Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kuba több szempontból is egyedülálló turistacélpont nemcsak a Karib-térségben, de talán az egész világon. A télen is kellemes klíma és a spanyol gyarmati örökség még nem emelné ki a többi, hasonló múltú és fekvésű ország közül, a 11 milliós sziget azonban náluk jóval több érdekességet tartogat az oda látogatóknak.
Ezek egy része Fidel Castro forradalmával, az azt követő kommunista diktatúrával, illetve a nyomában kialakuló hiánygazdasággal függ össze. Sokan járnak például oda megcsodálni az 1950-es évek amerikai autómodelljeit, amelyek kényszerből még ma is tömegével járnak az utakon. Az úton-útfélen feltűnő kommunista jelszavak, plakátok is kétségtelenül egyedi jelleget kölcsönöznek utcaképnek, amelyek között sétálni felér egy időutazással. Itt nincsenek McDonaldsok, Starbucksok, az épületek többségéhez nem nyúltak hozzá az elmúlt évtizedekben, a lepukkantságukban mégis van valami báj.
A Kubával szembeni amerikai embargó feloldása még odébb van, de Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök szerdai bejelentése a kapcsolatok normalizálására aligha vezethet máshova, mint hogy fél évszázad után ismét megjelennek az amerikai turisták és vállalatok Kubában. Politikai és gazdasági szempontból ez nyilvánvalóan üdvözlendő, hiszen plusz forrásokhoz juttatja a nélkülöző kubai lakosságot, és előbb-utóbb talán a demokratizálódás folyamatát is beindítja.
Eddig is mentek Kubába amerikaiak
Bár jelenleg Kuba tiltott ország az amerikai állampolgárok számára, közeli családtagoknak, tudósoknak és kulturális programok résztvevőinek engedélyezik az odautazást. Tavaly 170 ezer amerikai utazott Kubába engedéllyel a Huffington Post cikke szerint. Ezen felül többen utaznak oda illegálisan a mexikói Cancúnon vagy a bahamai Nassaun keresztül. A kubai határőrök nem pecsételnek az útlevelükbe, de a bankkártyájukat nem használhatják, és ha valamiért kiderül az útjuk, otthon komoly büntetésre számíthatnak.Ami azonban a kubaiaknak jó, az nem feltétlenül az a turistáknak. Kuba most sem olcsó utazási célpont, de a nagyobb kereslet nyilván felhajtja majd azoknak a dolgoknak az árát, amelyet a turisták vásárolnak. Jelenleg 20-25 konvertibilis pesóért (5500-6500 forint) könnyen lehet bárhol kétágyas szobát találni egy éjszakára az engedéllyel rendelkező magánszállásokon. Ez nyilván drágulni fog, mint sok minden más is.
Ennél fontosabb lehet, hogy a valódi tömegturizmus megjelenésével – ne feledjük, Miami csak egy órára van Havannától – veszíthet a varázsából. Tíz éve pont azért utaztam el az USA-hoz ezer szállal kötődő Puerto Ricóba, hogy meglássam, mi várhat Kubára (a beszámolót itt olvashatja). A rendszerváltás persze még odébb van Kubában, de a mostani nyitás hasonló folyamatokat indíthat el, mint amilyenen Prága keresztül ment (erről itt írtam bővebben egy brnói út kapcsán). Különösen, hogy Kubában - főleg Havannában - már évek óta egyre erősödő jelenség a turisták megkopasztása (erről itt írtam részletesen).
A várható változások egy része ugyanakkor pozitív lehet a turisták számára is. Például végre valóban szélessávú interneten szörfölhetnek majd a világhálón, és em kell órákig vadászni a legalapvetőbb élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, nőhet a kínálat, amiből választani lehet. Ha Miami és Havanna között beindul a mindenki számára elérhető légiforgalom (most csak szűk kör utazhat így), akkor elképzelhető, hogy olcsóbb lesz Miamin keresztül oda repülni Európából is.
Hogy hogyan fog végül kinézni Kuba egy-két év múlva egy európai turista számára azt ma még nem lehet megmondani. A jó kedv, az egyedülálló zene, a kitűnő szivarok, a rum meg a mojitó nyilván ugyanúgy megmarad. De aki meg akarja nézni a mostani állapotában az országot, az gyorsan tegye.
Kubáról több beszámolót is írtunk az Indulási Oldalon, ezeket itt, itt és itt olvashatja. Itt pedig interjút olvashat Horvát Jánossal, volt havannai nagykövettel, akivel többek között épp az imént említett ellentmondásokat is érintjük.
