

Egy kisebb kör megtétele után visszatértem a Majdan térre, ahova találkozót beszéltem meg a couchsurfingről megismert lánnyal, Oleksandrával. Ő elvezetett a város több érdekes pontjára, melyek közül a Fashion Park nevezetű játszótér lett a kedvencem. A műemlékeket és a régi épületeket egyszer csak mindenféle vicces, funkcionális szobor váltotta fel. Mintha egy másik városba csöppentem volna. Körülöttem vidám gyereksereg, beszélgető szülők és bulizni induló tinédzserek.

A szerelmes pár elvonult a nyusziba Forrás: Darányi Zsófia

Ti szerencsések vagytok, mert Európához tartoztok

A kijevi látogatás nemcsak arra volt jó, hogy megtapasztaljak egy nyugat-európaitól különböző világot, de arra is, hogy felnyissa a szemem, minden csak viszonyítás kérdése. Az egyik járókelő például, aki segített eligazodnom a városban, amikor megtudta, hogy magyar vagyok, a következő kijelentést tette: ti szerencsések vagytok, mert Európához tartoztok. Ennek a mondatnak akkor fogtam föl a jelentőségét, amikor Oleksandra elmagyarázta, hogy nekik milyen hosszú bürokratikus folyamattal jár egy EU-s vízum megszerzése. Nem utazgathatnak kedvük szerint más országokba, és az államtól vagy a rendőrségtől a korrupción kívül nem sok mindent várhatnak.

Egy helybéli társaságában élvezetesebb a város utcáit járni Forrás: Darányi Zsófia

A kijevi kirándulás más szempontból is jó lecke volt számomra. Ha vettem volna a fáradságot, és utánanézek legalább a kijevi tömegközlekedésnek, valószínűleg nem ért volna akkora sokk az elején, és a pénztárcám se karcsúsodott volna meg annyira.

A rossz emlékek idővel megszépülnek, úgyhogy ma már csakis a pozitív élmények jutnak eszembe Kijevről: a különleges hangulatú épületek és a barátságos, segítőkész emberek. Remélem, hamarosan rendeződik a helyzet az országban, és egyszer talán hosszabb időt is eltölthetek a Dnyeper-parti városban.

A Fashion Parkban Csodaországban érezhetjük magunkat Forrás: Darányi Zsófia