Ugorj el a bika elől!

A spanyolországi Pamplona idén is több tízezer turista fogadására készül az utcai bikafuttatásáról híres San Fermín ünnepen, amely szombat délben kezdődött a városházánál kilőtt rakétával.

Az egy hétig tartó esemény, amelyet Ernest Hemingway 1926-ban megjelent Fiesta – A nap is felkel című regényében örökített meg, a navarrai város legnagyobb ünnepe, és a külföldiek körében is igen népszerű. Eredete 1591-re nyúlik vissza, jelenlegi legfőbb látványossága, a bikafuttatás pedig már a 17. és 18. századi beszámolókban is szerepel. Sőt, azt is leírják, hogy már az akkori ünnepségekre is érkeztek külföldi vendégek, és tivornyázásban sem volt hiány.

A tavalyi utolsó nap bikafuása Pamplonában Forrás: AFP/ANDER GILLENEA

Az észak-spanyolországi városka védőszentjéről San Fermín ünnepeknek, vagy röviden sanferminesnek nevezett esemény legismertebb eleme az encierro, amikor egy rakétajelre minden nap reggel 8 órakor szabadon engednek egy tucat bikát, hogy végig fusson egy lezárt útszakaszon az arénába. A 826 méteres távot 2-3 perc alatt teszik meg az állatok – ha nem jön közbe semmi.

A bikákat ugyanis több száz ember várja a kijelölt útszakaszon, hagyományosan fehérbe öltözve, piros övvel és nyakkendővel, és egy újsággal a kezükben. A szabályoknak megfelelően ők a több száz kilós állatokkal egy irányban futnak, többnyire oldalról megérintve őket, a merészebbek előttük.

Forrás: AFP/Ander Gillenea

A területre csak olyan 18 éven felülieket engednek be, akik nem részegek, balesetek mégis gyakran előfordulnak. Egyrészt a tömeget nehéz kontrollálni: ha valaki elcsúszik az úton, az másokat is felbuktat. Az egyébként jámboran végig futó jószágok pedig ilyenkor akaratlanul is átfutnak az embereken. Súlyosabb esetben persze a bikák öklelnek is: ha egy állat kizökken a sodrásból, és megáll, az bizony komoly veszélyt jelent az ott tartózkodók számára.

Minden évben 2-300 sérülés történik, legtöbb közülük csak zúzódás, esetleg törés. Az adatok 1910-ben keződő rögzítése óta azonban összesen 15 haláleset is előfordult. Bár az ember azt gondolná, jó részük tapasztalatlan külföldi, ez nem így van: mindössze ketten, egy mexikói és egy amerikai turista lelte halálát a futásban. A többiek mind spanyolok, két kivétellel helyiek, navarraiak voltak. A legutóbbi haláleset 2009-ben történt, amikor egy 27 éves spanyolt öklelt fel a bika.

Veszélyes helyzet a tavalyi hatodik futáson Forrás: AFP/PEDRO ARMESTRE

A bikákkal futni tehát igen kockázatos vállalkozás, amit sokan a férfiasság próbájának tartanak. Vannak azonban, akik inkább a bikákat féltik, amelyek az aznap esti bikaviadalon múlnak ki. Ez idén is így történt. Benjamin Zephaniah író-költő például úgy fogalmazott a Guardian vélemény oldalán, hogy a fesztivál minden látogatójának kezéhez vér tapad.

Tény, hogy a nemzetközi média a bikafuttatáson történt baleseteket emeli ki, ám aki részt vett már a pamplonai sanferminesen, az tudja, hogy ez annál sokkal több. Leírhatatlan élmény, ahogy kocsmáról kocsmára hömpölyög a tömeg, csatlakozva egy-egy utcán vonuló zenekar mögé. Ha pedig szerencséje van – mint e sorok írójának – akkor még többszólamú baszk népdalt is elcsíphet valamelyik bárban. Navarra lakosságnak ugyanis közel 20 százaléka baszk, Pamplonának pedig baszk neve is van: Iruña.

Akit érdekelnek a bikafuttatások, azok élőben izgulhatják végig a spanyol televízió honlapján.