Toscanában januárban is kincseket lehet találni

Montalcino egy elbűvölő kisváros Toszkána szívében

Azt szokták mondani, hogy az Erasmus-programban részt vevő diákok még nem helyiek, de már nem is turisták. Az ösztöndíjnak köszönhetően tavaly fél évet töltöttem el Olaszországban – egy hónapot Sienában, majd öt hónapot Anconában –, ezért lehetőségem nyílt az ország népszerű célpontjai mellett egy-két eldugott kis települést is felfedezni.

A tanulmányi programom csak február végén indult az Anconai Egyetemen, viszont sikeresen pályáztam egy, az Erasmus-ösztöndíjat elnyert hallgatóknak szánt európai uniós szervezésű nyelvtanfolyamra is, melynek a színhelye az egyik legszebb toscanai város, Siena volt. A tanfolyamom csak január 7-én kezdődött, viszont én már 3-án megérkeztem a városba, hogy egy kicsit még körül tudjak nézni, mielőtt elkezdődnek az órák.

Oda megyek, ahova leghamarabb indul busz

Toscanáról sokaknak Firenze vagy Pisa jut az eszükbe, nekem viszont a végtelen zöld lankák. Fejembe vettem ezért, hogy Siena felfedezése után ellátogatok valahova vidékre is, viszont tanácstalan voltam, hogy merre kéne indulni. Ekkor jött az ötlet, hogy nem szeretnék ébresztőre kelni, hanem majd lemegyek a buszállomásra, és oda veszek jegyet, ahova a leghamarabb indul busz.

A sienai Palazzo Pubblico az óratoronnyal Forrás: Darányi Zsófia

Ez így is történt a következő napon. Amikor tíz óra alvás után kipihentem a Tatabányáról Sienáig tartó hosszú vonatút fáradalmait, lesétáltam az állomásra úgy, hogy fogalmam sem volt, hova megyek aznap. Megnéztem a buszmenetrendet, és megállapítottam, hogy a következő busz tíz percen belül indul Montalcinóba. Meg is vettem a jegyeket, irány Montalcino!

Megelevenedik a középkor

Már a buszút is megérte az árát, hiszen utazás közben is láttam azt, amire vágytam: a végtelen zöld lankákat. Miután megérkeztünk, megkezdődött az igazi felfedezés. Mivel idáig soha nem hallottam még erről a településről, nem sok fogalmam volt arról, hogy mit is kéne megnézni, így elindultam céltalanul, és körbesétáltam a várost.

Montalcino egy elbűvölő kisváros Toscana szívében Forrás: Darányi Zsófia

Sikerült jól beletrafálni, mert egy nagyon hangulatos kis középkori városkát ismertem meg. Az utcáin sétálgatva szinte megelevenedett a középkor. A főutcán kis boltok sorakoztak, mint régen a céhmesterek üzletei, itt egy cipész, ott egy szabó, amott egy kis pizzázó.

A falusi turizmus fellegvára

A macskaköves utcácskák bebarangolása után a város széle fele vettem az irányt, hogy megcsodálhassam a végtelen nyugalmat árasztó vidéki tájat is. Nem kell sokat sétálni ahhoz, hogy kiérjünk egy túraösvényhez.

A zöld lankák és az út menti ciprusfák – a tipikus toscanai látkép Forrás: Darányi Zsófia

Toscana tele van gyalogos túraútvonalakkal, amelyek leolvashatók a város határában álló táblán lévő turistatérképről. Jelölve van, hogy melyik település hány kilométerre van, és több féle alternatívát is bemutatnak, amelyek közül mindenki kiválaszthatja a saját szintjének legmegfelelőbbet. Én nem róttam a kilométereket, de azért elsétáltam a farmházakig, mivel onnan nagyon szép kilátás nyílt a lankákra. Itt nagy hagyománya van egyébként a háztáji élelmiszereknek, több farmnál is jelezték, hogy saját készítésű bor, sajt, olívaolaj kapható.

Várfallal körbevett minitelepülés

Miután elkezdődött az oktatás, már csak hétvégenként tudtunk utazni. Következő célpontomat már nem olyan spontán választottam ki, mint az előzőt, hanem kicsit kutakodtam az interneten. Így találtam rá a Sienától 20 perces buszútra lévő Monteriggionira, amely inkább nevezhető várnak, mint városnak, hiszen az ott található néhány házat és templomot egy várfal veszi körül. Nemcsak az utcákon lehet sétálgatni, hanem a várfalra is föl lehet menni, ahonnan gyönyörű a kilátás a Chianti borvidékre.

Monteriggioni környéke a kerékpárosok számára is kedvelt célpont Forrás: Darányi Zsófia

Miután megmutattam a csoporttársaimnak az itt készült fényképeimet, ők egyből azt a kérdést tették föl, hogy lakik-e itt egyáltalán valaki. Szerintem csak egy-ketten lehetnek, a legtöbb ház hotelként funkcionál, vagy valamilyen vendéglátó-ipari egységként, esetleg szuvenírboltként.

A toscanai tengerpart

Egyik hétvégén elhatároztuk, hogy elmegyünk közösen a tengerpartra. Sienából csak átszállással lehet eljutni a part menti városokhoz, úgyhogy először is Grossetóba vitt az utunk. A város nagy csalódást jelentett, mert ez már nem az a rendezett, hangulatos, szép Toscana volt, amit addig tapasztaltunk. A város tele volt különböző nemzetiségű bevándorlókkal, akik a vonatállomás mellett bandáznak. A sétánk során a főtéren álló templomon kívül nem sok szépet láttunk itt, úgyhogy hamar tovább is álltunk a tengerpart felé.

Marina di Grossetóban a part teljesen kihalt volt, csak pár szörföst lehetett látni, akiket a hideg sem rettentett el a kedvenc sportjuktól. Valószínűleg nyáron nagyobb életet és nyüzsgést lehet ott tapasztalni, hiszen a hosszú homokos tengerpart vonzhatja a turistákat és a helyieket, de a télen Toscanába látogatóknak nem biztos, hogy ez a legérdekesebb célpont.

A homokos tengerpart nyáron nagyobb élményt nyújthat Forrás: Darányi Zsófia

A Twilight-filmek forgatási helyszíne

Montepulcianóról először a bora miatt hallottunk, majd kicsit elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mit lehet ott megnézni. Ekkor tudtam meg, hogy a Twilight-filmek volterrai jeleneteit nem az azonos nevű városban, hanem itt forgatták. Ennyit elég is volt róla tudni, hogy a holland szobatársammal elinduljunk oda.

Mivel vasárnap volt, amikor Olaszországban szinte megáll az élet, busszal nem tudtunk menni, csak vonattal. Az viszont ott helyben derült ki, hogy a montepulcianói vasútállomás tíz kilométerre fekszik a történelmi várostól. Helyi busz nem ment akkor, ezért két lehetőség közül választhattunk, stoppolunk vagy gyalogolunk. Végül az utóbbi mellett döntöttünk, amit egyáltalán nem bántunk meg, mert csodálatos időben sétáltunk, a táj pedig eszméletlenül gyönyörű volt: ciprusfák, szőlőtőkék, olajfák, dimbek-dombok. Számomra ez lett az igazi Toscana.

Montepulciano felé olajfák és szőlőültetvények mellett sétáltunk el Forrás: Darányi Zsófia

A városba érve hasonló érzésem volt, mint Montalcinóban. Nem csodálom, hogy ezt a települést választották az amerikai vámpíros film helyszínéül. Érdemes betérni egy kis trattoriába megenni egy pizzát, és megkóstolni a ház borát. A csodálatos táj mellett a másik jó dolog Toscanában, hogy a minőségi bor itt nem csak az ünnepeken jöhet szóba, hiszen sokkal jobb az ár-érték arányuk, mint itthon.

Montepulciano főtere, ahol a filmforgatás zajlott Forrás: Darányi Zsófia

Toscana különleges régió Olaszországon belül. Az olasz nyelv például a toszkán nyelvjárásból alakult ki – tudtuk meg az egyik olasztanárunktól. Ez az a régió, ahol már a Római Birodalom előtt is fejlett civilizáció alakult ki, melyet az etruszkok alapítottak. Toscana ezen felül az olasz reneszánsz művészek szülőföldje is, a falusi turizmus székhelye és az egyik legtisztább és legélhetőbb olasz régió. Nem hiába büszkék rá a helyiek, hogy oda születtek.