A lényeg, hogy ne menjünk le a térképről

budai térképkör
Kilátás a Kevélyekre Solymár közelében
Vágólapra másolva!
Kinek futókör, kinek túraút. Kinek edzés, kinek séta. A mintegy 80 kilométeres Budai Térképkör körtúra bármi lehet, csak rajtunk múlik, mit hozunk ki belőle.
Vágólapra másolva!

A túra azért viseli az „Ami a térképen kifér” alcímet, mert ez a legnagyobb olyan kör, amely a klasszikus Budai-hegység turistatérképen kifér, vagyis a lehető legközelebb halad a térkép széleihez. A kör kizárólag turistautakon kanyarog, méghozzá úgy, hogy minél kevesebb települést és aszfaltutat érintsen.

Na de miben különbözik ez az út a hagyományos jelvényszerző kirándulásoktól vagy teljesítménytúráktól? Hogy ezt megtudjam, nemcsak a kiírást olvastam el, hanem végigjártam a Budai-hegység ismert és kevésbé ismert részein vezető körtúrát – első nekifutásra több részletben.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Budai Térképkör kitalálója – ha úgy tetszik rendezője – Csetneki Sándor, aki nem akart különösebb megkötéseket adni a táv teljesítéséhez.

Ránk bízza, hogy akarjuk bejárni a 81,6 kilométert és 2453 méteres szintemelkedést,

gyalog vagy futva, egyben vagy részletekben. Így a táv lehet számunkra erőt próbáló kihívás vagy kényelmes, több napra elosztott kirándulás, attól függően, ki miért vág bele a teljesítésébe.

Egy biztos, ez a kör kiváló terep az egymással vagy saját magukkal versenyző terepfutóknak és teljesítménytúrázóknak, vagy az első 100 kilométeres túrájukra készülőknek, illetve azoknak, akik kényelmesen szeretik gyűjtögetni a túrák teljesítéséért járó okleveleket és kitűzőket.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Vigyázz, kész, rajt!

A távot az év bármely napján regisztráció nélkül teljesíthetjük, és nincsen szintidő, mint mondjuk a térképkör ötletét adó vérkörnél. A teljesítést igazolhatjuk GPS-trackkel vagy ellenőrzőlappal, melynek kérdéseire az út során tudunk válaszolni.

Én négy nap alatt jártam be az utat, és szorgalmasan fényképeztem,

hogy képekkel is illusztrálni tudjam, milyen is a Budai Térképkör.

Tetszőleges rajtpontból is kezdhetjük az útvonalat, de én maradtam a hivatalos verziónál. A II. kerületi Szépjuhásznénál, a Gyermekvasút megállójától alig pár méterre induló zöld körtúra jelzést a Budakeszi útról autóval vagy tömegközeledéssel is könnyen megközelíthetjük.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Persze nem ezt a zöld jelet fogjuk végig követni, 37 alkalommal váltunk jelzést, úgyhogy érdemes nagyon figyelni, nehogy rossz irányba forduljunk.

Az igazolókérdéseket is ezekben a kereszteződésekben tudjuk megválaszolni,

amelyek általában tereptárgyakkal kapcsolatosak. Ilyen kérdések például: Mi van a táblára írva? Milyen színű a sorompó? Hány csavar rögzíti a táblát?

A budai hegyek turistaútjaira jellemző széles és kényelmes, murvás ösvényen kezdjük meg a távot. Megkerüljük a Nagy-Hárs-hegyet, és a Kis-Hárs-hegy alatt Hűvösvölgynek vesszük az irányt. Keresztezzük a Gyermekvasút sínjeit, majd a Hűvösvölgyi utat, utána megkezdjük a hol emelkedős, hol lejtős utat az Árpád-kilátóhoz.

Kilátás az Árpád-kilátóból Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Innen kiválóan rálátni a Budapestet átszelő Dunára és a Gellért-hegyre. Érdemes a túrát szép időben bejárni, hogy a térképkörre egyébként nem nagyon jellemző kilátásokat megcsodálhassuk. Ezen a szakaszon, és tovább a Virágos-nyeregig többször is kitekinthetünk még a városra, amire később egyre kevesebb módunk lesz, ahogy északi irányba tartunk.

Sokak számára ismert lehet a Hármashatár-hegy környékének népszerű kirándulóhelye, de ha becsületesen akarjuk teljesíteni a távot, akkor

figyeljünk az itinerre, ne megszokásból menjünk.

Továbbhaladva a sárga, majd kék utat követve érünk el a Rozália téglagyárhoz és a Külső Bécsi úthoz, amely kétségtelenül nem a legszebb része a túránknak. Főleg, ha a gyár után nem találjuk az utat a sűrű kukoricástól, és ezért a forgalmas főúton vagyunk kénytelenek haladni.

Kilátás a Kevélyekre Solymár közelében Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A kék jelzést a kék kereszt váltja, amely az idáig megszokott kényelmes utat szűk, néhol benőtt ösvényen folytatja a Köves-bérc, majd a Vendel-hegy alatt. Közel 4 kilométer után érjük el a zöld sávot és a Mária-utat, amely egyben a térkép „legtetejét” is jelenti, illetve, hogy már nem a Budai-hegységben, hanem a Pilis déli részén járunk.

Innen nyugatnak vesszük az irányt, és a Mária-úton a solymári vasútállomásra érkezünk. Ez egyúttal

remek kiszállási pont lehet, ha elfáradtunk 26 kilométer után.

A továbbvezető út épphogy csak súrolja a települést, és a Mátyás-domb megkerülésével a szántóföldeken keresztül a Mária-úton halad az Alsó-Jegenye-völgy felé.

A kis fahidakkal és vízeséssel tarkított vadregényes szurdok idilli hangulatát csak a közeli főúton elrobogó autók hangja zavarja meg. A völgyből kiérve a Hidegkúti út mentén kell pár métert megtennünk, mielőtt visszatérhetnénk az erdőbe.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Nem mindig könnyű tartani az irányt

Budaliget határában már a sárga sávot követjük. Itt nem túl nagy a szintkülönbség, kényelmes úton érünk föl a Zsíros-hegyen álló Muflon Itatóhoz. Sajnos az intézmény hétköznap csak a késő délutáni órákban nyit ki, úgyhogy öt előtt nem tudunk itt felfrissülni.

Továbbra is a sárgát követjük, és az Antal-árok dolomitsziklái közt ereszkedünk le egészen a piros sáv jelzésig, amelyen balra fordulunk. Úgy háromszáz méter után vigyázzunk, mert az úton ugyan vannak jelzések, egy ominózus pontnál mégsem mutatják a helyes irányt. Könnyen előfordulhat, hogy

a kerítésen való átkelés helyett továbbra is a széles földúton haladunk rossz irányba.

Csalóka ez a rész, mert a térkép szerint is vadkerítés mellett kéne haladnunk, így nekem is időbe telt, mire felismertem, hogy letértem az útról.

Az ominózus pont, ahol figyelnünk kell Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ezt a részt leszámítva jól jelzett ösvényeken haladunk, majd kapaszkodunk fel a kék kereszten és kék sávon a Kutya-hegy nyergére. Innen szép kilátással ereszkedünk le a régi határkövek mentén a sárga erdészeti útra, amely bevisz minket Nagykovácsiba. Ekkor 45,5 kilométernél járunk, és ismét egy esetleges kiszállóponthoz érkezünk.

Nagykovácsit is épphogy érintjük, máris igyekszünk vissza az erdőbe a zöldön.

A kényelmes erdészeti utat egészen az Anna-vadászlakig követjük, ahonnan már a zöld kereszten folytatjuk a kilométerek gyűjtését. A Telki határában ereszkedő széles út, amely aztán a sárga kereszten folyatódik, engem is futásra csábít. Elérjük a zöld háromszög jelzést, amelyen csak 250 métert teszünk meg, mielőtt ráfordulnánk a Mária-útra.

Fenyős-tisztás Nagykovácsi felett Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A túra kiírásában még csak tervezettnek jelölt Mária-út immár valóság, de ha nem lenne felfestve, akkor is könnyű dolgunk lenne a tájékozódással, hiszen itt csak

nyílegyenesen kell mennünk Budakeszi irányába.

Az országutat elérve majd figyelnünk kell, mert az aszfaltútról pár száz méter után jobbra kell fordulnunk a zöld kereszten.

Nehezen észrevehető ez az ösvény, de a lovarda kerítése adhat támpontot, mivel közvetlenül mellette halad a túra. Poros és lócitromos úton érjük el a mamutfenyőket és Budakeszit, ahol talán a legtöbbet kell lakott területen és aszfalton mennünk, miután már megtettünk közel 58 kilométert.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A város határán

Budakesziről a Nagyszénászugra vezető műútról kanyarodunk be a Meteor-szurdokba. A kertek alatt megbúvó utacska néhol elég szemetes, ami sajnos a többi település közelében is jellemző. Ahogy fölérünk a völgyből, megcsodálhatjuk az általam csak „roncskerteknek” nevezett telkeket, melyeken jó pár régi gépjármű rozsdásodik, ki tudja, miért és mióta. A zöld kereszt jelzést Makkosmária kegytemploma közelében a piros sávra, majd Csillebérc alatt a sárgára cseréljük, amelyen elérjük a Sorrento-sziklákat.

Makkosmária, kegytemplom Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Szállás-hegyet megkerülve a sárga, majd piros kereszt jelzésen érünk fel a Farkas-hegyre, amelyről kitűnő kilátás nyílik Budaörsre, a nyüzsgő bevásárlóközpontokra, az autópályára, és ha felkapaszkodunk a Szekrényes-hegyre, akkor a vitorlázórepülőtérre is.

Több jelzésváltással érjük el a Piktortégla-üregeket, majd a Frankhegyi turistaházat, ahonnan a piros négyzeten

kertek, majd házak között ereszkedünk le majdnem teljesen a Gazdagréti útig.

De a piros kereszten igyekszünk is vissza a természetbe, ami itt elég nehéz feladat, hiszen jóformán bent vagyunk a városban.

Sorrento dolomitsziklái Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az Ördög-orom szikláinál már a 74. kilométerünknél járunk. Az utat a zöld háromszögön a Széchenyi-hegy megmászásával folytatjuk. A TV-toronynál

elérjük a Gyermekvasutat, amelyet a zöld úton gyakorlatilag a Normafáig követünk.

Innen ismét pompás kilátás tárul elénk Budapestre a jól ismert kiránduló- és pihenőhelyről, amelyet meredeken hagyunk el a Tündér-hegy irányába.

Közben elhaladunk több olyan elhagyatott és romos épület mellett, melyeknek az állapota számomra érthetetlen. Ilyen például az egykor népszerű Disznófő étterem is, amely a 19. század közepén épült, és most hajléktalanok menedékéül szolgál.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Innen továbbra is a város és a természet határán kanyargunk. Már nincsen messze a Szépjuhászné végállomás, de előtte még fel kell kapaszkodnunk a Tündér-sziklához, majd a libegő alatt kell megtennünk egy kilométert, hogy visszaérjünk a kiindulópontra, és bezárjuk a 81,6 kilométeres kört.

Remek túrának, edzésnek, versenynek tartom a térképkört,

el is határoztam, hogy legközelebb egyben teljesítem a távot.

Zömében kényelmes, jól futható terepen, általában jól jelzett és karbantartott széles turistautakon vezet a táv, amelyen a 2453 méter szintemelkedés arányosan van elosztva. Nincsenek túl hosszú kaptatók, és a köves, kavicsos talaj csak néhol igényel nagyobb odafigyelést a futóktól, hogy elkerüljék a balesetet.

Kilátás a Normafáról Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Az útvonal sűrűn érint tömegközlekedést, így könnyű megterveznünk a táv szakaszolását akár menet közben is. Arra ügyeljünk, hogy legyen nálunk víz és élelem, illetve megfelelő felszerelés, például fejlámpa vagy esőkabát, mert bár több lakott részt is érintünk, bolt vagy kocsma nemigen esik útba.

A Budai Térképkörről ezen a honlapon részletesebben is tájékozódhatnak az útvonalról, letölthetik a GPS-tracket, valamint a teljesítést igazoló lapot. Azt is megtudhatják, kik és mennyi idő alatt teljesítették a távot.

Forrás: Turista Magazin/Bába Imre
Forrás: Turista Magazin