Ha falun szeretnénk megszállni, a vendégházak környékén érdemes szétnézni. A falusi turizmus minősített szálláshelyeit napraforgók jelölik, ezek száma jelzi, milyen nívóra számíthatunk. Míg korábban bőven akadtak átgondolatlan, hányaveti megoldások, ma már nagyon sok izgalmas, tájba illő, a legnagyobb gondossággal tervezett vagy felújított szálláshelyet találhatunk, ahol a házigazdák mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vendég jól érezze magát.
Hogy csak egyet emeljünk ki a számos jó megoldás közül: az Őrségben az Antik Vendégház remek példa a gondos és vendégbarát felújításra. A kedves és stílusos hely kifejezett bájjal idézi a régi idők hangulatát, ám ezt úgy teszi, hogy a ház nem válik néprajzi kiállítássá,
rendkívül kényelmesek a matracok, ízléses a berendezés,
a kemence pedig nem csak hangulati elem: aki szeretné, ki is próbálhatja.
A házigazda sem feltétlenül harcsabajszú, megfáradt parasztbácsi. Több vidékre vágyó, a városi életforma elől menekülő tulajdonos döntött úgy, hogy vendéglátással szeretne foglalkozni, és a helyi adottságokat sok esetben nagyon jó érzékkel keverik a saját elképzeléseikkel.
Ilyen a rendkívüli népszerűségnek örvendő Irota EcoLodge, ahol két holland tulajdonos látta meg az értéket az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában fekvő, dimbes-dombos tájban. Nagyvonalú szálláshelyet terveztek, ahol a természetes környezetben lévő házaik nemcsak maximális kényelmet nyújtanak, de energiatakarékosak is.
Kezdetben úgy gondolták, hogy ami számunkra megszokott, az a külföldieknek – főleg a sík vidékhez szokott hollandoknak – különleges lehet. Legnagyobb meglepetésükre a három gyönyörű villaépületet nagy lendülettel foglalják a hazai vendégek is, akiknek csak egy kiváló szolgáltatást nyújtó hely kellett, hogy a környezet értékeire is rácsodálkozzanak.
A falusi turizmus keretein belül lakhatunk parasztportán, majorban, kúriában, magtárban, vízimalomban, de akinek kedve van hozzá, a Mecsekben a Disznyó Hotelben is foglalhat szobát. Kicsit csodálkozni fog, milyen alacsony a szemöldökfa:
eredetileg valóban disznókra méretezték az ólajtót.
Wifi viszont itt is van.
A falusi pihenés nagyon személyes műfaj. A vendéglátókkal való kapcsolat alkalmat teremt arra is, hogy első kézből kapjunk információkat, ismerjük meg a terület érdekes történeteit. De egyben azt is jelenti, hogy minden itt elköltött forint jó helyre, közvetlenül a szolgáltatóhoz vagy termelőhöz vándorol.
Sok helyen alapvetés, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után.
Figyelnek és figyelmeztetik a vendégeket a takarékos energiahasználatra, komposztálnak, előnyben részesítik az autómentes közlekedést – netán rendelkezésre áll néhány bérelhető kerékpár is, és az asztalra kerülő ételek alapanyagai jellemzően a környékről származnak.
A falusi porták sokszor kínálnak a hely hagyományaihoz kötődő kézműves programokat, Szatmárban ragadós bioszilvalekvárt főzhetünk hatalmas rézüstökben, megtanulhatunk kaszálni és boglyát rakni, vagy akár pásztorkodhatunk is egy birkanyáj mellett. Így nem csak mi szórakozunk jól, de
hozzájárulunk a helyiek identitásának és hagyományainak megerősítéséhez is.
A falusi turizmus egyik legjobb része a helyi ételek megismerése. Akkor jó, ha az ízek tájjellegűek, a recept családi. Teljesen más íze van a paradicsomnak, ha nem a messzi, mediterrán fóliasátorból, hanem egyenesen a kiskertből kerül a tányérunkba. Remek dolog kipróbálni a háziak főztjét, biztosan fogunk találni olyasmit, amit még soha nem kóstoltunk.
Az idő szinte észrevétlenül repül ilyenkor: történetek és receptek cserélnek gazdát, valódi slow food élményt adva. Közben biztosan
kapunk tippeket, hová érdemes bemenni mézet, lekvárt, sajtot kóstolni.
Előfordulhat, hogy a vacsora abból a szárnyasból készül, amelyik még aznap reggel ébresztett minket. Nagy élmény megismerni, honnan származik az eddig csak műanyag dobozból kanalazott joghurt, és nem ritka, hogy ha a házgazda épp szántani indul, fel lehet kapaszkodni a traktorjára is.
A cserkúti BioBia Portán állandó gyermekprogramok, babafelügyelet, gyermekbarát megoldások várják az odalátogatókat. Az egyetemi katedrát vendéglátásra cserélő háziasszony ismeri a környék összes ehető növényét, az ibolyától a turbolyáig – és meg is kóstoltatta velünk.
Sokszor a gyerekeknek elég a természetes környezet, a térerő helyett a tér és az erő.
Éjjel a fényszennyezettségtől mentes területeken spontán csillaglesbe vonhatjuk be a gyerekeket, nappal pedig meglepő élményben lesz részünk: a gyerekek vidéken állandó felügyelet és feszes programszervezés hiányában is remekül túlélnek.
A falusi turizmus mindenkinek való, aki szereti a természetességet, az első kézből származó, valódi élményeket és a közvetlenséget. Ne keressünk szállodai szolgáltatásokat, ne hiányozzon a hordár, a napi takarítás és szobaszerviz, viszont fontos kellően nyitottnak lenni a helyi jellegzetességekre. Tájékozódni a www.szallasmaskepp.hu és a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének honlapján érdemes.