Itt bárki átélheti, milyen lehet pilótának lenni

2018.09.25. 21:28

Még csak kétéves, de már több mint százezren voltak rá kíváncsiak. A szolnoki repülőmúzeumban jártunk.

Bevallom, a katonai repülőgépek, helikopterek és egyéb harcászati kütyük nem hoznak túlságosan lázba. Ha múzeumról van szó, inkább a képzőművészeti vagy irodalmi kiállításokat preferálom. De amikor egyik barátnőm és 12 éves fia, Barnus egymás szavába vágva, csillogó szemekkel adták elő RepTár-beli élményeiket, azonnal felvettem a bakancslistámra a szolnoki repülőmúzeumot.

A RepTár udvarán 29 szépen felújított katonai helikopter és repülőgép sorakozikForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Egy forró nyári napon kerekedtünk fel fotós kollégámmal, Attilával – aki velem ellentétben a vasutak, kisvasutak és a repülőgépek nagy barátja –, hogy megnézzük, mit tartogat számunkra az ország egyetlen katonai repüléstörténeti kiállítása a szolnoki indóházban. Nem spoilerezem le nagyon, ha megsúgom, igen sok mindent, méghozzá kulturált környezetben, látványosan, európai színvonalon és 21. századi módon.

Csőrike, cápa és a többiek

A múzeumon Acsay Orsolya múzeumpedagógus vezet végig bennünket, aki a RepTár 2016-os megnyitása óta munkatársa az intézménynek, és mindent tud a kiállított gépcsodákról. Miközben a tágas udvaron, a szépen felújított vadászgépek és helikopterek között sétálunk, megtudjuk, hogy nemcsak a hadrendből kivont 29 kiállított gép képvisel különleges értéket, de az épületek is. Az idén 171. születésnapját ünneplő klasszicista stílusú indóház Magyarország egyik legrégebbi vasúti indítóháza, és a másik két épülettel, a vízházzal és a raktárral együtt műemlékvédelem alatt áll.

Az L–29 „Delfin” sugárhajtású oktató repülőgép a múzeum udvaránForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Miután végignéztük a kültéri MiG -sort (a magyarországi jet-korszak kezdetét jelentő MiG–15-ös kezdi, és a hazánkban már nem, de sok helyütt még rendszerben lévő MiG–29–es zárja), érdemes egy kicsit elidőzni a sasmadár díszfestésű „Csőrikénél”. Ez a 117-es oldalszámú Mi–24-es típus ugyanis nemcsak feltűnő festésének köszönheti különlegességét, hanem annak is, hogy van egy 8 fő szállítására alkalmas deszant tere. A nyolc ablak közül hatnál a tervezők egy-egy fegyverbölcsőt helyeztek el, ahol a katonák félig ülő, félig térdelő pozícióban várhattak a bevetésre. 

Két pilótafülkéje van, a felsőben ült a helikopter pilótája, az alsóban a fegyverzet kezelője, az operátor. Az összes többi itt látható helikoptertípussal ellentétben a Mi–24-es behúzható futóművel rendelkezik, illetve páncélozás borítja. Sajnos a belsejébe nem mehetünk be, ahogy a szabadtéren kiállított többi gépbe sem, viszont nincs kordonnal elzárva, így testközelből a legapróbb részleteit is megnézhetjük, akár meg is érinthetjük, és jól körbe is fotózhatjuk. Én még sosem láttam ilyen közelről egy helikopter rakétáját, gépágyúját és négycsövű géppuskáját.

A „Cápeti” I. és II. látványos cápás díszfestésének köszönhetően a látogatók nagy kedvenceiForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ha a szintén egyedi festésű, cápát mintázó „Cápetiken” is túljutottunk, bevethetjük magunkat az egykori rámpás rakodó, azaz raktár épületébe, ahol kalandpálya vár drótkötélpályával, An–2-es repülőgéppel, sötét labirintussal, billegő híddal és kúszófolyosóval. Az akadálypálya drótköteles része ugyan kredites, azaz a belépőn felül fizetni kell érte, de ha nem használjuk fel, az ajándékboltban vissza lehet váltani. A földszinti rész pedig ingyenes.

SZ–75 rakéta és P–15 radar a RepTár udvarának nyugati részénForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Hasítunk a felhők között!

A raktárépület északi részében légvédelmi kiállítást láthatunk, amely jól kiegészíti a kültéri lokátorokat. A gyerekek biztosan örömmel tapogatják majd az ütegeket, nyomkodják a lokátorokat irányító műszerek gombjait. Aki rászánja az időt, és elolvassa a táblákat, pontos képet alkothat a hazai légvédelmi rendszerekről és alakulatokról. Ha gyerekekkel jövünk, akkor most tartunk kb. másfél óránál, és a kinti tematikus játszóteret még ki se próbáltuk, pedig az is minimum fél órára odatapasztja a kölyköket.

A Hangár földszintjén csak kapkodjuk a tekintetünket a sok repülős csoda láttánForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

És csak ezután jön a legizgalmasabb rész: a Hangár, ahol 18 gyönyörű, precízen megmunkált repülőeszköz, 4D mozi és a MiG–29-es szimulátorok sorakoznak. Itt tényleg még a plafonon is repülőgépek lógnak, méghozzá vitorlázók: Rubik-modellek, köztük a kecses Góbé, a leghíresebb oktató vitorlázógépünk. A fémépítésű gépcsalád tervezője idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, a Rubik-kocka feltalálójának édesapja.

Az emeleten rögtön a MiG-szimulátorparkhoz megyünk. Peszeki Zoltán nyugállományú alezredes, aki maga is MiG–29-es vadászpilóta volt, segít nekünk eligazodni a szimulátorban, amely tökéletes másolata az eredeti pilótafülkének. A szakember tömören, pörgősen elmondja és megmutatja a lényeget: gázkar, botkormány, műszerek.

A MiG–29-es szimulátornál te is lehetsz vadászpilótaForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Atyaég, rengeteg a műszer, és mindez a képernyőn is látható. Sebegességünk, magasságunk, horizont – mutatja a monitoron a rutinos expilóta. Kiengedjük a futót és a két fékszárnyat. Aha, tényleg, kicsit sok mindenre kell egyszerre figyelni, és a gázkar is mintha messzebb lenne az ideálisnál, de hurrá, repülünk! Mondjuk, az még kérdés számomra, hol a pálya, de némi segítséggel azt is megtalálom. Úgy tűnik, a szomszédos szimulátorban Attilának ez azért flottabbul megy, nem hiába műszaki ember.

Előbb 500 méterre, aztán még magasabbra emelkedünk. Hasítok a felhők között, alattam szántóföldek, apró házak és folyók, baromi jó pilótának lenni, viszont nem egyszerű. Kétszer zuhanok le, egyszer azért, mert a „dugóhúzós manővert” próbálom ki, egyszer meg csak úgy, mert elbénázok valamit. De no para, mert a játék gombnyomásra folytatódik. Amikor aztán harci üzemmódba váltunk, a kedvem is harciasabb lesz, és több földi egységet kilövök. Leszállni ugyan csak segítséggel sikerül, de az élmény így is teljes. A szimulátor szintén kredites, de szerintem nincs az az ember, aki ezt a játékot kihagyná.

A 4D moziban VR-szemüvegekben és mozgó székekben élhetjük át a repülés élményétForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ezzel repültek a boszorkányok

A galérián lévő 4D mozi pedig ezt a repülős élményfaktort is tovább tudta fokozni. Stilizált katapultülésekben, becsatolva, VR-szemüveggel a fejünkön élhettük át, milyen lehet vadászgépet vezetni vagy ejtőernyővel kiugrani egy helikopterből. Az élethű hatás kedvéért nemcsak térben láthattuk az eseményeket, de a szék is mozgott alattunk. Ha például turbulencia volt a gépen, mi is rázkódtunk, az ejtőernyős ugrás után pedig jelentősen előrebillent a székünk. És ha ez sem lenne elég a pilótaélményhez, a földszinten egy Jak–52-es kiképző repülőgépbe és egy MiG–21-es vadászrepülőbe is beülhetünk.

Ezenkívül a Hangár földszintjén olyan unikumokat láthatunk, mint az Il–2-es csatarepülőgép roncsa, amely minden idők legnagyobb példányszámban gyártott katonai repülőgépe, mára azonban kevesebb, mint egy tucat van belőle az egész világon. Az egyetlen Magyarországon fellelhető példányt a Balatonból emelték ki 1999-ben. Vagy a Po–2-es kétfedelű „pacsirta", amelynek nyitott a pilótafülkéje, és az 1920-as évek végén tervezték.

Az Il–2-es csatarepülőgép roncsa a HangárbanForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A II. világháborúban ezzel a típussal bombázták az ellenséget az éjszakai boszorkányokként elhíresült szovjet pilótahölgyek. Sok Po–2-esnek nem is volt bombavetője, a „boszorkányok” ölükben, fonott kosarakban tárolták a bombákat, kézigránátokat, és szó szerint kézzel dobálták ki azokat az ellenséges területekre. A szovjetek eredetileg kiképzőgépnek szánták, illetve 9000 példányt a mezőgazdaság is kapott belőle, ezért is becézik oroszul kukuruznyinak (kukoricásnak), magyarul pedig Marika néninek vagy pacsirtának.

A hazai légvédelmi rendszerekről kapunk pontos képet a raktárépület nyugati részében található kiállításonForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Pénz, lelkesedés, hozzáértés

Akiket pedig a hajtóművek, hajtóműmetszetek, turbinák, csillagmotorok, sorosmotorok, rotorlapátok érdekelnek, azoknak a földszinti tárlatot ajánlom, ahol minden darab egy-egy gépészmérnök-csemege. Beismerem, ezen a részen valamivel gyorsabban haladtam át, mint Attila, aki nem győzte csattogtatni a fotómasináját.

És az indóház emeleti, háromtermes kiállítóterét még nem is említettem, ahol a gépágyúktól kezdve a repülőmodelleken át a katonai ruházatig és felszerelésig mindent láthatunk, ami az I. világháborútól napjainkig a magyar repülés korszakához köthető. Külön piros pont a kiállítás rendezőinek, hogy a múzeumban rengeteg VR-szemüveget találunk, melyekkel szétnézhetünk az adott gép belsejében, és a bemutatott tárgyak mellett több helyütt jókora fektetett érintőképernyőkön böngészhetjük az információkat.

A RepTár 60 000 négyzetméterén, amelyből 4500 fedett, mindent megtudhatunk a magyar katonai repülés történetérőlForrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Ennyi gyönyörűen felújított, rendben tartott repülőgépet, helikoptert, hajtóművet, motort, turbinát, légcsavart és légvédelmi eszközt egy helyen még nem láttam az országban. Látszik, hogy nem kevés pénz, lelkesedés, átgondolás és hozzáértő munka van a projekt mögött. És a múzeum anyaga folyamatosan bővül. A tervek szerint érkezik a „Csőrike” II-es és a szarvastehén festésű Mi–24-es. Szóval lesz miért visszajönni.

Hasznos információk:

Cím: Szolnok, Indóház út 4-6. Ide kattintva tájékozódhat a helyszín megközelítéséről.


Nyitva tartás: egész évben hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között (pénztárzárás: 17.30-kor).


Jegyárak:
Főszezonban (06.15-től 08.31-ig):
Teljes árú: 2500 Ft
Diák és nyugdíjas: 1250 Ft
Főszezonon kívül (09.01-től 06.14-ig):
Teljes árú: hétköznap 2000 Ft; hétvégén 2500 Ft
Diák- és nyugdíjas: hétköznap 1000 Ft, hétvégén 1250 Ft


A belépőjegy tartalmazza az indóházban elhelyezett magyar katonai repüléstörténeti kiállítás, fedett és kültéri területeken elhelyezett repülők, helikopterek, légvédelmi eszközök megtekintését és az interaktív eszközök használatát, valamint a szabadtéri játszótér és a katonai kiképzőpálya használatát.


Lehetőség van RepTárs Klubkártya vásárlására, amellyel egy évig hétköznapokon, hétvégéken, valamint a RepTár saját rendezésű eseményein díjmentes a belépés.
RepTárs Klub Kártya ára: 4900 Ft
6 éves kor alatt, illetve seniorbelépővel és RepTárs Klubkártyával ingyenes a látogatás egész évben.
Élményelemek a belépőn felül:
Katonai akadálypálya, csúszópálya-használattal (40 perc, 120 cm fölött): 800 Ft/fő
Szimulátor: 800 Ft/fő (10 év és 120 cm fölött)
4 D mozi: 800 Ft/fő (120 cm fölött)
Pilótapont: beülés a MiG–21-es és a Jak–52-es repülőgépbe: 400 Ft/fő


A RepTár 60 000 négyzetméteres területét bejárni nem kevés idő, a látnivalók és az élménypontok akár félnapos programot is kitesznek. Ha megéhezünk vagy csak egy kis pihenőre vágyunk, betérhetünk az indóház földszintjén működő étterembe (gyerekmenü is van) és kávézóba. Bővebb információ a repülőmúzeum honlapján.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK