Hasonló gátszakadás Olaszországban
A magyarországi iszapömléshez hasonló katasztrófa történt 1985. július 19-én az észak-olaszországi Stava-völgyébe. Itt a völgy fölött lévő salaktározó gátja szakadt át, mint a későbbi vizsgálatok kiderítették, emberi mulasztás következtében. A kétszintes gátrendszer felső tározójába pumpált víz növekvő nyomását nem bírta a gát fala. Előbb szivárogni kezdett a víz, majd átszakadt a felső gát fala és a víz az alatta lévő tározóba ömlött. A mélyebben fekvő alsó tározó harminc másodpercig bírta a megnőtt nyomást, majd ez is átszakadt és közel 200 ezer köbméternyi víz, sár és homok zúdult a völgyre.
Az áradat a Rio di Stava medrét követve 90 kilométer/órás sebességgel zúdult a közelben lévő Stava falura, ahol 63 házat és 8 hidat pusztított el. Az iszapömlésben 268 ember vesztette életét. A vizsgálat szerint emberi mulasztás okozta a katasztrófát, mivel a gátak karbantartása nem érte el az elégséges szintet és a biztonságos üzemeltetés sem valósult meg. A faluban ma dokumentációs központ mutatja be a katasztrófa részleteit és egy alapítvány is működik a károsultak megsegítésére.
A legismertebb atomkatasztrófa
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa jövő évben esedékes 25 éves évfordulója alkalmából is emlékparkot létesítenek. A park a város központjában kap majd helyet és öt hektár nagyságú lesz. A balesetben érintett településekre - összesen 94 ilyen van - helységnévtáblák, vagy a települések egy-egy épülete, épületrészlete emlékezteti majd a látogatókat. Az elhagyatott kísértetvárosba évente több ezer katasztrófaturista érkezik, a kirándulások ára kb. 120-130 euróba kerül személyenként. Az érdeklődőket még a baleset közvetlen közelébe, a sérült atomreaktor szarkofágjához is elviszik, ahol a mért sugárzás a mai napig a megengedett érték többszöröse.
Csernobil
Sárlavina 26 ezer áldozattal
Huszonöt évvel ezelőtt a kolumbiai Armero városa közelében kitört a Nevado del Ruiz vulkán és a kitörés következtében sárlavina és láva temette be a 25 ezres kisvárost. A halottak számát 26 ezerre becsülték a városban és a környező kisebb településeken.
A pusztítás hatalmas méretű volt, annak ellenére, hogy maga a kitörés a kisebbek közé tartozott. A várost nem építették újjá, helyén temetőt létesítettek. A megsemmisült város lakosai közül mintegy ezren egy közeli helységben telepedtek le, de Armero nevét magukkal vitték. A katasztrófa huszadik évfordulóján bejelentették, hogy emlékparkot létesítenek a halottak tiszteletére. A katasztrófa helyszínét borító sártenger mára legelővé változott és a környékbeli parasztok legeltetik itt állataikat.
Az elárasztott Armero
Az amerikai Mount St. Helens vulkán 1980-as pusztító kitörésének is egy múzeum állít emléket a Washington államban található Seaquest State Parkban. Az 1987-ben nyílt emlékhely részletesen bemutatja a látogatóknak a katasztrófa okait és következményeit. A múzeumba évente közel 300 ezer látogató érkezik.
A Mount St. Helens a kitörés után délről fényképezve
A Mount St. Helens 1980. május 18-án tört ki. Az ezt megelőzően 123 évig nyugodt vulkánt már kialudtnak vélték, de a kitörés évében, március hónapban több földrengés is jelezte, hogy a vulkán újra aktivizálódhat. A kitörés olyan erejű volt, hogy a hegy 401 méter veszített magasságából. A kilövellő hamufelhő 25 kilométeres magasságig jutott, és 300 négyzetkilométeres körzetben megbénította a légi közlekedést. A kitörés 600 négyzetkilométernyi erdőt pusztított el, a lezúduló iszap- és zagyár sebessége 300 kilométer/órás sebességet ért el. A katasztrófában 62 ember vesztette életét, amihez az is hozzájárult, hogy a vulkán nem felfelé, hanem oldalirányban tört ki, ennek következtében a hegy teljes északi oldala leomlott. A vulkán környékét 1982-ben nemzeti emlékhelynek nyilvánították.