Tallinn, észak ékszerdoboza

A három Balti főváros közül kulturális örökség és látnivalók tekintetében is kiemelkedik Tallinn, Észtország fővárosa. Ma már turisták tízezrei keresik fel évente, s a város ma már a Balti-tenger partvidékének kihagyhatatlan látványossága, amely hatalmas léptekkel haladva előzi meg a régió többi nagyvárosát.

A város helyén álló egykori apró halászfalucskát először a 13. század elején említik az ismert források. Itt szállt partra II. Valdemár dán király, a terület egy időre dán fennhatóság alá került. A városi rangot szerzett település igazi virágzása a század második felében indult meg, amikor Tallinn is a Hanza-szövetség tagjává vált.

A várost a 14. század közepén a dán uralkodó egyszerűen eladta a Livóniai lovagrendnek, majd pedig a hasonló nevű háború idején a tallini kereskedők és lovagok az oroszoktól való félelmükben megadták magukat a svédeknek. Ezután mintegy másfél évszázados svéd uralom köszöntött a városra.

Az orosz nyomást a következő nagyobb fegyveres konfliktusban már nem tudta kivédeni a város, ugyanis az 1700-1721-ig tartó Nagy Északi háborúban a város harc nélkül kapitulált az orosz seregek előtt. A város a század végéig megtarthatta kiváltságait, de azokat II. Katalin 1783-ban megszüntette és a várost a Rigai Kormányzósághoz csatolta. Az újbóli fellendülés Nagy Péter idején indult meg, aki hadikikötőt és hajóépítő üzemeket alapított a városban.

A 19. század túlnyomó része nagyobb háborúskodások nélkül zajlott, s a várost az első világégés harci eseményei is elkerülték. A háború utolsó évében kikiáltották a független Észt Köztársaságot, de a Molotov-Ribbentropp paktum értelmében 1939-ben Tallinn és Észtország a Szovjetunióhoz került. A német hadsereg 1941 augusztus 28-án foglalta el a várost, amit csak 1944 szeptemberében vett vissza a szovjet birodalom. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió része lett, az ország függetlensége 1991-ben állt helyre.

Hogyan juthatok ide?

Korábban közlekedett Budapestről az Air Baltic járata a balti államokba, de a cég ezt a viszonylatot sajnos megszüntette. Bécsből ugyanakkor Riga érintésével megközelíthető az észt főváros a cég gépeivel. Másik lehetőség, hogy Budapestről Prágába repülünk, innen pedig a cseh nemzeti légitársaság (CSA) közvetlen járatával folytatjuk utunkat Tallinnba.

A város egyébként az E67-es számú európai főúton helyezkedik el, ami Prágát köti össze - komp segítségével - Helsinkivel. Vonatközlekedés jobbára csak Szentpétervárról és Moszkvából van, a nagyobb európai tengeri kikötőkből viszont rendszeres kompjáratok közlekednek Tallinnba.

Látnivalók

A város méretei miatt nincs nehéz dolga annak, aki gyalogosan szeretné bejárni. A városnéző séta kézenfekvő kiindulópontja a Tallinn fölé magasodó Toompea dombon található lovagvár, amelyet a Livóniai Lovagrend építtetett 1229-ben. A vár területén belül feltétlenül érdemes megtekinteni az orosz kormányzói palotának épült 18. századi várkastélyt, ahol jelenleg az észt parlament ülésezik.

A Dómhegyen magasodó Tallinni Dóm építését 1219-ben kezdték el, jelenlegi formáját az 1700-as évek vége felé nyerte el. A székesegyházat tartják a város és egész Észtország legrégebbi templomának. A templom eredeti tornya 1684-ben egy tűzvészben elpusztult, az új barokk tornyot 1779-ben építették a székesegyházhoz. A székesegyház a városi nemesség és polgárság kedvelt temetkezőhelye volt, még ma is több kőszarkofág látható itt.

Eltéveszteni sem lehet a helyi Városháza gótikus épületét, amit 1402 és 1404 között építettek. A tallinni Városháza a Világörökség része és sokan a legszebb baltikumi épületnek tartják. Közelében húzódik a középkori városfal, amely a 15. században Európa egyik legjelentősebb védműve volt. Ma a városfal 2 kilométeres hosszában 26 őrtorony áll még, közülük némelyikben múzeumok és egyéb közintézmények vannak, sokuk viszont lakóházként működik.

Szálláslehetőségek

Az utóbbi években megnőtt turistaforgalomnak köszönhetően bőséges szálláskínálatból választhatnak az ide látogatók, ráadásul az árak egyelőre messze elmaradnak a nyugat-európaiaktól. A booking.com szállásfoglaló felületén egy kétcsillagos városi szállodai szobát már 170 euróért megkapunk négy éjszakára, egy hráomcsillagos hotelszobáért pedig 224 eurós volt a legolcsóbb tarifa, szintén négy éjszakára, két személyre, reggelivel.