Így élnénk, ha a hippik nem alkudtak volna meg

Sikeres anarchista kísérlet vagy a lúzerek utolsó mentsvára? Megvalósult hippiálom vagy szociális szeméttelep? Akárhogy is, a független, saját alkotmánnyal és valutával büszkélkedő miniállam már 44 éve működik Koppenhága centrumától nem messze. A koppenhágaiak a hatóságoktól is megvédik, ha kell, a turisták pedig egyszerűen imádják. De milyen ott az élet?

A dán főváros központjától alig negyedórányira, a Christianshavn nevű mesterséges szigeten több mint negyven éve létezik egy fristad, azaz szabad, autonóm város. 1971-ben alapította néhány dán hippi, ma pedig

Koppenhága egyik legnépszerűbb turistaattrakciója.

Évente egymillió látogató lépi át az autonóm miniállam, Christiania kapuját, melynek felirata valahogy így szól: „Ki itt belép, elhagyja az Európai Uniót.”

Christianiának évente egymillió látogatója van Forrás: Flickr/SnippyHolloW

Amikor a hippik 1971-ben lefoglalták, Christianshavn laktanyája már két éve elhagyatottan állt. A lelkes fiatalok rendbe hozták az épületet, fabódékat emeltek, csatornahálózatot és villanyvezetékeket építettek ki a 34 hektárnyi területen. Végül saját önkormányzatot hoztak létre, amely konszenzusos alapon működött. A lényeg az volt, hogy

a döntések ne kompromisszum, hanem együttműködés eredményeként szülessenek.

1971-ben alapította néhány hippi Forrás: Flickr/SnippyHolloW

A volt kaszárnya helyén megalakult állam az államban ma is létezik. Mostanság nagyjából ezer lakója van, bár a számukat lehetetlen pontosan megmondani. Hippiországban bázisdemokrácia van, vagyis a lakók közvetlenül vesznek részt a törvények és a szabályok kialakításában, és azok betartatását sem bízzák hatóságra. Christianiában nincs rendőrség.

Hippiországban bázisdemokrácia van Forrás: Flickr/Fredrik Rubensson

Ilyen a létező anarchia

A legfőbb alapelv máig így hangzik: „Mindenki azt tehet, amit akar, egészen addig, míg másokat nem akadályoz abban, hogy ők is azt tegyék, amit akarnak.” Egy-egy kérdésben

nem a többség dönt, hanem addig vitatkoznak, míg egyhangú döntés születik.

1989 óta az itt lakók fizetnek a villanyért és a vízért, sőt adóznak is.

Mindezt azonban együtt teszik. Minden felnőtt havi 1300 koronát (44 200 Ft) fizet be a közös kasszába, ebből fedezik az adó- és rezsiköltségeket, valamint saját óvodájuk, postájuk és valutájuk, a lön fenntartását.

Minden felnőtt havi 1300 koronát (44 200 Ft) fizet be a közös kasszába Forrás: Flickr/Stig Nygaard

A létező szocializmus mintájára azt mondhatnánk, itt a létező anarchia működik, ami azt jelenti, hogy nagyjából mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, és hagyja, hogy hippitársai is ezt tegyék. Ahogy egy christianiai polgár fogalmazott: „Sokat vitatkozunk.

Lehetetlen megmondani, hogy jobb társadalom-e a miénk, mint a többségi, de jó itt élni.

Senki sem mondja, hogy a világ többi részének is így kell működnie, de helyet kell kapnia egy olyan kísérletnek is, mint a miénk.”

Mindenki úgy él, ahogy neki tetszik, és hagyja, hogy hippitársai is ezt tegyék Forrás: Flickr/José Carlos Cortizo Pérez

Egy másik christianiai így jellemezte az itt élőket: „Valamennyien nagyon különbözünk egymástól, még az életstílusunk is más és más, és ez nagyon érdekessé teszi az itteni életet. Vannak itt olyanok, akik nem tudnak magukról gondoskodni, alkoholisták, pszichés betegségekkel küzdők, de olyanok is, akiknek sok pénzük van, építészek, kreatív emberek. Christianiában minden és mindenféle ember előfordul.”

Christianiában minden és mindenféle ember előfordul. Forrás: Flickr/Kieran Lynam

Az autonóm miniállam kezdettől fogva legalitás és illegalitás, vagy – hogy megint szocialista párhuzammal éljünk – tűrés és tiltás határmezsgyéjén billeg. 2001-ben, amikor a konzervatív néppárt és a liberális Venstre párt koalíciója került hatalomra a mostani NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen miniszterelnöksége alatt,

Christianiát a betiltás veszélye fenyegette.

Mindennaposak voltak a rendőrségi razziák, és elterjedt a pletyka, hogy a kormányzat jó pénzért túlad a hippik által bitorolt területen.

2001-ben a konzervatív-liberális koalíció fel akarta számolni Forrás: Flickr/Mark Jensen

A koppenhágaiak ragaszkodnak a hippivároshoz

A dánok azonban hevesen tiltakoztak az ötlet ellen. Christiania az elmúlt lassan fél évszázad során a szabadság és a tolerancia nemzeti szimbólumává vált, azok is fontosnak tartják a létezését, akiknek eszük ágában sem lenne oda költözni.

A dán rapper, Natasja Add vissza Dániát című slágere a szabad miniállam felszámolása ellen tüntetők himnuszává vált. Miután a dán anyától, szudáni apától származó énekesnő 2007-ben, 33 évesen életét vesztette egy autóbaleset során, Christianiában utcát neveztek el róla.

A tiltakozások hatására a kormányzat visszakozott. A dán állam és Christiania lakói kompromisszumot kötöttek.

A hippiállam fennmaradhat, de meg kell oldani a legégetőbb problémákat.

Ezek közül a legfontosabb a Pusher streeti állapotok felszámolása. Itt ugyanis úgy árulják a hasist, a füvet vagy akár a keményebb drogokat, mint másutt a gyümölcsöt vagy a szuveníreket. Bár az utca Christiania központjában van, valójában nem az itt élők tehetnek róla, hogy ez lett a kábítószer-kereskedelem fellegvára.

Nemcsak az itt élők legalizálnák szívesen a könnyű drogokat Forrás: Flickr/SnippyHolloW

"A Pusher-Street bárhol lehetne Koppenhágában – ismeri el a rendőrség képviselője is. – Valamiért mégis itt árulnak elképesztő mennyiségű hasist, úgy saccoljuk, évente tíz tonnát legalább. Ez az üzlet milliárdokra rúg. Olyan bűnszervezetek folytatják, mint a Hells Angels.

Gyakoriak a hatalmi harcok, a lövöldözés sem ritka."

Hogy ezt a helyzetet fel kell számolni, abban a rendőrség, a politikusok és az itt élők is egyetértenek.

Itt árulják a legtöbb hasist, de erről nem a christianiaiak tehetnek Forrás: Flickr/SnippyHolloW

Néha a dán királyi herceg is benéz ide

Kirsten Larsen 34 éve él itt az egykori kaszárnya egyik lőporraktárban, közvetlenül a töltés mellett. Nemsokára betölti a hatvanat, mint Christiania oly sok lakója, akik a kezdetektől részt vettek az anarchista kísérletben. Kirsten szerint a drogokkal alapvetően nincs semmi gond.

Ki itt belép, elhagyja az Európai Uniót Forrás: Flickr/Vicky Hill

Ő maga is rendszeresen vásárol jointot a Pusher Streeten. "Hasist szívni teljesen normális dolog" – mondja, és ezzel egyébként a koppenhágaiak többsége egyetért.

A fővárosiak legszívesebben legalizálnák a könnyű drogokat,

a kormányzat azonban nem hajlandó ebbe az irányba lépni.

A városrész laktanyája 1969-ben vált elhagyatottá. Akkoriban senkinek sem kellett ez a terület, ezért is jöttek ide a házfoglalók. Húsz éven át mindenféle szabályozás nélkül, teljesen illegálisan éltek itt, a városvezetés egyszerűen szemet hunyt a dolog felett.

Húsz éven át teljesen illegálisan éltek itt, ma már büszkék arra, amit felépítettek Forrás: Flickr/SnippyHolloW

„Ma már sokkal szervezettebbek vagyunk, gazdaságilag is egész jól működünk. Ez nagyon fontos, mivel nemrég megvásároltuk a terület egy részét. Sok a tennivaló manapság. Annak idején nem volt itt az égvilágon semmi, csak valami ködös elképzelés arról, hogyan kellene együtt élnünk. Ma pedig már a herceg is idelátogat néha, nem is beszélve a rengeteg turistáról.”

„Büszkék vagyunk rá, hogy mindezt felépítettük – teszi hozzá Kristen. – A semmiből hoztunk létre valamit, ami ma már világszerte ismert. Ez a küzdelem összetart minket, olyanok vagyunk, mint egy család.”