Kevés magyar kisvárosban akad ennyi látnivaló

Ez az átkelőhely már századokkal ezelőtt is fontos szerepet játszott

A várost körülölelő holtág, a közeli Hármas-Körös, az arborétum, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területei és a Vízi Színház önmagukban is megérnek egy utazást, hát még így együtt. A programok között cikázva érdemes nyitott szemmel sétálgatni a város utcáin, mert a régi épületek sokat elárulnak a település múltjáról. Szarvason jártunk.

Ha Szarvason sétál az ember, hamar előkerül Tessedik Sámuel vagy a Bolza grófok neve, hisz fontos szerepük volt a város történetében. A hatalmas Ótemplomtól kezdve a Szárazmalmon át Bolza Pál gyönyörű kastélyáig számos épület köthető a nevükhöz.

Ez a látvány fogadja a Szarvasra érkezőket Forrás: Turista Magazin

Hála a Bolzáknak

Az olasz származású Bolza Péter gróf a 18. század végén vette feleségül Stockhammer Antóniát, a Szarvas környéki birtokok egyik örökösét.

A Bolza család későbbi generációi fontos szerepet játszottak a város életében.

A család több tagja nemcsak távoli birtokként tekintett a Szarvas környéki területekre, de le is telepedett a városban. Bolza József és felesége, Batthyány Anna angolkertet hozott létre a 19. század első felében a mai Anna-liget helyén, unokájuk, Bolza Anna és férje, Csáky Albin gróf pedig kastélyt épített, amely manapság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának ad otthont.

Az Anna-ligetben álló Csáky-Bolza-kastély ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak ad otthont Forrás: Turista Magazin

1801-ben Bolza József segítette az első fából épült állandó híd megépítését a Körösön.

Szarvas már évszázadokkal ezelőtt is fontos átkelőhelynek számított,

rév, majd az 1600-as évek második felétől híd segítette az áthaladást. Az átkelőhellyel kapcsolatos első feljegyzés Anonymustól származik, aki III. Béla seregeinek székely katonáiról írta: „a Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” A 13. században itt vezetett át a Székesfehérvárról Bihar felé tartó hadiút.

Ez az átkelőhely már századokkal ezelőtt is fontos szerepet játszott Forrás: Turista Magazin

1580 körül palánkvár épült az átkelőhely védelmére. A vár az Ótemplom és a múzeum helyén állhatott, de ma már sajnos semmi nyomát nem találni. A vár alapját cölöpök jelentették, fala döngölt földből készült, széles vizesárok vette körbe. A várat a császári seregek 1686-ban a híddal együtt felégették,

a középkori Szarvas pedig elnéptelenedett.

A környék évtizedekig lakatlan volt, a falut 1722-ben telepítette újra Harruckern János György, aki az udvar hű szolgálójaként érdemei elismeréséül kapta meg a környékbeli birtokokat. Az ő családjába házasodtak be később a Bolzák.

Bolza Pál kastélyát egyelőre csak kívülről csodálhatjuk meg Forrás: Turista Magazin

A Bolza családhoz kötődik többek között a város legismertebb látnivalójának számító Szarvasi Arborétum alapítása. Bolza Pál számára a Pepi-kert egy életen át tartó szenvedély volt. Az ő gyönyörű, Holt-Körös partján álló kastélya fogadja azt, aki Budapest felől érkezik Szarvasra.

A kastély építésének pontos dátumát nem tudni,

valószínű, hogy már az 1810-es, 20-as években állt itt egy szerényebb ház, amelyet a későbbi évtizedekben bővítettek ki. Az épület előtt álló, Romulust és Remust ábrázoló szobor az eredeti római alkotás pontos mása, és a család olasz eredetére utal. Sajnos a kastély a nagyközönség előtt zárva van, pedig ha valamire, hát erre az épületre minden idelátogató kíváncsi lenne.

Bolza Pál a kastélyából gyakran csónakkal ment dolgozni a Holt-Körös túloldalán található arborétumba Forrás: Turista Magazin

Bolza Pál fivére, Géza is itt élt Szarvason, és közkedvelt személy volt a városban. Kastélya a híd túloldalán állt, ma már nyoma sincsen. A gróf halála után évekig üresen állt, majd 1944-ben a gazdasági épületekben gettót létesítettek. A háború után egy darabig tüdőgondozó, majd különböző oktatási intézmények működtek itt.

A leromlott állapotú kastélyt 1965-ben lebontották,

helyét ma a főiskola kevésbé tetszetős kockaépülete foglalja el.

Szarvas polihisztora

A kastélytól pár lépésnyire máris a város két másik emblematikus épületéhez jutunk. Az 1786 és 1788 között épült, barokk stílusú evangélikus Ótemplom létrehozását Tessedik Sámuel kezdeményezte. Ez már a negyedik templom volt ezen a helyen, és a legnagyobb is, az impozáns méretű építmény 3500 fő befogadására képes.

Az evangélikus Ótemplom, mely 3500 fő befogadására képes Forrás: Turista Magazin

Tessedik egy személyben volt lelkész, tanár, tudós és gazdálkodó. 1767-ben segédlelkészként került Szarvasra, és a haláláig itt töltött 53 év alatt jelentős hatással volt a város életére. Nemcsak lelkészként tevékenykedett, de

iskolákat alapított, tanított, szőlészettel, kertészettel, méhészettel, selyemhernyó-tenyésztéssel foglalkozott,

és ő alapította Közép-Európa első gyakorlati mezőgazdasági iskoláját, amely számára a tankönyvek jó részét is ő írta. Tessedik kitüntetett figyelmet fordított az Alföld fásításának problémájára. Nevéhez kötődik a fehér akác meghonosítása, az általa ültetett első fa emlékét ma is őrzik a városban.

Tessedik Sámuel szobra Forrás: Turista Magazin

Az Ótemplom mellett álló szép épületben, amely ma a Tessedik múzeum otthona, eredetileg gazdasági iskola működött. Az építéshez szükséges faanyag vízi úton érkezett, de a templom építésekor használt állványzatot is beépítették az iskola épületébe.

A múzeum jelenleg felújítás alatt áll, várhatóan 2019 elejétől lesz újra látogatható.

Addig egy ideiglenes kiállítóhelyen láthatunk tárlatot Szarvas történetéről.

A város legrégibb műemléke is Tessedik Sámuelhez kötődik, de sajnos ez sem látogatható. A Tessedik-tanya 1760 körül épült, és szintén a gazdasági iskolához tartozott a félhektáros gyakorlókerttel együtt. Tessedik nemcsak tanított, de lakott is ezen a helyen.

A Tessedik-tanya 1760 körül épült Forrás: Wikimedia/Szemes Elek

Ha a házak beszélni tudnának

Szarvason van egy különleges malom, amelyet nem a víz és nem is a szél működtetett, hanem

lovak forgatták a meghajtókerekét.

A Szárazmalmot 1836-ban építtette a Bolza család, kezdetben gabonát őröltek, majd árpát, kukoricát daráltak és kölest hántoltak benne. A malomban időnként ma is tartanak látványőrléseket.

A klasszicista stílusú Mitrovszky-kastély egyelőre üresen áll Forrás: Turista Magazin

A forgalmas főutcán érdemes elidőzni egy-egy régi épület előtt. Például ki gondolná, hogy a szakrendelő intézet a 19. században teljesen más szerepet játszott a város életében?

Ez volt a Bárányhoz címzett fogadó, amelyben 1849 júliusában Petőfi Sándor is megszállt.

Nem messze innen, az út túloldalán áll az 1835 körül épült, klasszicista stílusú Mitrovszky-kastély, amely az építtető lengyel grófi családról kapta a nevét. Később volt itt városháza és könyvtár is, most üresen várja, mit tartogat számára a jövő.

Az Árpád szálló a városkép meghatározó épülete ma is Forrás: Turista Magazin

Az 1896-ban átadott Árpád szállót a millennium évének alkalmából Árpád vezérről nevezték el. Bár már rég nem működik szállodaként, ma is a város egyik büszkesége. A katolikus templom a tér másik oldalán 1812-ben épült a katolikus Bolza család támogatásának köszönhetően.

A szálló melletti téren régebben is piac működött, de ma már fedett csarnokban kínálják az árusok a portékáikat. Ha Szarvason járunk, érdemes körülnéznünk itt a piacnapok valamelyikén, kedden, pénteken vagy vasárnap délelőtt (a két utóbbi a nagyobb), mert sokféle helyi finomsághoz hozzájuthatunk a sajtoktól kezdve a szárazkolbászon át a híres szarvasi szilvalekvárig.

Színes piaci forgatag Forrás: Turista Magazin

Ez utóbbi csemege szeptember elején főszerepet kap, ekkor rendezik meg már 21. alkalommal a Szarvasi Szilvanapokat. Délkelet-Magyarország egyik legismertebb gasztrokulturális fesztiválját a szilvaérés időpontjához igazítják. A szilvalekvárok mellett más szilvás finomságokkal is várják a látogatókat, és persze lesznek minősített szilvapálinkák és kézműves szilvás sörök is.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin