Itt két fröccs között rengeteg látnivaló akad

Vágólapra másolva!

Egy őszi túrához elképzelni sem lehet jobb célpontot, mint hazánk valamelyik borvidékét. Bár a szüret mostanra már szinte mindenütt lezajlott, a borvidékek a szőlőtőkéken kívül számos egyéb látnivalót is tartogatnak. És a borokról még nem is beszéltünk! Öt hazai borvidéket mutatunk be, ahová a remek nedűk mellett a túra élményéért is megéri útra kelni.

Turista Magazin

Vágólapra másolva!

Magyarország Balatonfüred Etyek utazás Villány borvidék Csopak Palkonya Neszmély Szársomlyó Somló

Ahol Vörösmarty is borászkodott

Az Etyek–Budai borvidék a Gerecse déli részétől a Budai- és a Velencei-hegységig húzódik. Ez utóbbi hegység nem tartozik a legismertebb bortermő vidékek közé, pedig napfényes lankáin már az i. e. 2. században is termeltek bort az itt élő kelta eraviszkuszok. A 19. században olyannyira jó híre volt az itteni nedűnek, hogy a gazdák nemcsak a fővárosnak, de még az angol királyi haditengerészetnek is szállítottak.

A 20. században aztán az üdülőövezetek növekedésével párhuzamosan a szőlőültetvények egyre kisebbek lettek. Míg például

a velencei Bence-hegy a 60–70-es években klasszikus szőlőhegy volt,

ma szebbnél szebb házakkal beépült lakóövezet. A múltra ma már jobbára csak az utcanevek (Rizling, Furmint), a Sárgaföldes út pincéi és az Öreg Borász szobra emlékeztetnek. És egy régi présház, amelynek tulajdonosa Vörösmarty Mihály volt, akinek nem mellesleg a fröccs szavunkat is köszönhetjük. A ház mellett egy 1869-ból származó hatalmas szőlőprés áll.

A Bence-hegyről egyébként remek kilátásban lehet részünk a nádszigetekkel tarkított Velencei-tóra. A hegy tetején a régi kilátó helyett újat építettek, amely némi csúszás után állítólag legkésőbb 2018. január végére, február elejére készül el. Addig a csúcs alatti parkolóból élvezhetjük a panorámát. Innen a sárga jelzést követve átsétálhatunk a szomszédos, szőlőültetvényekkel övezett Nadapra. A falu legismertebb látnivalója a szintezési ősjegy, amely a magassági pontok meghatározásában alapvető viszonyítási pont volt az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Ma már nem ezt használják, hanem a Nadap II. főalappontot, amely az előző ponttól 100 méterre délre található.

Szőlőhegyek a Duna partján

A Vértest és a Gerecse lejtőit, valamint annak Dunára néző magaslatait magában foglaló Ászár-Neszmélyi borvidéken már a rómaiak is termeltek bort. A borvidéknek voltak jobb és rosszabb időszakai is, a 19. század végén például épp fénykorát élte. Ekkor a Tata melletti Baj község pincéiről egy mondás is született, amely részben a falura, részben pedig az akkor még nálunk is érvényben levő bal oldali közlekedésre utalt: „Bajt kerülni balra tarts, bút feledni Bajra hajts!”

A 20. században a terület egy időre elvesztette borvidéki rangját,

a 90-es évektől kezdve azonban egyre népszerűbbek az itteni borok,

a pincészetek pedig szívesen látják a borkedvelő túrázókat. A környéken sok érdekes látnivaló van, amelyek többsége azonban alig ismert az átlagos utazó számára. Itt vannak például Dunaalmás ősmaradványokban gazdag kőfejtői. Az itteni forrásmészkövet már a rómaiak is bányászták. Megmaradt az a kőhordó út is, amelyen a római rabszolgák a birodalom határ menti erődítményeihez szállították innen a követ.

Az út mentén még egy közel 2000 éves vízáteresz is látható, amely úgy néz ki, mintha csak tegnap készült volna. Dunaalmás egyébként az irodalomkedvelők számára is érdekes lehet, itt élt ugyanis Csokonai Vitéz Mihály múzsája, Lilla, akinek síremléke ma is áll a falu temetőjében. A szomszédos Neszmélyen, a szép fekvésű Szent Ilona-öbölben működik a Hajóskanzen, ahol többek között két gőzhajót is be lehet járni. A borvidéken halad keresztül az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút, amely érinti a neszmélyi Meleges-hegyet is, ahol nem csupán a szőlőültetvényekben, de a panorámában is gyönyörködhetünk.

Olaszrizling kilátással a Balatonra

Egyik legismertebb borvidékünk a Balaton-felvidéken, Balatonalmáditól Zánkáig húzódik. Már kétezer évvel ezelőtt is termeltek itt szőlőt. Ennek bizonyítéka Nemesvámos mellett a balácapusztai, római kori villagazdaság, ahol több falfestmény és mozaiktöredék is a szőlőművelésről szól.

A Villa Romana Baláca Közép-Európában is egyedülálló

látnivaló, a romkert és a részben rekonstruált villaépületek mellett van itt kőtár, mediterrán fűszerkert és multimédiás elemekkel bővített kiállítás is.

A Balatonfüred-Csopaki borvidéken többféle szőlőfajtát is termesztenek, a tradicionális fajta azonban egyértelműen az olaszrizling. Nem véletlen, hogy a csopaki szőlők között létrehozott tanösvény is e szőlőfajta nevét viseli. Miközben áthaladunk a szőlőhegyen, megismerkedhetünk a borvidék történetével, jellegzetes szőlőfajtáival, a szőlőművelés főbb munkafázisaival, ráadásul a kilátás is gyönyörű.

A tanösvény később becsatlakozik a kék jelzésbe, amelyet megéri követni, ugyanis felvezet a 327 méter magas Csákány-hegyre, ahol egy kilátóról csodálhatjuk meg a pazar kilátást. Ha a kék jelzésen visszaérünk a faluba, érdemes megnézni a Csopak jelképének számító Csonkatornyot, amely a település 13. századi templomának maradványa. Szintén kötelező látnivaló a szépen felújított, ma is működő Plul-féle vízimalom.

Ahol a nászéjszakák bora készül

Hazánk legkisebb történelmi bortája, a Nagy-Somlói borvidék sokáig csak a Marcal-medencéből kiemelkedő, 432 méter magas tanúhegyet foglalta magában, 1998 óta azonban már a Ság-hegy és a Kis-Somlyó is a részét képezi. A karakteres, savban gazdag somlói bort a nászéjszakák borának is tartották. A Habsburg-ház uralkodói rendszeresen rendeltek belőle, mivel úgy hitték, a bor hozzásegíti őket a fiú utód születéséhez.

Mária Terézia állítólag különösen ragaszkodott hozzá,

annak ellenére, hogy 16 gyermekéből 11 lány lett. Akit bővebben is érdekel a somlói borvidék története, a Tornai pincészet Somló-múzeumában számos érdekes történettel ismerkedhet meg.

A Somló amilyen kicsi, olyan sok látnivalót tartogat. A sárga jelzésen haladva érinthetjük például a Szent Margit-kápolnát és a mellette álló 250 éves védett hársat. Továbbhaladva a hegytetőn álló Szent István-kilátóba juthatunk, ahonnan jó időben a Balaton és az Alpok vonulatai egyaránt látszanak.

A kilátótól nem messze találjuk a 14. századi Somló várának romjait.

A várat egy cseh lovag építtette, az évszázadok során azonban sok birtokosa volt, például Kinizsi Pál, a Szapolyai család, Bakócz Tamás egri püspök vagy Vak Bottyán kuruc tábornok. A vár alatt találjuk a Kinizsi-sziklát. A legenda szerint Kinizsi Pál, amikor Mátyás királytól megkapta a várat, felgyalogolt, hogy megnézze az ajándékát. A meredek kaptatón elfáradt, s hogy megpihenjen, leült a bazaltsziklára. A szikla a termetes Kinizsi alatt behorpadt, ezért látható ma is egy nyereg alakú mélyedés rajta.

Mediterrán hangulatban

A Villányi borvidék az ország legdélebbi bortája, ahol a szubmediterrán jellegű klímán híresen jó vörösborokat termelnek. A fellelt szőlőmagleletekből arra következtetnek, hogy már a kelták is termesztettek itt szőlőt. A rómaiak bortermelése azonban már tárgyi emlékkel is bizonyítható. A Szársomlyó lábánál talált római villa romjai között egy oltárkő is volt, amely arról emlékezett meg, hogy egy gazda kb. 50 hektárnyi szőlőt telepített a fiának.

A borvidék legszebb pincéit Villányban, Villánykövesden és Palkonyán találjuk.

Ez utóbbi helyen, a faluvégi domboldalon 53 fehérre meszelt kis présház áll. A 19. század elejétől fokozatosan gyarapodó számú pincéket betelepített német szőlőművesek építették. Palkonyán emellett 52 műemlékvédelem alatt álló sváb parasztház is van, és a Batthyány család által 1816-ban építtetett katolikus körtemplomot is érdemes megnézni.

A térséget gyalogosan és kerékpárral is felfedezhetjük. Palkonyán halad keresztül a Három folyó kerékpáros útvonal, amely Barcsot köti össze Moháccsal, és egy szakasza a Villányi-hegység falvait járja be. Gyalogtúrázóknak kellemes kirándulás lehet a kisharsányi Fekete-hegyen lévő Vylyan-teraszt Palkonyával összekötő 4,5 km-es útvonal. A szép panoráma és a szőlőhegyek látványa mellett talán az is kellő motivációt jelent majd, hogy bármerről is induljunk, az út mindkét végén hűsítő fröccsel olthatjuk szomjunkat.

A Turista Magazin 2016. októberi számában megjelent cikk szerkesztett változata.